Saját kutatásuknak áldozatul esett feltalálók.
2019. április 21. írta: captain schuro

Saját kutatásuknak áldozatul esett feltalálók.

Az alábbi listán azok a feltalálók (vagy természeti jelenségek felfedezői) szerepelnek, akiknek halálát saját találmányuk, illetve kutatásaik okozták.

Franz Reichelt (1800-as évek – 1912. február 4.), szabómester, aki az Eiffel-toronyról való leugrással akarta kipróbálni találmányát, egy ejtőernyőhöz hasonló eszközt. A legelső próbálkozása során, bár a hatóságoknak azt mondta, hogy először próbabábuval végezné el a kísérletet, személyesen ugrott le. A szerkezet nem működött, a feltaláló 60 méteres magasságból a mélybe zuhant és meghalt.

megh1.png

Alekszandr Alekszandrovics Bogdanov (1873–1928), fizikus és kutató, aki egy „megfiatalítási” technológiai kísérletet vezetett, melynek során önkéntesen vérátömlesztést hajtott végre egy olyan betegtől, aki maláriában és tuberkulózisban szenvedett. Halálát az így szerzett fertőzés okozta.

megh2.jpg

William Bullock (1813–1867), egy rotációs nyomdagép zúzta össze a lábait, amelyet feltalált. Halálát a sérülésekből adódó fertőzés okozta.

megh3.jpg

Cowper Phipps Coles (1819–1870), angol hajóskapitány, aki 1866-ban megtervezte a HMS Captain nevű hajót. 1870-ben tervezési hibák következtében a hajó kettétört, így feltalálója és 500 fős legénysége odaveszett.

megh4.jpg
Otto Lilienthal (1848–1896) német repülőgép-mérnök, feltaláló és pilóta, a vitorlázó repülés nagy királya. Több mint kétezer vitorlázó repülést hajtott végre és tökéletesítette a sirály-szárny kialakítását, amivel sokáig magassági rekordnak számító 554 méteres magasságot ért el. 1896. augusztus 10-én halt meg, miközben egy vitorlázó repülővel a földbe csapódott és kitörte a nyakát.

megh5.jpg

William Nelson a General Electric alkalmazottja volt. A biciklijéhez feltalált új motor kipróbálása során 1903-ban egy dombról legurulva szörnyethalt.

megh6.jpg

Aurel Vlaicu (1882–1913), a Kárpátokat próbálta saját repülőgépével, a Vlaicu II-vel átrepülni, amellyel lezuhant és meghalt.

megh7.png

Joseph Ignace Guillotine (1738–1814) francia orvos és képviselő nem volt a guillotine feltalálója, bár az ő nevéhez fűződik a bevezetése Franciaországban. Nem is ez a szerkezet okozta a halálát, hanem egy kelés a vállában.

megh8.jpg

Van Hu, a Ming-dinasztia tisztje, akiről azt mondják, hogy halálát egy rakéta okozta, amellyel saját magát akarta kilőni a világűrbe. Az esetre nincs bizonyíték.

megh9.jpg

Jimi Heselden (1948-2010) a Segway cég tulajdonosa, az X2 márkajelzésű, durvább terepviszonyokhoz átalakított Segway-jel járta körbe North Yorkshire-i birtokát, amikor a Wharfe folyóba zuhant a partmenti sziklákról és szörnyethalt.

megh10.jpg

Jim Fixx (1932-1984) szerző, futást ugyan nem ő találta fel, de a sportág népszerűsítéséért elég sokat tett, köszönhetően az 1977. január 28-án megjelentet "The Complete Book of Running" - "Minden a futásról" című könyvének, ami mega bestseller lett. Fixx a stresszes és rossz szokásokkal teli életét hagyta ott a futásért és így lett fitnesz celeb, az egészséges életmód egyik nagykövete. 1984 július 20-án, a szokásos reggeli futása közben holtan esett össze a vermonti Hardwick közelében a 15-ös számú úton. A boncolás szerint a halál oka fulmináns szívroham volt, a szíve artériáinak 70 százaléka elzáródott, a jobb leszálló artériája 80 százalékra, a bal elülső leszálló artériája pedig 95 százalékra szűkült. Meglehet, ha nem fut, Fixx már jóval korábban meghalt volna. Édesapja már 35 éves korában infarktust kapott, és egy másik szívroham 43 évesen el is vitte.

