Nők, akik valamiben elsők voltak.
2020. február 12. írta: captain schuro

Nők, akik valamiben elsők voltak.

Mert elsőnek lenni nagyon nehéz, és különösen sok elszántság, merészség kell ahhoz, hogy egy járatlan útra merészkedjen az ember, pláne, ha folyamatosan azt hallja, hogy "erre egy nő képtelen".

Caroline Lucretia Herschel német születésű brit csillagász (1750–1848)

 o25.jpg

Caroline Lucretia Herschel, William Herschel az Uránusz felfedezőjének húga volt, maga is neves amatőrcsillagász. Caroline Herschel volt az egyik legelső, ha éppen nem a legelső női megfigyelő csillagász. Több üstököst felfedezett, pl. a 35P/Herschel-Rigollet-t, ami 155 évente kerüli meg a Napot. 1828-ban megkapta az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét, ami nagyon rangos kitüntetésnek számított; 1835-ben a társaság tiszteletbeli tagjának, 1838-ban az Ír Királyi Akadémia tagjának választották. Együtt dolgozott a bátyjával, ennek eredménye nemcsak a nyolc üstökösfelfedezése volt, de Caroline Herschel is részt vett távcsövek elkészítésében, és mélyegeket is talált.

 o25a.jpg

Az M110-et 1782-ben Messier-től függetlenül detektálta. 1802-ben a bátyja neve alatt publikálták a valójában általa elkészített mélyég-objektum katalógust, ami 2000 ismert és 500 új felfedezésüket tartalmazta. Ez a katalógus lett az alapja a 19. század végén összeállított New General Catalogue-nak, az NGC-nek. A Herschelek Németországban születtek, de később Angliába költöztek és ott érték el csillagászati felfedezéseiket. Caroline Herschel bátyja halála után visszaköltözött Németországba, onnét folytatta észleléseit, de inkább katalógusának pontosításán dolgozott. Nem volt férje és gyereke, miután beleszeretett a csillagászatba, szinte csak annak élt. 97 éves korában hunyt el. Sírja Hannoverben található. Mary Sommerville-lel együtt, akivel együtt választották meg a Királyi Csillagászati Társaság tiszteletbeli tagjainak, egyben a társaság első női tiszteletbeli tagjai is voltak. Róla nevezték el az 1888-ban megtalált (281) Lucretia kisbolygót, és a C. Herschel holdkrátert is. William bátyjával együtt összesen 2400 csillagászati objektum felfedezői voltak.

Lucy Hobbs Taylor amerikai fogorvosnő (1833–1910)

 o1.jpg

A fiatal Lucy orvos szeretett volna lenni, de abban az időben nők nem lehettek orvostanhallgatók, ezért addig keresgélt, amíg Ohio-ban talált egy fogorvost, aki felvette gyakornoknak. Hiába sajátította azonban el a szakma elméletét és gyakorlatát, hivatalosan nem tanulhatott. Iowa-ban költözött és fogorvosokkal dolgozott, akik annyira meg voltak vele elégedve, hogy meggyőzték az Amerikai Fogorvosok Egyesületét, hogy Lucy (és minden nő, aki megfelel a követelményeknek) tanulhasson. Dr. Lucy Hobbs Taylor Chicago-ban diplomázottt, a világon első nőként. 1876-ban férjével Lawrence-be (Kansas) költöztek, ahol több mint negyven évig praktizáltak.

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova szovjet űrhajós, az első nő a világűrben (1937 -)

