A Panama-csatorna építése ritka képeken, 1881–1914.
2020. március 07. írta: captain schuro

A Panama-csatorna építése ritka képeken, 1881–1914.

A Közép Amerikán át hasított csatorna 80 kilométer hosszan húzódik az atlanti-parton fekvő Colón városától a Csendes-Óceán partján fekvő Panamavárosig.

A mesterséges vízi utat 1881-ben kezdték építeni a Szuezi-csatorna megépítésével ismertté vált Ferdinand Lesseps francia mérnök irányításával. Eleinte nagy volt a lelkesedés, de később sorra jöttek a bajok: árvíz, földcsuszamlás, járvány, műszaki nehézségek.

A társaság rosszul mérte fel a földrajzi és éghajlati adottságokat, a költségeket is alábecsülte, a vállalkozás tőzsdei csődje nyomán született meg a "panamázás" kifejezés. A munkálatok 1894-ben újraindultak, de ismét leálltak, amikor az amerikaiak bejelentették, hogy vízi átkelőt építenek Nicaraguán keresztül.

A francia befektetők ekkor már csak veszteségeik csökkentésére törekedtek, és 40 millió dollárért átadták a társaság aktíváit, a földmunkákat, mérési adatokat, a térképeket és a Panama-vasutat az amerikaiaknak, akik persze nyomban elálltak a nicaraguai építkezéstől.

A kolumbiai kormány - amelyhez a terület tartozott - nem mutatott hajlandóságot az amerikaiakkal való együttműködésre, ezért az Egyesült Államok az elszakadni vágyó panamaiaknak nyújtott hathatós támogatást.

Az 1903. november 3-án függetlenné vált Panama persze azonnal aláírta a megállapodást: tízmillió dollár, majd 250 ezer dolláros évi bérleti díj fejében 99 évre átadta a terület koncessziós jogait az Egyesült Államoknak.

Ettől kezdve az amerikaiak igazgatták a csatorna menti 10 km széles, csaknem 80 km hosszú sávot. Az építkezést a franciák kudarcaiból tanulva folytatták: egészségügyi intézkedéseikkel elejét vették a munkások ezreit elpusztító sárgaláznak és maláriának, és felülvizsgálták az addigi műszaki elképzeléseket is.

Lemondtak a tengerszinten vezetett csatorna tervéről, a 27 méteres szintkülönbséget zsiliprendszerrel hidalták át.

A zsilipkamrák 15 perc alatt telnek meg, a hajókat a partról mozdonyok vontatják. A csatorna építésének összköltsége 639 millió dollárt tett ki, az amerikaiak része ebből 375 millióra rúgott. (Ez mai árakon hozzávetőleg kilencmilliárd dollárnak felel meg, a Szuezi-csatorna ennek csak negyedébe került.)

Az amerikaiak 239 millió köbméter földet mozgattak meg, a franciák teljesítményével együtt 268 milliót, négyszer annyit, amennyit Ferdinand Lesseps a tengerszinti csatornához számolt.

Az első próbazsilipelést 1913. szeptember 26-án tartották az Atlanti-óceán partján fekvő Gatúnban, az első hajó, a francia Alexandre La Valley darushajó három és fél hónappal később, 1914. január 7-én úszott végig a csatornán. A hivatalos megnyitót már háborús időben, 1914. augusztus 15-én, szerény keretek között tartották.

A 77,1 km hosszú mesterséges vízi út megnyitásakor évente ezer kisebb-nagyobb hajót navigáltak át az egyik óceánról a másikra. Napjainkban ez a szám meghaladja a 14 ezret, az egymilliomodik hajó, a kínai Fortune Plum 2010. szeptember 4-én hajózott át a csatornán.

Az Egyesült Államok 1979-ben lemondott a csatornaövezet felügyeleti jogáról, majd 1982-ben Panama az összes jogi és rendfenntartó funkciót is átvette, a csatorna 1999. december 31-én került teljesen panamai tulajdonba.

A létesítmény szükségessé vált fejlesztéséről a panamaiak 2006. október 29-én népszavazáson döntöttek. A kapacitásokat megkétszerező bővítés költségeit 5,25 milliárd dollárra becsülték, az átadást a csatorna századik születésnapjára tervezték, de a munkálatok végül 2016-ban fejeződtek be.

1.
Egy ember áll az egyik zsilipben, 1912.

 Egy ember áll az egyik csatornazárban.  1912.

2.
A tervezett csatorna térképe. 1910.

 A tervezett csatorna térképe.  1910.

3.
Az Új Panama-csatorna Társaság francia alkalmazottai. 1885.

 A Panama-csatorna társaság francia alkalmazottai fotóznak.  1885.