megh11.jpg

Francis Edgar Stanley (1849-1918) üzletember találta fel a fényképészeti szárazlemezt, amit gyorsan el is adott George Eastmannek, az Eastman Kodak nevű vállalat egy alapítójának. Francis a nagy biznisz után megalapította a Stanley Motor Carriage Company-t és kifejlesztett egy sor gőzhajtású autót, ezek voltak a Stanley-féle gőzösök. 1918 július 13-án az egyik gőzösének a tesztelése közben halt meg, amikor néhány haszonállatot próbált kikerülni, félrerántotta a kormányt és egy farakásnak ütközött.

megh12.jpg

Jean-François Pilâtre de Rozier (1754-1785) francia kémia- és fizikatanár volt, és ő hajtotta végre az első hőlégballonos repülést 1783-ban. Próbálta hajtóanyagként használni a hidrogént, ezért sokat kísérletezett ezzel a gázzal, a tüdejébe szívta és nyílt lángra fújta. Az egyik ilyen teszt során leégette a saját haját és a szemöldökét is, ezért felhagyott a hidrogénkísérletekkel – egyébként túlságosan illékonynak találta az anyagot, amit később a Hindenburg katasztrófa is bebizonyított. Végül 1785. július 15-én de Rozier egy utassal a léggömbje fedélzetén megpróbálta átrepülni a La Manche-csatornát, de lezuhantak és mindketten életüket vesztették.

megh13.jpg

Louis Slotin (1910-1946) atomfizikusként részese volt a Manhattan Tervnek. A program lezárása után Slotin tovább kísérletezett a plutóniummal, ám egy nap véletlenül beindította a fúziós reakciót és hatalmas adag sugárzás érte. Amikor látta, hogy mit tett, önfeláldozóan a testével fedte le a hasadóanyagot, hogy a többieknek legyen ideje a hegyekbe menekülni. 1946. május 30-án halt meg, két héttel az incidens után.

megh14.jpg

Sylvester H. Roper (1823-1896) feltaláló dobta össze az első motorkerékpárt, amit ő csak Velocipédnek nevezett és ami gyakorlatilag egy gőzgép hajtotta bicikli volt csupán. 1896. június elsején 72 éves korában Roper kivitte tesztelni a gépet a kerékpárverseny-pályára. Épp 65 kilométer per órás sebességgel száguldott és lekörözött néhány hagyományos biciklist, amikor kicsúszott és meghalt. A boncolás végül kimutatta, hogy Roper szívrohamban halt meg, de azt nem tudták eldönteni, hogy először szívrohamot kapott és csak utána esett el, vagy az eséstől lett szívrohama.

megh15.jpg

Horace Lawson Hunley (1823-1863) hajógépész mérnök készítette az első olyan tengeralattjárót, amivel el lehetett süllyeszteni egy hajót. Az első prototípussal hét tengerész rekedt a víz alatt és mind meghaltak. Ekkor Hunley visszatért a tervezőasztalhoz, hogy tökéletesítse a találmányát. Az új tengeralattjárót saját maga után H.L. Hunley-nak keresztelte és 1863. október 15-én ki is próbálta a Dél-karolinai Charleston partjainál. A hiba megismétlődött és ismét életét vesztette a teljes legénység, köztük Horace Lawson Hunley is. A tengeralattjárót végül ismét kiemelték és ezzel hajtották végre az első sikeres tengeralattjáró támadást, elsüllyesztettek vele egy ellenséges hajót, a USS Housatonic-ot 1864-ben.

megh16.jpg

Valerian Abakovsky (1895-1921) feltaláló találta fel az Aerovagont, ami nem más, mint egy gőzmozdony hatalmas propellerrel az elején. Abakovsky azt gondolta, hogy ezekkel az ultragyors mozdonyokkal majd pillanatok alatt átszelhetik Szibériát. 1921. július 24-én Abakovsky Tulából szeretett volna Moszkvába eljutni az újfajta szerelvénnyel, amire huszonkét tehervagont kötöttek. Az aerovagon azonban az egyik kanyarban 128 kilométer per órás sebességnél elszabadult, a levegőbe emelkedett és megölt hat ember, köztük a feltalálót is.