 o23.jpg

Édesapja traktoros, édesanyja textilgyári munkás volt. Nappali iskoláit hamar abbahagyta, hogy a textilgyárban dolgozhasson, majd tanulmányait levelező formában folytatta. Szabadidejében ejtőernyőzött. 1959. május 21-én végrehajtotta első ejtőernyős ugrását. Összes ugrásainak száma: 125. Amikor 1962-ben kiválasztották az űrprogramban való részvételre, ő volt az első, akit tesztrepülési tapasztalatok nélkül választottak ki űrrepülésre, azonban jelentős érv volt ejtőernyős tapasztalata. 1963. június 16-án a Vosztok–6 fedélzetén szállt fel, 48-szor megkerülte bolygónkat, és három nap után sikeresen visszatért. A repülés során hívójele Sirály (Csajka) volt. Ő volt az első szovjet űrhajós, aki manuálisan vezethette a járművét (a szovjet űrprogramban elsődleges az automata/távirányított vezérlés volt). Tyereskova a súlytalanságot fizikailag és pszichikailag nehezen viselte, ebből a szovjet szakemberek arra következtettek, hogy a női szervezet kevésbé alkalmas az űrrepülésre. 1963. november 3-án Tyereskova – Hruscsov, a párt első titkára jelenlétében házasságot kötött a Vosztok–3 pilótájával, Andrijan Nyikolajevvel. Egy gyermekük született, Jelena. A szülők 1982-ben elváltak. Ő az egyetlen vezérőrnagyi rangban lévő nő az Orosz Fegyveres Erőknél. 1968-tól a Szovjet Nőbizottság elnöke volt.

Elizabeth Blackwell angol orvosnő (1821–1910)

 o2.jpg

Az első nő, aki az Egyesült Államokban orvosi diplomát kapott, és az első nő, aki az Egyesült Királyság orvosregiszterében szerepel. Bristolban született, a család később az Egyesült Államokba emigrált. Elizabeth orvos szeretett volna lenni, jelentkezését 29 egyetem utasította vissza, míg végül a Geneva College befogadta. 1849-ben diplomázott, ezután Párizsba ment, ahol nőgyógyászati tanulmányokat folytatott. Néhány évig a londoni St. Bartholomew's Hospital-ban dolgozott, majd visszatért az Államokba, ahol New Yorkban nyitott rendelőt. 1857-ben megalapította a New York Infirmary for Indigent Women and Children kórházat, ahol azonnal alkalmazta a második amerikai orvosnőt, Maria Zakrzewskát, és a harmadikat, aki a testvére, Emily Blackwell volt.

A kórház 1893-ban.

 o2a.jpg

A kórház New York Downtown Hospital néven ma is működik. 1869-ben visszatért Angliába, ahol a London School of Medicine for Women egyik alapítója volt.

Marie Curie lengyel származású francia fizikus és kémikus (1867-1934)

 o24.jpg

Az első nő volt, aki Nobel-díjat kapott kémiából. Maria Sklodowska, vagy ismertebb nevén Marie Curie és férje, Pierre Curie radioaktív anyagokkal kapcsolatos kutatásuk, valamint a polónium és rádium felfedezése kapcsán nyerték el hírnevüket, valamint Nobel-díjaikat is. Ő volt a párizsi Sorbonne első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben egymaga a kémiai Nobel-díjat. Halálát a tudományos kutatásaival hozták kapcsolatba: a nagy mértékű radioaktív sugárzás miatt aplasztikus anémiában hunyt el 1934-ben. A tragédiát majdnem biztosan a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta, amelyről Pierre-nek és neki sem volt fogalma. Mindketten a párizsi Panthéonban vannak eltemetve – Marie az első nő, aki a saját érdemei miatt került oda.

Marie és Pierre Curie sírja a Pantheonban

 o24a.jpg

Jozefa Joteyko lengyel orvos (1866–1928)

 o3.jpg

Litván nemesi családból származik, 1873-ban költözött a család Varsóba. A középiskola elvégzése után, csak Svájcban tudott tovább tanulni. 1888-ban Genfben szerezte meg természettudományos alapdiplomáját, ezután Brüsszelben majd Párizsban tanult tovább. 1896-ban Párizsban az orvostudományok doktorává avatták. 1898-tól a brüsszeli Solvay intézetben kutató pszichológusként dolgozott. 1909-ben Genfben nemzetközi pszichológus kongresszust tartottak, a résztvevő tudósok között ő volt az egyetlen nő. 1914 és 1918 között a párizsi Sorbonne egyetemen tanított kísérleti pszichológiát. 1919-ben visszatért Lengyelországba, a varsói egyetem professzoraként dolgozott haláláig.

