Fényjelenségek az égen
2019. április 04. írta: captain schuro

Fényjelenségek az égen

Állatövi fény

Fényjelenségek a képekben
Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség. Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.

Tűzszivárvány

Fényjelenségek a képekben
A tűzszivárvány egy ritka égi fényjelenség, olyankor keletkezik, ha a a nap sugara pontosan 58 fokos szögben esik a a megfelelő arányú jégkristályokkal telített felhőre. Pehelyfelhők jelenlétében képződik, amely fonalas szerkezetű és 5000 méteres magasság felett alakul ki. A jelenség gyakran rossz időt jósol; mivel a pehelyfelhők elsőnek való megjelenése a tiszta égbolton sokszor a hidegfrontot jelzik előre.

Haló

Fényjelenségek a képekben
A haló (magyarul napudvar, holdudvar) a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet a 8–12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért. A fénysugarak visszaverődhetnek a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is.

Kondenzcsík

Fényjelenségek a képekben
A kondenzcsík mesterségesen létrehozott felhő, ami a magasan közlekedő repülőgép után látható légköri jelenség. A repülőgépek hajtóművei üzemanyagot égetnek el, az égéstermékek különböző, kis mennyiségű oxidok, kén, nitrogén, szén-dioxid, víz, koromszemcsék. A hajtóművekből kiáramló égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magvakként szolgálnak. Ha a repülési magasságban jelen van kellő mennyiségű víz, akkor a kis mikroméretű szemcsékre, amelyek a repülőgépből kiáramlanak, ez a víz kicsapódik, kifagy – ahogy normál felhőképződés során is a levegőben lebegő kis porszemcsék szolgálnak kondenzmagvakként. A földön is megfigyelhető hasonló folyamat, amikor egy hűvös reggelen a levegő páratartalma a fűszálakra, tereptárgyakra csapódik (harmat, vagy dér formájában); ugyanez történik odafenn is, csak ott nem a fűszálakon történik a kicsapódás, hanem az égéstermékekre.

Árnyéksáv

Fényjelenségek a képekben
Az angol kifejezés „magyaros” toldalékolásával időnként „krepuszkuláris sugaraknak” is nevezett árnyéksávok látványos, ritka, napkelte vagy naplemente idején látható, az ég alján látható Napból szerteágazó sugárkoszorúként megjelenő fénytünemények. A sötét sávok valójában távoli felhők árnyékai az égbolton. Feltűnésükkor a Nap többnyire még, illetve már a látóhatár alatt van, tehát ha ehhez a földrajzi (domborzati) viszonyok megfelelnek, akkor nem csak felhő, de egyes hegyvonulatok árnyéka is az égre vetülhet. Ilyenkor a fényes és sötét sávok sorozatának rajzolatát és kiterjedését ezen akadályok alakja határozza meg, a jelenség a kontrasztossága pedig főként az észlelő környezetében a légkörben lebegő porszemcsék méretétől és sűrűségétől, valamint a páratartalomtól függ.

Sarki fény

Fényjelenségek a képekben
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.

Csillag pályák

Fényjelenségek a képekben
Csillag pályák, a Föld forgásának vizuális bemutatása. Ez a jelenség szemmel nem érzékelhető. A képeken amit látunk, azok a csillagok nyomai, ahogy elmozdultak a nyitott rekeszű kamera előtt. Mint tudjuk, a csillagok tulajdonképpen egy helyben állnak, csak a Föld forgása teszi őket „mozgóvá”. Olyasmi, mintha bakelit lemezen állnál, amikor az forog. Az ilyen képek készítésének technikája nem is olyan nehéz, de el kell kapni azt az 1-2 órát, ami erre megfelelő.

Fehér szivárvány

Fényjelenségek a képekben
A fehér szivárvány valójában nem szivárvány, hanem ködív. A ködív apró vízcseppekből áll össze, ami pont olyan félkörívbe rendeződik, mint egy szivárvány. A különbség csupán annyi, hogy nem fénytörésből keletkezik, hanem a ködív alatt elhajló fény hozza létre a fehér szivárvány látványát. A ködívben azért nem látunk színeket, mert a köd apró szemcséi ezt nem teszik lehetővé. Helyette a napnak háttal állva gyönyörködhetünk ebben a légies, puha, fehér, megfoghatatlannak tűnő boltívben.