megh17.jpg

Max Valier (1895-1930) író és rakétakutató, szilárd és folyékony üzemanyagú rakétákkal kísérletezett. Bár a sikereit a repülésnek köszönheti, Max úgy gondolta, nagyon elnök lenne, ha összedobna egy rakétaautót is. Ezzel még nem is volt semmi baj, az egyik teszten 402 kilométer per órás sebességet ért el a gépével. Valier ezután tovább kísérletezett és az alkoholt szemelte ki magának, mint következő rakéta-üzemanyagot. A feladat azonban túlnőtt rajta, a hajtómű a próbapadon felrobbant, megölte Valiert és leégette az egész műhelyt.

megh18.jpg

Thomas Andrews Jr. (1873-1912) konstruktőrként felügyelte az R.M.S. Titanic tervezését és első útjára is elísérte a szomorú sorsú óceánjárót. Andrews tisztában volt a hajó hiányosságaival, tudta, hogy a rekeszes hajótörzs ellenére a bárka rendkívül sebezhető lesz a jeges vízben. Az sem tölthette el megnyugvással, hogy az óceánjáróra tervezett negyvenhat mentőcsónakból csak húszat engedélyeztek neki, mert le kellett faragni a költségeket. Amikor a Titanic összeütközött a jégheggyel és süllyedni kezdett, Andrews hősiesen menteni kezdte az embereket, segített nekik beszállni a mentőcsónakokba. Utoljára a Titanic első osztályának dohányzószobájában látták, sírva. A holttestét sohasem találták meg, egyike volt a balesetben elhunyt 1496 áldozatnak.

megh20.jpg

Az AVE Mizar (amelyet egy csillag után neveztek el) 1971-ben készült el Henry Smolinski (1933-1973) tervei alapján. Igazából ő semmi újat nem is talált fel, hanem egyszerüen összeépítette egy Ford Pinto elejét egy Cessna Skymaster farokrészével. Felszálláskor a szerkezet mind a két motorját müködtette, majd miután felemelkedett, az autó meghajtását már ki lehetett kapcsolni a levegőben. Ez a megoldás olyan jól sikerült, hogy 1974-ben eljutott egészen a sorozatgyártásig. Ám ekkor beütött a baj. Az egyik berepülés során levált a gép egyik szárnya a levegőben, így a tervező Smolinski és a tesztpilóta életét vesztette. A tragédiát feltételezhetően az okozta, hogy túl nehéz volt a prototípus, és az így keletkezett túlterhelést már nem bírta ki a gép szerkezete. A megrendelések pedig tovareppentek…

megh21.jpg

Henry Winstanley (1644–1703) egy általa feltalált világítótoronyban halt meg, amely vihar következtében összedőlt. Utolsó szavai ezek voltak: „Ez a legnagyobb vihar, amely valaha volt”.

megh22.jpg

Marie Curie (1867–1934), lengyel vegyész és fizikus, aplasztikus anémiában halt meg, amelyet a radioaktivitással kapcsolatos kutatásai során elszenvedett sugárdózisok okoztak. Akkoriban még ismeretlenek voltak a radioaktív sugárzás hatásai.

megh23.png

Michael Dacre, a nyolcüléses repülő taxi, a Jetpod feltalálója 2009-ben egy próbarepülés során elveszítette az uralmát a gép fölött, és halálos balesetet szenvedett.

megh24.jpg

Karel Soucek, a fenegyerek, a "kapszula" megálmodója, aki egy tubusba zárva utazott le a Niagara-vízesésen 1984-ben. Sajnos a következő évben, amikor meg akarta ismételni a kalandot, már nem járt sikerrel.

megh25.jpg

Thomas Midgley (1889–1944), gépészmérnök, 51 éves korában poliomyelitis-vírussal fertőződött meg, emiatt mozgásképtelenné vált. Hogy segítsen magán, feltalált egy bonyolult csiga- és kötélrendszert, hogy fel tudjon kelni az ágyból. A szerencsétlenül járt feltalálót a kötelek fojtották meg 55 éves korában.

megh26.jpg

Charles Justice-t 1911. november 9-én végezték ki abban a villamosszékben, amelynek továbbfejlesztésében korábbi börtönbüntetése során ő maga segédkezett

megh27.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr4914778662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.