Amelia Earhart, az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt

 o22.jpeg

Amelia Mary Earhart 1870. július 24-én született az amerikai Atchinson-ban. Gyerekkorában sokat költözött apja állandó munkahely váltásai miatt. A középiskola befejezése után belépett a kanadai Vöröskeresztbe. 1920-ban ült először repülőgépbe, ekkor még csak utasként, azonban hamarosan pilótaigazolványt szerzett. 1928-ban első nőként repülte át az Atlanti-óceánt, bár ekkor még csak utas volt. Azonban ez is hírnevet hozott a számára, amit arra használt fel, hogy a nők között is népszerűsítse a repülést. 1930-ben női repülési sebesség rekordot, 1931-ben pedig női repülési magasság rekordot állított fel. Mindezek ellenére sokan kritizálták, hogy az ismertséget meghozó Atlanti-óceánt átszelő utat csak utasként tette meg, ezért 1932-ben egyedül is átrepült az óceán felett. A következő években sorra tett meg olyan légi útvonalakat, amikre korábban még nem volt példa. Earhart és navigátora, Fred Noonan 1937-ben indultak el utolsó útjukra, céluk az volt, hogy körbe repüljék a Földet. Miamiból Brazíliából repültek, majd onnan Szenegálba; átrepültek Afrika felett, majd Indiából Indonéziába utaztak. Innen szálltak fel utoljára, céljuk a Csendes-óceán közepén fekvő Howlad-sziget volt, ide azonban már nem érkeztek meg. Amelia Earhartot 1939-ben halottnak nyilvánították, repülőgépét és maradványait azóta sem találják.

Amelia Earhart és navigátora, Fred Noonan

 o22a.jpg

Franziska Tiburtius, német orvos (1843–1927)

 o4.jpg

1843. január 24-én született. Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat, Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták. Mindezek dacára a praxis sikeres volt, egyre több nő fordult hozzájuk bizalommal.

Fugulyán Katalin, erdélyi szemész orvos (1888–1969)

1888. január 24-én született orvoscsaládban. Az első diplomás erdélyi orvosnők egyike. A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Tanársegédként dolgozott a kolozsvári szemészeti klinikán, majd 1920-tól 1938-ig iskolai orvos és középiskolai tanár. 1940 és 1944 között egyetemi adjunktus volt, majd 1944-45-ben a magyar nyelvű szemészeti előadások mb. egyetemi tanára. "Negyedéves hallgatóként már két kiváló szemészeti pályamunkát készített, s azokat Imre József professzor elismerően értékelte. A későbbiekben is több tudományos dolgozata jelent meg az EME-értesítőben, a kolozsvári Orvosi Szemlében, a budapesti Népegeszségügyi Szemlében, minden esetben az orvosi naplóinak adataira támaszkodott. 1914–1957 között magánpraxist folytatott, majd 1959–1967 között a poliklinikai szakrendelésen folytatta orvosi tevékenységét. Öt évtized alatt 60.799 új beteg kórképét jegyezte be, így akár 40-50 évig is követhető egy-egy beteg szemészeti kórtörténete. Közismert volt embersége, a szegény sorsúakat, politikai menekülteket, háborús sebesülteket ingyen kezelte. Elnöke volt 1940-től a főiskolát végzett nők kolozsvári szervezetének.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)

 o6.jpg

Grófi család ötödik gyermekeként született. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. 1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. 1872-től lett a zürichi egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját, és orvossá avatták. 1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást. Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. 67 éves korában, 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot.

Charlotte Cooper, világ első női olimpiai bajnoka (1870-1966)

 o21.jpg

Charlotte Cooper 1870. szeptember 22-én született Ealingben, egy hat gyermekes család legfiatalabb gyermekeként. Itt kezdett el teniszezni is, az egyik helyi tenisz klubban. Jellemző volt rá, hogy a téli szünet alatt sem állt le az edzéssel, szívesen futott és jégkorongozott. Teniszezőként egyre sikeresebb lett, 1895-ben, 25 évesen szerezte meg első Wimbledoni bajnoki címét. A sikert 1896-ban és 1898-ban is megtudta ismételni, majd jött az 1900-as párizsi olimpia, ahol első nőként rögtön két olimpiai aranyat is szerzett: egyéniben és vegyes párosban is győzni tudott. 1901-ben hozzáment Alfred Sterry ügyvédhez és még ebben az évben újabb wimbledoni címet szerzett. A párnak 1903-ben és 1905-ben született gyermeke. Ezek mellett még nagyobb eredmény, hogy 7 évnyi szünet 1908-ban újra győzedelmeskedni tudott Wimbledonban. 1966-ban halt Helensburgh-ban. 2013 óta a tenisz Hírességek csarnokának tagja.

