A 80-as években tőrtént.
2019. december 01. írta: captain schuro

A 80-as években tőrtént.

1980 Fidel Castro szabad utat engedélyezett bárkinek, aki el akarta hagyni a diktatúrát.

m1_5.jpg
Fidel Castro 1980 április 15-én megnyittatta Kuba egyik kikötőjét, és szabad kihajózást engedélyezett bárkinek, aki el akarta hagyni a diktatúrát. Óriási menekültáradat indult meg a 200 kilométerre fekvő amerikai partok felé. A határt fél év után újra lezárták, ezalatt nagyjából 125.000 kubai érkezett az Egyesült Államokba. Az amerikaiak a pénzüket, a munkájukat és az életüket is féltették. Carter elnök befogadó politikája rekordsebességgel megoldotta a válságot.

1980. Richard Pryor felgyújtotta magát.

m2_5.jpg
Richard Pryor nehéz és sok nélkülözéssel terhes gyermekkorból küzdötte fel magát a legnagyobb szórakoztató művészek közé, s a kontraszt igencsak megviselhette: ezért is volt szüksége némi feszültségoldásra. Mindenesetre 15 éven át tartó komoly kokainfüggősége többször a szakadék szélére sodorta. Egy alkalommal 1980 június 9-én kokainos állapotban rumot locsolt magára, majd tüzet gyújtott - testének több mint a fele megégett, felépülése több hónapot vett igénybe és számos bőrátültetésen is átesett. Ezt az élményt a Táncos Jo Jo című filmben is megidézte.

1981. Meghalt Bob Marley

m3_4.jpg
1981. május 11-én fejezte be életét Bob Marley, a reggae műfajának koronázatlan királya, a rasztafári mozgalom legismertebb képviselője. A világhírű zenész 36 esztendős korában, rákbetegségben hunyt el a miami Cedars of Lebanon Kórházban.

1981. Merénylet II. János Pál pápa ellen

m4_5.jpg
II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án szerdán kíséreltek meg merényletet a vatikáni Szent Péter téren. Az elkövető, a kurd Mehmet Ali Ağca fegyverrel megsebesítette a pápát, amikor a térre ért; a pápa négy golyót kapott és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ağcát azonnal elfogták és az olasz bíróság életfogytiglanra ítélte. A pápa később megbocsátott neki. Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök a pápa kérésére 2000 júniusában megkegyelmezett Ağcának, és deportálták Törökországba (ahol ismételten börtönbe került Abdi İpekçi újságíró 1979-es meggyilkolásáért és 2010-ben szabadult).

1981. Károly walesi herceg feleségül vette Diana walesi hercegnőt.

m5_5.jpg
Esküvőjük, az "Évszázad esküvője" 1981 július 29-én volt a londoni Szent Pál székesegyházban. Eljegyzésük 1981. február 24-én történt és a Szent Pál-bazilikában házasodtak össze 1981. július 29-én. A televízión át is közvetített esküvőt közel egymilliárd ember kísérte figyelemmel.

1981. A legfelsőbb bírósági posztra jelölik Sandra Day O’Connort.

m6_5.jpg
A legfelsőbb bíróság első női bíráját, Sandra Day O’Connort a republikánus Ronald Reagan elnök jelölte 1981. szeptember 21-én. 2006-ban férje betegsége miatt vonult vissza. A bíróság tagjait az elnök nevezi ki, de tisztüket csak a szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A bírák kinevezése élethosszig tart; őket tisztségükből csak akkor lehet elmozdítani, ha valamilyen bűncselekményt vagy kihágást követnek el, és akkor is csak kongresszusi eljárás révén.

1982. Az CDC felismeri az AIDS vírust.

m7_5.jpg
1982. szeptember: A CDC (Centers for Diseas Control) először használja hivatalosan az AIDS elnevezést a KS–PcP–Ol-tünetcsoport megnevezésére és megadja a betegség definícióját. Az új betegséget szerzett immunhiányos szindrómának vagy AIDS-nek nevezi. Az AIDS gyakorisága a vérzékeny betegeknél arra a következtetésre juttatta a tudósokat, hogy a betegség kórokozója az azzal fertőzött vérrel terjed. Még ugyanebben az évben meleg férfiak létrehozták az első AIDS érdekképviseleti szervezeteket. Felismerték, hogy az AIDS heteroszexuális szex által, és anyáról gyermekre öröklődően is terjed. A tömegek aggodalma elkezdett növekedni. New Yorkban háztulajdonosok AIDS betegeket lakoltattak ki.

1983. Ronald Reagen bejelenti a „csillagháborús” rakétavédelmi rendszer kiépítését.

m8_5.jpg
Ronald Reagen elnök bejelentette egy interkontinentális ballisztikus rakétavédelmi rendszer kiépítését, a „csillagháborús” tervezet néven elhíresült stratégiai védelmi kezdeményezés (Strategic Defense Initiative – SDI) is az ő nevéhez fűződik. Maga a program 1983. március 23-án vette kezdetét és célja a stratégiai atomfegyvereket hordozó ballisztikus rakéták elleni védelem megvalósítása volt földi és világűrűbéli telepítésű fegyverrendszerek alkalmazásával. A kezdeti elképzelések alapján a többrétegű rendszer az Amerikai Egyesült Államok teljes területét lefedte volna és képes lett volna a ballisztikus rakétákat a légkörbe érkezésük előtt megsemmisíteni.