4.
Az alkalmazottak várják a fizetésüket. 1885.

 A munkavállalók összegyűlnek, hogy megkapják a fizetésüket.  1885.

5.
A jamaikai munkások egy csillét tolnak. 1885.

 A jamaikai munkások egy földkocsit tolnak egy keskeny nyomtávú vasút mentén.  1885.

6.
A karibi térségből érkező néger kétkezi munkások, 1900

 A munkavállalók kézzel takarítják meg a földet.  1900.

7.
A francia társaság által hátrahagyott kotrógépek, 1906.

 Egy ember áll a kotró berendezések közelében, amelyet a francia hagyott el.  1906.

8.
Theodore Roosevelt elnök a csatorna építkezésének látogatásakor egy daru fülkéjében. 1906. Érdekesség, hogy ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök külföldre utazott.)

 Theodore Roosevelt elnök a csatorna építkezésének látogatásakor egy daru fülkéjében ül.  1906.

9.
A munkálatok 40%-os készültségi állapotban voltak, amikor a francia csatornatársaság csődöt jelentett.

 Az Egyesült Államok által vezetett csatorna-erőfeszítések iránti érdeklődés felkelt, mihelyt Franciaország elhagyta a projektet.

10.
A heves esőzések után bekövetkezett csuszamlások kotrása a Culebra-átvágásban. 1907.

 Az Egyesült Államok által vezetett csatorna-erőfeszítések iránti érdeklődés felkelt, mihelyt Franciaország elhagyta a projektet.

11.
Földcsuszamlás a Culebra-átvágásban. 1907.

A kotrás eltávolítja az üledéket a földcsuszamlás után a Culebra-vágásban.  1907.

12.
Theodore Roosevelt elnök egy mérnökökből álló bizottságot küldött a helyszínre. 1908.

 Roosevelt elnök küldte az amerikai mérnököket.  1908.

13.
A Gatun-gát építése, földből, agyagból és kőből a Chagres-folyón. Az alapjánál 640 méter széles, hossza pedig 2300 méter, s ezzel a csatorna megnyitása idején a világ legnagyobb ilyen építménye volt.

 A földet a Gatun Locks helyén feltárták.  1907.

14.
Földcsuszamlás következtében megrongálódott vasúti sínek a csatorna építésénél. 1910.

 A földcsuszamlás után a vasút elmozdul.  1910.

15.
Szúnyogirtás a csatornazónában. 1910.

 Szúnyogpusztító a csatornazónában.  1910.

16.
A Pedro Miguel csatorna építése. 1910.

 Egy ember áll a nyugati parton, kilátással a Pedro Miguel zárak építésére.  1910.

17.
William Howard Taft elnök (balra), Oliver Wendell Holmes az amerikai legfelsőbb bíróság társbírója (jobbra ül) és George Washington Goethals építőmérnök (jobbra áll) az épülő Gatún zsilipnél, 1910.

 William Howard Taft elnök (balra) meglátogatja a Gatun Locksokat Oliver Wendell Holmes Legfelsõbb Bíróság elõtt (jobbra ülő) és George Goethals ezredes fõmérnökkel (jobbra álló).  1910.

18.
A Miraflores zsilip építés alatt. 1912.

 A Miraflores alsó zárak építés alatt állnak.  1912.

19.
Kilátás a Culebra-átvágásra a nyugati partról. 1912. A körülbelül 13 km hosszú átvágás a Panama-csatorna hajózási útvonalának déli (délkeleti) részét alkotja, a Pedro Miguel-zsiliptől a Gatún-tóig (Gamboa településig) tart. Vízszintje 26 méterrel van az óceánok vízszintje felett.

 Kilátás a Culebra vágásra a nyugati partról.  1912.

20.
1885-re kiderült, hogy képtelenség a csatornát a világóceán szintjére mélyíteni, ezért a terveket megváltoztatták. Felhagytak a csatorna további mélyítésével, az új tervek szerint a csatorna két végét zsilipekkel zárták le.

 Az amerikai siker két tényezőtől függ.  Először az eredeti francia tengerszint feletti tervet váltották át reálisabb, zárral vezérelt csatornává.

21.
Kilátás a Gatun-gátra az Atlanti-óceán felöl nézve. 1912.

 Kilátás a Gatun zárak felső záraire, észak felé az Atlanti-óceán felé nézve.  1912.

22.
A Culebra-átvágás egyik legmélyebb pontja. 1913.

 A Culebra Cut egyik legmélyebb pontja.  1913.

23.
Az amerikaiak dinamitot és gőzexkavátorokat is alkalmaztak, a kitermelt anyagot vagonok (többségük 14,5 m³ kapacitású) százai szállították el.