Sophia Louisa Jex-Blake, az első brit orvosnő (1840–1912)

 o7.jpg

1840. január 21-én született. Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első orvosnő hazájában.

Sirimavo Bandaranaike, Srí Lanka-i politikus és a modern világ első női kormányfője (1916–2000)

 o26.jpg

Férje Solomon miniszterelnöksége előtt 1946-ban az Egyesült Nemzeti Párt alapítói közt volt, majd 1947-ben a ceyloni gyarmati törvényhozás tagja lett, majd a Szabadságpárttal koalíciót kötve megnyerte az 1956-os srilankai választásokat. Solomon Bandaranaike 1956. április 12-én miniszterelnök lett. 1959-ben egy buddhista szerzetes lelőtte. Férje halálát követően hatalmi vákuum keletkezett, ugyanis utódja C.P. de Silva súlyosan megbetegedett és Londonba ment kezelésre. Férje helyett indult az 1960-as választásokon - amikor már tagja volt a srilankai Szenátusnak - és nyert. Az 1965-ös választásokon a konzervatívok kerültek hatalomra, 1970-ben sikerült újra nyernie, mert Ape Amma, az Anyánknak nevezett Sirimavo nagyobb rizsadagot ígért a nincsteleneknek. („A választásokat a konyhákban nyerik meg”, ismerte el). 1994-ben lánya, Chandrika Kumaratunga lett Srí Lanka köztársasági elnöke, Sirimavo pedig miniszterelnök, de főleg reprezentációs feladatokat látott el. Röviddel halála előtt lemondott, ő volt a világ legidősebb kormányfője.

Elizabeth Smith Shortt, kanadai orvos (1859–1949)

 o8.jpg

1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt.

Jeanne Manford, az első, a homoszexuálisok szüleit támogató szervezetet alapítója (1920-2013)

 o28.jpg

A többgyermekes tanítónő meleg fiáért állt ki, abban az időben, amikor a homoszexualitást mentális betegségnek és abszolút elítélendőnek tartották. Tette mindezt anyai felháborodásból, amikor Mortyt - aki meleg aktivista volt -, 1972 áprilisában szórólap osztogatás közben annyira megverték, hogy kórházba került. Az esetet a rendőrség eltusolta. Manford ettől kezdve a melegek és családjaik mellett hallatta hangját rádiókban, televíziós műsorokban és újságokban is. Ezt követően Manford megalapította a PFLAG nevű szervezetet (Leszbikusok és melegek szülei, családja és barátai), melynek első hivatalos találkozóján, 1973. március 11-én volt. Az anya elsősorban a homoszexuálisok mellett álló embereket szólította meg, mely nagyobb hatással bírt, mint gondolnánk. A szervezet segített a szülőknek megérteni gyermeküket, elfogadni őket, és ami a legfontosabb, kiállni értük és mellettük. A PFLAG vált a homoszexuálisok egyenlőségért küzdő szervezetek legnagyobb szövetségesévé. Jelenleg közel 200 ezer tagja és támogatója van, valamint több, másik országban is alakultak hozzá hasonló szervezetek. 2013-ban Jeanne Manford az akkori elnöktől, Barack Obamától átvehette a Presidential Citizens Medal-t, mely a második legrangosabb civil kitüntetés az Egyesült Államokban.

Jeanne Manford lánya, Suzzane Swan átveszi az anyja kitüntetését Brack Obamától.

 o28a.jpg

Octavia Grace, kanadai orvosnő (1868–1948)

 o9.jpg

Az első nő, aki Quebec tartományban orvosi egyetemet végezhetett. A McGill egyetemre való jelentkezését neme miatt először visszautasították. Amikor végre engedélyt kapott, bebizonyította, hogy versenyképes a férfi hallgatókkal és 1891-ben a diplomaosztáskor mint legjobb eredményt elérő hallgató ő mondta a búcsúbeszédet. Beválasztották a Canadian Medicine Hall of Fame tagjai közé.