1983. Sally Ride lett az első amerikai nő az űrben.

m9_5.jpg
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova és Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja után a világ harmadik női űrhajósa. 32 évesen korának legfiatalabb asztronautájaként, az első amerikai nőként járt a világűrben. Az első nő, aki használta az űrrepülőgép Canadarm (RMS) manipulátor-karját.

1983. Michael Jackson kiadta a 'Thriller' videóklipjét.

m10_4.jpg
1983. december 2-án az MTV képernyőjén bemutatkozott Michael Jackson Thriller című dalához készült látványos videoklip. A közel 14 perces kisfilmet John Ladis rendezte és két Grammy-díjat is megnyert, a klip népszerűségét pedig az is mutatja, hogy a YouTube-on jelenleg több mint 560 millió megtekintésnél jár.

1985. Steve Jobs távozik az Apple-től.

m11_3.jpg
1985 szeptemberében Jobs lemondott az Apple elnöki pozíciójáról egy tanácstermi puccsot követően. Miután a Macintosh „elbukott”, és nem tudta kiszorítani a PC-t, a PepsiCo-tól 1983-ban elcsábított John Sculley CEO helyzete megerősödött a vállalaton belül. Jobs és Sculley ekkorra teljesen eltérően látta a vállalat jövőjét, ezért Sculley egy olyan tervet dolgozott ki az Apple újjászervezésére, amiben Jobs-ot eltávolították a Macintosh csoport éléről, helyette megkapta volna a New Product Development divízió vezetését. Ezzel Jobs befolyása tulajdonképpen súlytalanná vált volna a vállalaton belül. Válaszul Jobs egy olyan tervet eszelt ki, amivel Sculley-t eltávolította volna a CEO pozícióból, és átvette volna az Apple irányítását. Az összetűzés végeredményeként 1985 szeptemberében Jobs benyújtotta a lemondását és vele tartott öt Apple vezető is, hogy csatlakozzon következő vállalkozásához, ami a NeXT volt.

1985. Felfedezik az ózonlyukat az Antarktisz felett

m12_3.jpg
Az ózonlyuk felfedezését Joe Farman cambridge-i kutató 1985 májusában jelentette be a Nature tudományos folyóiratban, egy Brian Gardinerrel és Jon Shanklinnel írt közös tanulmányban. Felfedezésük vezetett el a montreali egyezmény aláírásához. Ez a nemzetközi egyezmény szabályozta az ózonpajzsot romboló CFC-gázok, a halogénezett szénhidrogének termelését a világon.

1986. Forgalombakerül az antidepresszáns gyógyszer.

m13_3.jpg
A depresszió első hatékony gyógyszereit a szerencsés vakvéletlennek köszönhetjük. A gyógyszer 1986-ban jelent meg a belga piacon. Az Egyesült Államokban az FDA 1987 decemberében adta ki végleges jóváhagyását, és egy hónappal később elkezdék forgalmazni a gyógyszert. A gyógyszer emberek millióinak adta vissza az élhető, teljes életet. A gyógyszeres kezelés depresszióban sem "a megoldás", de hatékony és megbízható eszköz a megoldáshoz vezető úton. Ahogy a Nobel-díjas Eric Kandel írta: "Egyetlen gyógyszer sem gyógyítja a depressziót - hanem az agyban teremt olyan körülményeket, amitől a gyógyulás lehetővé válik".

1987. Gorbacsov SZKP főtitkár és Reagan amerikai elnök aláírják az INF-szerződést.

m14_3.jpg
Gorbacsov SZKP főtitkár és Reagan amerikai elnök aláírják az INF-szerződést a Fehér Ház Keleti Szobájában, 1987. december 8-án. A szovjet ratifikálással 1988 júniusában életbe lépett INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) értelmében az USA és a Szovjetunió 1991-ben összesen 2692 darab rakétát semmisített meg nemzetközi ellenőrök felügyelete mellett. Az egyezmény arra is kitért, hogy a két ország rendszeresen ellenőrizheti egymás nukleáris arzenálját, továbbá tiltotta, hogy a két fél Európában állomásoztasson szárazföldi telepítésű rakétákat. (Az Egyesült Államok 2019. augusztus 2-án, hathónapos türelmi idő után végleg felmondta az INF-szerződést.

1989. Tim Berners-Lee, bemutatott egy indítványt, amiben a web alapjait rakta le.

m15_3.jpg
Az eredetileg fizikus Berners-Lee a nyolcvanas évek végén, a CERN kutatójaként fejlesztette az első webszervert és -szerkesztőt, 1989-ben pedig megírta szabványjavaslatát és azt a szabályrendszert, amely a mai napig meghatározza a web alapvető működését. A web, illetve, ahogy leánykori nevén ismerjük, a world wide web csak az egyik szolgáltatás az interneten, mégpedig egy tartalomkezelő platform, amit megálmodója Tim Berners-Lee egy adatbázis- és szoftverprojektként írt le, aminek célja egy komplex információmenedzsment-rendszer létrehozása.

1989. Lebontják a berlini falat.

m16_3.jpg
Akik nem éltek azokban az időkben el sem tudják képzelni milyen lehetett. A város közepén egy fal évtizedekre elválasztotta egymástól az embereket. Az egyik oldalon a szinte felfoghatatlan jólét, árubőség, a másikon meg egy buta ideológia talajára épített hazugság, megfélemlítés, terror. 1989. november 9-én omlott le a Fal Berlinben.

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr3015332890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.