Glória

Fényjelenségek a képekben
A Glória-jelenség nem más, mint az égitesttel ellentétes oldalon megfigyelhető légköroptikai jelenség. Akkor látható, ha az észlelő árnyéka egy, a Nappal ellentétes irányban lévő felhőre, vagy ködrétegre vetül (például hegyen, vagy repülőgépen). Az árnyék körül ilyenkor színes gyűrűk jelenhetnek meg. Közülük a legbelső ív kékes, ezt zöld, sárga, majd vörös ívek veszik körül. A gyűrűk egymás után többször megismétlődhetnek.

Fordított szivárvány

Fényjelenségek a képekben
A fordított szivárvány valójában nem rendes szivárvány, hanem a magasabb légrétegekben található jégkristályokon megtörő napfény miatt kialakuló fényjelenség. A hagyományos szivárványt akkor láthatjuk, amikor a Nap fénye megtörik az esőcseppeken. A ,,fordított" szivárvány azonban különleges légköri körülmények között jön létre, amelyek viszonylag ritkán alakulnak ki a sarkkörök területén kívül. A zenitkörüli ívnek (circumzenithal arc) nevezett jelenség akkor válik láthatóvá, amikor a napsugarak áthatolnak a cirrus és cirrus stratus típusú, jégkristályokból álló felhőkön. Mivel ezek a jégkristályok laposak és hatszögletűek, megfordítják a fénysugarakat, ezért egy mosolyra emlékeztető ív jön létre. A jelenség kialakulásának a nap alacsony állása kedvez, a napsugarak beesési szöge 32 fok esetén ideális.

 

Délibáb

Fényjelenségek a képekben
Erős napsütésben előfordulhat, hogy a közvetlenül a földfelszín feletti, vagy esetleg egy magasabban lévő levegőréteg a környezeténél jóval erősebben felmelegszik, ezért optikailag ritkább közegként viselkedik. Ilyenkor ha a határszögnél nagyobb szögben esik a közeg határára a fény, teljes visszaverődés jöhet létre, ami furcsa optikai csalódáshoz vezethet. A délibáb két formája közül az egyik nagyon gyakori jelenség, nyáron figyelhető meg, amikor a forró aszfalt közelében, az egyenes országúton előre - kissé lefelé - nézünk. Ekkor az aszfaltot vizesnek látjuk, amikor pedig elérjük a látszólagos tócsa helyét, kiderül, hogy az út tökéletesen száraz. Hasonló élményről számoltak be a sivatagban eltévedt utasok, akik a szomjúságtól elcsigázva azért tértek el eredeti útirányuktól, mert azt hitték, hogy valódi vízfelületet látnak.

deli11a.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A délibáb másik típusa jóval ritkábban figyelhető meg, mert speciális hőmérsékleti eloszlás kell hozzá, a meleg levegőnek egy bizonyos magasságban kell lennie. Ekkor a földfelszínen lévő tárgyak, például a fák, gémeskutak a földről elemelkedve, fejjel lefelé a levegőben látszanak.Éjszakai világító felhő

deli12.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az éjszakai világító felhő, vagy poláris mezoszférikus felhő egy felhőszerű optikai jelenség a felső légkörben, amelyet a mély szürkület idején szoktak megfigyelni. Kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat. A jelenséget vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek, és amik visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. Angol neve (noctilucent cloud) a latin „noctilucens” kifejezésből ered, jelentése: „éjszaka fénylő”. Kizárólag a nyári hónapokban megfigyelhető az északi és a déli félteke 50° és 70° szélességi fokai közt, az északi féltekén május közepétől augusztus végéig, amikor a Nap 6 és 16 fok között a láthatár alatt tartózkodik.

Brocken szelleme

Fényjelenségek a képekben
Németországban a Harz-hegység Brocken nevű csúcsának első meghódítói bizonyára megdöbbentek, amikor hatalmas szellemképeket véltek látni a hegytetőn. A később brockeni kísértetek néven ismertté váló óriási "szellemek" a hajnali ködben vagy napnyugta idején jól megfigyelhetők a csúcs közelében. A délibábszerű jelenség akkor jön létre, amikor a hegymászók árnyéka az alacsonyan vonuló felhőkre vetődik, és a ködpermet vízcseppjei azt apró görbe tükörként vetítik vissza. A fény és a felhők játéka az árnyékot óriási rémalakká nagyítja. A fénytörés esetenként csillogó, színes gyűrűt is varázsol az árnyképek köré, ami még félelmetesebbé teszi a "brockeni kísérteteket".

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr9214739835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.