Marie Lachapelle, francia nőgyógyász (1769–1821)

 o10.png

A szakmát először édesanyjától tanulta, aki a párizsi Hotel Dieu szülőotthon és bábaképző vezetője volt. Marie később Heidelbergben tanult nőgyógyászatot, a híres Franz Naegele professzor hallgatója volt. Hazatérve Párizsban megbízást kapott a Hopital de la Maternite megszervezésére, új módszereket vezetett be a bábaképzésben. Többezer szülést vezetett le, az általa kidolgozott módszerekkel megkönnyítette a vajúdást, új helyreállító műtéti technikát fejlesztett ki. Sokezer nő életét lehetett volna megmenteni, de a korabeli férfi orvosok nem fogadták el módszereit.

Anne Jemima Clough, az angol nőnevelés úttörője (1820 - 1892)

 o11.jpg

Írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie. Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben. Megismerkedett a Kensington Society tagjaival, egyetértett elképzeléseikkel. Amikor 1867-ben a parlament elutasította, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat kapjanak, társaival megalapították a London Society for Women's Suffrage egyesületet. 1871-ben megbízást kapott a Cambridge University nőhallgatóinak létrehozott ház vezetésével, ebből nőtt ki a híres Newnham College.

A Newnham College 1910 körül.

o11a.jpg

Meena, afgán aktivista, a RAWA alapítója (1956 - 1987)

 o12.jpg

Meena (Meena Keshwar Kamal) férje a radikális, maoista orvos, Faiz Ahmed az afgán felszabadítási mozgalom egyik vezetője volt, többször bebörtönözték. 1986-ban a fundamentalisták kegyetlenül megkínozták és megölték. Meena 1976-ban a kabuli egyetemen megkezdte jogi tanulmányait. Az országban eluralkodó politikai káosz alatt egyre nagyobb hatalmat szereztek a fundamentalisták. A fanatikus hívők az egyetemista lányok arcát, testét savval locsolták le, hogy elrettentsék őket a tanulástól. Meena céltalannak találta, hogy jogot tanuljon egy országban, ahol a jogtalanság uralkodik. Ettől kezdve minden energiáját a nők összefogására és oktatására fordította. A szólásszabadság és és politikai tevékenység jogának eléréséért 1977-ben létrehozta a ma is létező RAWA-t, hogy Afganisztán elnyomott és elnémított asszonyai hangot kapjanak. 1981-ben elindította a kétnyelvű Payam-e-Zan (Nők üzenete) magazint, ezen keresztül a RAWA merészen és eredményesen tudta képviselni az afgán nők ügyét. Meena az állandó életveszély miatt a pakisztáni Quettában élt, itt ölték meg 1987 február negyedikén.

A RAWA-t logója, (Revolutionary Association of the Women of Afghanistan -Afgán Nők Forradalmi Szervezete)

 o12a.png

Florence Nightingale angol ápolónő (1820–1910)

 o13.jpg

A modern nővérképzés és betegellátás megalapozója, aki elsőként végzett statisztikai számításokat annak bizonyítására, hogy a kórházban bevezetett higiéniai előírások segítenek visszaszorítani a halálozást. Florence már 1944-ben részt vett egy nővérképző tanfolyamon, és szabadidejében is gyakran látogatott kórházakat és segédkezett betegek ápolásában. A krími háború frontjáról érkező hírekből világossá vált számára, hogy az ottani kórházak állapota kétségbe ejtő, ezért a brit külügyminiszter közbenjárásával nővércsapatot szervezett, és a törökországi Üsküdarba utazott, hogy segítsenek a sebesülteknek. Miután átvette a nővéri ügyelet vezetését, a megfelelő higiénés körülmények megteremtésén és az ellátás színvonalának emelésén fáradozott. A kórház területén elhullott állati tetemek és szemét eltakarításával, a lefolyók folyamatos tisztításával, valamint tiszta ágyneműk és megfelelő élelem biztosításával elérte, hogy néhány hónap leforgása alatt az általa felügyelt kórházba került sebesültek korábban 42%-osra rúgó halálozási arányszáma 2,2%-ra csökkent. Reformjainak alapgondolata, hogy a legalapvetőbb elvárás egy kórházzal szemben az, hogy ne ártson a betegeknek.

