1.
Hajszárító, 1880-1890. Forrásban lévő vízzel megtöltötték, és szárazra fésülték a hajat.
2.
Jakut szemüveg, amely megvédi a szemet a hóvakságtól.
3.
Chopine, a velencei magas talpú cipő XIV - XVII század. Eleinte főként praktikus okokból kezdték hordani ezt a cipőt, amely megkímélte viselőjét a piszoktól, az út porától, de a 15. századtól divatcikk lett az előkelő – első sorban olasz – hölgyek körében.
4.
Fogpiszkáló, 1550-1600.
5.
Púder szoró, 17. század. Ilyennel szórták be a rizsporos parókát a gazdagok.
6.
Bourdaloue - női ágytál, XVII - XVIII század. A hölgyek ilyen csészékbe végezték a dolgukat, mert a több rétegnyi szoknya alatt is könnyedén oda tudták tenni, ahová kellett.
7.
Ágymelegítő, 16. - 19. század. Parázsló szenet tettek bele, majd a paplan alá dugták.
8.
Táncfüzet, XIX. - XX. század. A hölgyek ilyenekbe írták, hogy mikor-kivel táncoltak.
9.
Virágtartó fogantyú, XIX. század. Védte a ruhát és a kesztyűt a foltoktól, egyben pedig díszként is szolgált.
10.
Kesztyűcsipesz a 19. század. Segített a kézre simítani a kesztyűt, mivel úgy tartották, hogy minél vékonyabb egy ember keze, annál szebb.
11.
Pedoszkóp, 1920-1960. Ez egy lábakhoz készült röntgen készülék volt, amivel meghatározták a cipőboltokban, hogy mennyire jól illik a lábra a cipő.
12.
Orrlyuk-alak korrigáló eszköz, 1930. Akkoriban 100 ezer ilyen eszközt adtak el, napi néhány órát kellett viselni.
13.
Rádiókalap 1949. Az akkumulátorát a zsebben kellett hordozni.
14.
A Holdon való sétát utánozó lábbeli, az 1960-as évekből.
15.
Gyerek-monocikli a 70-es évek.
Forrás: zefirka
