Híres állatok, akik kimagaslót tettek.
2019. december 09. írta: captain schuro

Híres állatok, akik kimagaslót tettek.

Cher Ami

Híres állatok, akik az intelligenciájukkal ütöttek

Cher Ami egy postagalamb volt az első világháborúban. A hím Cher Ami az első világháború egyik leghíresebb postagalambja volt. Egyike volt annak a 600 postagalambnak, amelyet angol tenyésztők adományoztak a Franciaországban állomásozó amerikai erőknek. A madár 12 fontos üzenetet közvetített a Verduni amerikai szektorban. 1918. október 2-án az amerikai 77. hadosztály 308. zászlóalja magával vitte a galambot több társával együtt, amikor a Meuse-Argonne offenzíva során benyomultak az argonne-i erdőbe. Az egység - amely később az Elveszett zászlóalj néven lett híres - több mint ötszáz katonáját a túlerőben lévő németek körbezárták, és napokon át folyamatosan támadták. Október 4-én baráti tűz zúdult a Charles White Whittlesey őrnagy vezette alakulatra. Ekkor indították útnak utolsó galambjukat, Cher Amit. A németek megpróbálták lelőni a madarat. A postagalamb, habár eltalálták, 25 perc alatt 25 mérföldet repült a főhadiszállásig. Amikor megérkezett, hiányzott az egyik szeme, találat érte a mellén, és leszakadt az egyik lábának jelentős része is. Az üzenetet tartalmazó kapszulát egy ín tartotta mindössze. Cher Ami a következő üzenetet vitte magával az erdőből az amerikai főhadiszállásra: "A 2746,4 koordinátájú út mentén vagyunk. A tüzérségünk közvetlenül ránk zúdítja a zárótüzet. Az ég szerelmére, állítsák le." Az ágyúzást a galamb érkezése után beszüntették. Cher Ami orvosi kezelést kapott, majd felépülése után kitüntették a francia háborús érdemrenddel, a Croix de Guerre-rel. A galambot az Amerikai Egyesült Államokba vitték, ahol 1919. június 13-án pusztult el. 1931-ben posztumusz beiktatták a versenygalambok dicsőségcsarnokába, és szolgálataiért megkapta a madaraknak adható amerikai aranymedált is. Cher Amit preparálták. Először a Smithsonian Intézetben volt, ma az amerikai nemzeti történeti múzeumban látható.

Kongó csimpánz

Híres állatok, akik az intelligenciájukkal ütöttek

Kongó (Congo) volt a neve annak a csimpánznak, amely megtanult papírra és vászonra festeni, Desmond Morris zoológus, etológus és szürrealista festő „tanítványaként”. Az 1950-es évek végén festett a legtöbbet. Az absztrakt impresszionizmus irányzatához sorolták. A korabeli műkritikusok reakciója vegyes volt, a lesújtótól a szkeptikusig. Beszélik, hogy Pablo Picasso kiakasztotta Kongó egy képét a műstúdiójában. Howard Long amerikai gyűjtő 2005-ben 26 ezer dollárért vásárolta meg Kongó három munkáját.

Congo egyik 1956 és 1958 között festett képe.

 

Moko delfin

 Híres állatok, akik az intelligenciájukkal ütöttek

Egy Moko nevű delfin mentett meg két, Új-Zéland partjainál halálos veszélybe került ámbráscetet. 2008-ban egy helybéli riasztotta Malcolm Smith állatvédelmi illetékest Új-Zéland északi szigetén, a Mahia-partszakaszon a veszélyben lévő cetek mentéséhez. A férfi miután egész nap hiába kísérletezett a 250 kilogramos anya és egyéves borja kiszabadításával, már-már maga is feladta a reményt. A cetek szemlátomást egyre jobban elfáradtak a sekély vízben. A kimerült, haldokló állatokkal ilyenkor, hogy megkíméljék őket a felesleges szenvedéstől, általában maguk a mentők végeznek. Ám még mielőtt ez a végső megoldás bekövetkezett volna, feltűnt a színhelyen Moko. "Az ámbráscetek kapcsolatba léptek a nőstény delfinnel, és ő mintegy 200 méteren át a parttal párhuzamosan vezette őket, egészen a homokzátony csúcsáig. Ott egy hirtelen kanyarral betért egy keskeny csatornába és azon át kivezérelte őket a nyílt tengerre. Bizonyos, hogy a külön fajhoz tartozó delfin és a cetek között történt valamiféle kommunikáció, de a szakemberek azt kizártnak tartják, hogy azonos "nyelvet beszélnének".

Priscilla az első disznó aki eszközöket használt

 Híres állatok, akik az intelligenciájukkal ütöttek

A kutatók a cebu szigeti disznónál figyelték meg a kivételes viselkedést. A súlyosan veszélyeztetett faj a Fülöp-szigetek két szigetén őshonos, de a világ több állatkertjében is tartanak példányok. A szakértők a közelmúltban egy franciaországi állatkertben fedezték fel, hogy az állatok botok segítségével ásnak, illetve építenek odúkat. A Priscilla nevű nőstény egy gallyal ásott, és leveleket is arrébb helyezettel a bottal. Sőt egy alkalommal egy kéreggel rendezgette a talajt. Később más példányoknál is megfigyeltek hasonló viselkedést. Az eszközhasználat számos állatfajnál megfigyelhető. A viselkedéshez sokan az intelligenciát társítják, noha olyan, alapvetően nem intelligens élőlények is használnak eszközöket, mint a hangyák. Éppen ezért sok szakértő úgy gondolja, hogy az eszközhasználat alapvetően az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság jele.

Stubby Őrmester

 Híres állatok, akik az intelligenciájukkal ütöttek

Stubby kutya még két éves kora előtt elért karrierje csúcsára: ő lett az első világháború legmagasabban kitüntetett (kutya)hőse, és az első a hadtörténelem során, aki őrmesteri rangot kapott a szolgálataiért. 18 hónapig harcolt a francia lövészárkokban bajtársaival az I. világháború alatt. Stubby őrmester előre jelezte a gáztámadásokat, sérült katonákat kutatott fel a frontvonal mögött és elkapott egy német kémet Argonne-ban. A háború után Stubby Őrmestert bemutatták Woodrow Wilson, Calvin Coolidge és Warren G. Harding amerikai elnököknek. Az Amerikai Légió örökös tagjává választotta Stubby-t.

Forrás: https://moya-planeta.ru/travel/view/nechelovecheski_umny_znamenitye_zhivotnyeintellektualy_47249

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr3615345222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.