Gertrude B. Elion, Nobel-díjas biokémikus (1918-1999)

 o14.jpg

Gertrude B. Elion az iskolában jó tanuló volt és rengeteget olvasott; a középiskolát 1933-ban, 15 éves korában fejezte be. 1939-ben a családja segítségével beiratkozott a New York-i Egyetemre. Évfolyamán ő volt az egyetlen nő. Az egyetem mellett természettudományokat oktatott különböző középiskolákban és 1941-ben megszerezte kémiai MSc fokozatát. 1943-ban Burroughs-Wellcome gyógyszergyártó cégnél George H. Hitchings asszisztense lett. Munkájával párhuzamosan esti iskolában elkezdte a Brooklyni Politechnikai Intézet doktori programját, de két év elteltével a dékán felszámolta ezt a lehetőséget és Elionnak választania kellett a munkája és az iskola között. Az előbbit választotta és soha nem szerzett formális doktori címet (bár később húsz egyetem is díszdoktorává avatta). 1988-ban George H. Hitchings-szel és James W. Black-kel közösen orvostudományi Nobel-díjban részesült "a gyógyszeres kezelés fontos alapelveit érintő felfedezéseiért". Elion számos új gyógyszert fejlesztett ki és új, innovatív módszereket vezetett be, melyeket többek között az AIDS kezelésére használt. Elion 1983-ban, 65 évesen visszavonult a napi munkától, de professor emeritusként a Burroughs-Wellcome-nál maradt. 1983-84 között ő volt az Amerikai Rákkutató Társaság elnöke.

Brunszvik Teréz magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója. (1775-1861)

 o29.jpg

Brunszvik (Brunswick) Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia, magyar grófnő élt Oroszországban, Svájcban, Csehországban és Bécsben is. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. 1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában.

Felisa Rincón de Gautier Puerto Ricó-i politikus (1897–1994)

 o15.jpg

Fiatalon kezdte érdekelni a politika, bekapcsolódott a nők szavazati jogának megszerzéséért vívott mozgalomba. A mozgalom sikeres volt, 1932-től Puerto Ricoban szavazhattak a nők. Politikusi programjában fontos helyet kapott a gyerekvédelem, az idősek és szegények segítése. 1946-ban megválasztották San Juan város polgármesterének, ő volt az első és hosszú évtizedekig az egyetlen nő ilyen pozícióban. 1968-ban lemondott posztjáról, nem sokkal később megválasztották az Egyesült Államok jótékonysági nagykövetének. 95 éves korában ő volt hazája képviselője a New Yorkban tartott demokratikus konvención.

Clara Barton, az Amerikai Vöröskereszt alapítója (1821–1912)

 o16.jpg

Az amerikai Clara Barton tanárként kezdte pályafutását, majd az amerikai polgárháborúban a fronton szolgált ápolónőként. 1865-ben, a polgárháború után létrehozott egy központot, amely segített az amerikai családoknak, hogy megtalálják a harctéren megsebesült vagy eltűnt családtagjaikat. 1870-ben jelentkezett a Nemzetközi Vöröskeresztbe, akikkel Európában szerzett ápolói tapasztalatot és végzett humanitárius munkát. Hazatérve 1881-ben létrehozta az Amerikai Vöröskeresztet, amely nemcsak a háborúkban, hanem természeti katasztrófák esetén is segélyeket juttat a rászorulóknak és támogatja a mentési munkálatokat. Clara munkássága nagy hatással volt az amerikai egészségügyre, ráadásul úgy, hogy ő maga sosem tanulta az ápolói szakmát.

Maud Stevens Wagner, az első ismert, amerikai női tetoválóművész (1877-1961)

 o30.jpeg

Maud amerikai cirkuszi előadó volt. 1904-ben, munkája során találkozott Gus Wagnerrel, egy tetováló művésszel, akihez néhány évvel később hozzá is ment. Férje megtanította az akkoriban még igen deviáns művészetre. Maud merte álmait követni, kilépett a cirkuszból és tetoválóként kezdett férje mellett dolgozni, aki Borneon tanulta ki a tetoválás technikáját. Ők ketten voltak az utolsó tetoválók, akik kézzel varrták a bőrbe a tintát, pedig idejükben már megjelentek az első tetováló gépek. Lányuk, Lovetta 9 évesen kezdett tetoválni, és maga is tetoválóművész lett.

Virginia Apgar amerikai aneszteziológus (1909-1974)

 o17.jpg

Virginia Apgar már középiskolás korában eldöntötte, hogy orvos lesz. A Columbia Egyetemen tanult tovább, és az álma az volt, hogy sebész lesz. Az 1930-as években azonban még mindig szinte szentségtörésnek számított egy női sebész gondolata, rezidensként főorvosa le is beszélte arról, hogy megpróbálkozzon ezzel. Helyette inkább az aneszteziológiát ajánlotta neki, mert úgy gondolta, e területen komoly előrelépések várhatók a következő években, és Apgar kiváló képességeivel biztosan szerepet vállalhat a szakterület fejlődésében. Az orvosnő a háború okozta orvoshiány idején a Columbia Egyetem Aneszteziológiai Tanszékének vezetője lett (első nőként kapott ilyen magas beosztást), és tanárként, szervezőként, adminisztrátorként és persze gyakorló orvosként is egyszerre nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Altatóorvosként megfigyelte, hogy a szülészek gyakran nem tudják eldönteni, milyen is egy újszülött állapota. Szubjektív döntéseik pedig sok tragédiához vezettek: voltak olyan – Apgar szerint – megmenthetőnek tűnő újszülöttek, akiket életképtelennek minősítettek és a sorsukra hagytak. 1953-ban állt elő egy olyan pontozási rendszer ötletével, amelynek segítségével gyorsan és objektíven eldönthető, milyen állapotban is jött világra egy kisbaba. Bár természetesen más tényezők is közrejátszottak benne, de az Apgar-teszt 1960-as évekbeli elterjedése, majd kötelezővé tétele utáni tíz évben nagyjából felére esett vissza az újszülöttek halálozási aránya Amerikában. Apgar túlzás nélkül milliók életét mentette meg.

Tabei Dzsunko, japán hegymászónő (1939– 2016)

 o27.png

Az első női hegymászó, aki feljutott a Csomolungma csúcsára. Emellett teljesítette a Seven Summitsot, valamint elnyerte a Hópárduc címet. A Sóva Női Egyetemen tagja volt az egyetemi hegymászó klubnak. Ő alapította meg a Női Hegymászó Egyesületet Japánban 1969-ben. Hegymászásai során feljutott többek közt a Fudzsi és a Matterhorn csúcsaira is. 1972-ben már elismert hegymászónak számított Japánban.

Matilde Bajer dán feminista (1840–1934)

 o18.jpeg

1867-ben házasságot kötött Fredrik Bajer pacifista, nőjogokért kiálló képviselővel, akivel közösen 1872-ben kereskedelmi iskolát nyitottak nők számára. 1871-ben alapító tagja és elnöke volt a Dansk Kvindesamfund-nak (Dán nők szövetsége), és tagja lett a dán békeszervezetnek is. 1885-ben kilépett saját nőegyesületéből, mert elégedetlen volt azzal, hogy a szervezet túl óvatos a női választójog kérdésében - és egy évvel később megalapította a Kvindelig Fremskridtsforening-et (Egyesület a nők haladásáért) szervezetet. Lapjuk (1888-tól) a Hvad vil vi magazin (Mit akarunk) volt. 1906-ban Sophie Albertivel létrehozták a Danske Kvinders Fredsforening-et (Dán nők szövetsége a békéért). Ő képviselte a dán nőszervezeteket a nők nemzetközi béketanácsában.

Elisabeth Grundtvig dán Írónő (1856–1945)

 o19.jpg

1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére - a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték ki. Műfordítással is foglalkozott, többek között ő fordította Selma Lagerlöf munkáit dánra. Elkötelezett, aktív tagja volt a dán nőszervezetnek, a Dansk Kvindesamfund-nak, tagja volt az elnökségnek. Szerkesztője volt a nőszervezet lapjának, a Kvinden og Samfundet-nek (A nő és a társadalom). Cikkeiben és beszédeiben sokszor hangsúlyozta, hogy a nők értékes, önálló emberek, nem kell alávetniük magukat a férfiak elvárásainak és követeléseinek.

A Kvinden & Samfundet első kiadásának borítója, 1885 január

 o19a.png

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel újságíró, író (1859–1921)

 o20.jpg

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez. Alapítója volt a Ster című lapnak, amelyikben a nők szabadon kifejthették véleményüket, megismerhették a feminista eszméket.

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr7715471824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.