 1907 augusztusáig havonta 765 000 m³ (1,000 000 köbméter) ásattak ki;  ez rekordot jelentett az esős évszakban;  hamarosan ez megduplázódott, majd újra nőtt.  A termelés csúcspontján havonta 2 300 000 m3-t (3 000 000 köbméter) ástak ki.

24.
A Culebra-hegység átvágása.

 A csatorna egyik legnagyobb akadálya a kontinentális szakadék volt, amely eredetileg a legmagasabb pontján a tengerszint feletti 110 méterre (360,9 láb) emelkedett.  A kőzet akadályának átvágására tett erőfeszítés volt a projekt egyik legnagyobb kihívása.

25.
Az amerikaiak 239 millió köbméter földet mozgattak meg, a franciák teljesítményével együtt 268 milliót, négyszer annyit, amennyit Ferdinand Lesseps a tengerszinti csatornához számolt.

 A munka nagy volumenű volt.  Hat ezer ember dolgozott a vágásban, lyukakat fúrva, amelyekbe összesen 27 000 t (60 000 000 font) dinamitot helyeztek el a szikla felbontására (amelyet napi 160 vonatok távolítottak el).

26.
Földcsuszamlással küzdő munkások. 1913.

 A munkavállalók a földcsuszamlás következményeivel küzdenek.  1913.

27.
Munkások a Gatun-zsilip építésénél, 1913.

 A munkavállalók szünetet tartanak a csatorna zárjain.  1913.

28.
A Pedro Miguel csatorna építése. 1913.

 A vonatok és daruk keresztezik a Pedro Miguel zárakat.  1913.

29.
Az eredeti tervek szerint a zsilipkamrák szélessége 28,5 méter lett volna. Az amerikai haditengerészet 1908-ban szerette volna ezt legalább 36 méterre növelni, hogy a flotta legnagyobb hadihajói is biztosan átférjenek. A felek végül 33,53 méterben egyeztek meg, aminek akkor van értelme, ha tudjuk, hogy pont 110 lábról beszélünk.

 Zárak építés alatt.  1913.

30.
A zsilipkapuk acélból készültek, 2 méter vastagok, 20 méter magasak és 19,5 méter szélesek. 1913

 A mérnökök a csatornazárak hatalmas kapuja előtt állnak.  1913.

31.
A Gatún zsilip építés alatt, 1913.

 A Gatun zárak építés alatt vannak az Atlanti-óceán és a Gatun-tó között.  1913.

32.
Földcsuszamlás a Culebra-átvágásban, 1914. A munkálatokat sokszor hátráltatták és nehezítették az agyagos térszíneken bekövetkezett csuszamlások.

 Az emberek úgy néznek ki, a kotrók tisztítják a földcsuszamlás eredményeit Cucaracha-ban.  1914.

33.
Gatún gát a Chagres folyón, amelynek köszönhetően létrejött a Gatún-tó. 1913. A Panama-csatorna vízi útvonalából mintegy 33 km-t a Gatún-tó tesz ki. 1937-ig, az USA-beli, nevadai Hoover-gát megépítéséig a Föld legnagyobb mesterséges tava volt.

 A Gatun Dam gátja, amely az ember által létrehozott Gatun-tót, a csatorna egyik legfontosabb szakaszát engedi be.  1913.

34.
A csatornát az Atlanti-óceántól elválasztó gát felrobbantása. 1913.

 A csatornát az Atlanti-óceántól elválasztó gát felrobbant.  1913.

35.
Kilátás a Culebra szakasz építésére a nyugati partról. 1912. június.

 A Panama-csatorna építés alatt áll.

36.
A 77,1 km hosszú mesterséges vízi út megnyitásakor évente ezer kisebb-nagyobb hajót navigáltak át az egyik óceánról a másikra.

 A csatorna kulcsfontosságú része két mesterséges tó: a Gatun és a Miraflores tavak.  Négy gátot építettek ezek létrehozására.

37.
Az első próbazsilipelés. 1913. szeptember 26.

 A Miraflores zárak kapuja tesztelésre nyitva áll.  1913.

38.
Az USA Gaton vontatóhajó először halad át a Gatún zsilipein. 1913.

 Az USA Gaton vontatóhajója először halad át a Gatun zárain.  1913.

39.
Az SS Kronland áthalad a csatornán. 1915.

 Az SS Kronland áthalad a csatornán.  1915.

40.
1914. január 7-én úszott végig az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornán az első hajó, a francia Alexandre La Valley darushajó.

panama_60.png

41.
Az egymilliomodik hajó, a kínai Fortune Plum 2010. szeptember 4-én hajózott át a csatornán.

 panama_61.png

Fotó: Bettmann / Corbis / Getty.
Forrás: Rare Historical Photos

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr7915508444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása