Női sportolók az olimpián
2019. április 02. írta: captain schuro

Női sportolók az olimpián

A francia báró, Pierre de Coubertin az 1880-as években az ókori görög olimpiákkal kapcsolatos régészeti feltárások hatására elhatározta, hogy újjáéleszti az olimpiai játékokat.

Pierre de Coubertin 1900 körül.

alom40.jpg
A megalakult NOB 1896-ra Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, amelyen azonban Pierre de Coubertin meggyőződése szerint a nőknek semmi keresnivalójuk nem volt, ezért egyetlen sportágban sem indulhattak. Óvni kívánta a hosszú évezredek alatt beidegződött hagyományos nemi szerepköröket, és eszerint a sport nem illik egyetlen hölgyhöz sem.

Az 1896-os nyitóünnepség.

alom41.jpg
A báró még halála előtt két évvel is azt nyilatkozta a női sportolásról: "A nők feladata az olimpiai játékok alatt ugyanaz, mint az ókorban: a győztes férfiak megkoronázása a babérkoszorúval." Különösen a női atlétika állt távol tőle, és nem véletlen, hogy éppen lemondása után, az 1928-as amszterdami olimpiára vették fel a női atlétikai számokat.

1912. évi nyári olimpia gyöztes 400 méteres női gyorsváltó csapata, Belle Moore, Jennie Fletcher, Annie Speirs, Irene Steer.

alom1_1.jpg
1900-ban a Párizsban megrendezett világeseményen jelentek meg az első női versenyzők. 997 indulóból 22 hölgy résztvevő volt, akik a tenisz, golf, krokett (croquet), lovaglás és vitorlázás sportágakban méretettek meg.

1900. évi nyári olimpia volt az első amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyespárosban is aranyérmet nyert.

alom2.jpg
Az 1920-as évektől kezdődően a "nőkérdés" visszatérő témája lett a NOB-üléseknek, elkezdtek foglalkozni a nőnek az "olimpiai családban" betöltött szerepével. Nem kevéssé köszönhető mindez a bátor, evezősportokat kedvelő Alice Milliatnek, aki korábban már több női sporteseményt szervezett, és 1921. október 31-én megalapította a Federation Sportive Féminine Internationale-t (FSFI). A szervezet nem fogadta el a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) döntését, mely szerint a közelgő 1924-es párizsi olimpián, atlétikai számokban nem indulhatnak női versenyzők.

Halina Konopacka lengyel atléta, diszkoszvető, hazája első olimpiai bajnoka az 1928-as nyári olimpián Amszterdamban.

alom3_1.jpg
Az FSFI 1922-ben Párizsban Women Olympic Games néven megtartotta saját játékait. 5 nemzet, Csehszlovákia, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és az Egyesült Államok 77 versenyzője állt rajthoz 11 versenyszámban. 1926-ban Svédország adott otthont a női olimpiának, ahová már 9 ország 100 versenyzője érkezett meg. A NOB és a NASZ azonban megkereste Milliat-t és kérték, ne használja rendezvénye nevében az "olimpia" szót, cserébe megengedték, hogy az 1928-as amszterdami olimpián 10 atlétikai számban állhassanak rajthoz női sportolók.

Erika Mahringer osztrák alpesisíző, az 1948-as St. Moritz-i olimpián műlesiklás és alpesi összetettben bronzérmet szerzett.

alom4_1.jpg
Milliat a női sportverseny nevét Női Világjátékokra (Women's World Games) változtatta, de legnagyobb csalódására 1928-ban a nők csak 5 atlétikai versenyen vehettek részt az olimpián, azokban is csak kísérleti jelleggel. Válaszul az FSFI megrendezte a harmadik női világjátékot 1930-ban Prágában 17 ország 200 versenyzőjével.

A női 4 × 100 méteres gyors váltó rajtja a 1912-es nyári olimpián, Stockholmban.

alom5.png
Négy évvel később, 1934-ben 19 ország 200 női résztvevőt küldött a londoni versenyre, miközben már tárgyalások sorozata folyt az FSFI és a NASZ között. Végül abban állapodtak meg, hogy a NASZ átveszi az irányítást a nemzetközi női atlétikai versenyek felett, elismeri a nők addigi versenyeredményeit, és az olimpiai játékokon támogatja újabb versenyszámok megnyitását a hölgyek előtt. Az FSFI ezután nem rendezett több versenyt, de - érdekes módon - a szervezet a mai napig nem oszlatta fel magát hivatalosan.

Alice Milliat 1913-ban.

alom6.png
Japán csapat (balról jobbra): Inui Fumiko, Idota Kiyoko, Hirashima Kiroko, Kuzuo Kohide, Nakamura Katsuko, Watanabe Sumiko, Yamamoto Sadako, Shimpo Masako, Makino Yukiko a 4. Női Világjátékokon, melyet 1934 augusztusában tartottak a White City Stadionban, Londonban.

alom7_1.jpg
A francia delegáció a Női világjátékokon, London, 1934 augusztus.

alom8_1.jpg
Az amerikai női olimpiai úszó csapat (balról jobbra): Eleanor Garatti, Lambert Adelaide, Albina Osipowich, Susan Laird, Martha Norelius, Josephine McKim 1928-ban Amszterdamban.

alom9_1.jpg
Josephine McKim amerikai úszó az 1900-as nyári olimpián 400 méteres gyorsúszásban olimpiai bronzérmes.

alom10_1.jpg
Helene Madison az 1932. évi nyári olimpián mind a három női gyorsszámban aranyérmes lett.

alom11_1.jpg
Helen Meany műugró nő az 1928. évi nyári olimpián műugrásban aranyérmes lett.

alom12.jpg
Greta Johansson svéd műugró nő az 1910. évi nyári olimpián műugrásban aranyérmes lett.

alom13.jpg
Jane Fauntz amerikai úszónő, 17 éves korában, a 1928. évi nyári olimpián az ötödik helyen végzett a női 200 méteres mellúszásban.

alom14.jpg
Adelaide Lambert az 1928-as nyári olimpián aranyérmes amerikai női úszó csapat tagja.

alom15_1.jpg
Hélène de Pourtalès grófnő 1900-as nyári olimpián vitorlázásban versenyzett, az első nő, aki olimpiai aranyérmet nyert.

alom42.jpg

Forrás: MTVA – Sajtó- és fotóarchívum, wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr5314734931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása