Jeruzsálem az Oszmán megszállás idején.
2020. május 31. írta: captain schuro

Jeruzsálem az Oszmán megszállás idején.

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben.

A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak, majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát.

1516-ban I. Szelim szultán (1470–1520) vezetésével a törökök legyőzték a mamelukokat Szíriában. Ezt követően a törökök Egyiptomot és Arábiát is meghódították. Jeruzsálem egy szandzsák székhelye lett. A török hódítás első évtizedei fellendülést hoztak a szent város számára.

1535 után a mohácsi győző, I. Szulejmán szultán (1496–1566) megerősítette a város falait, és részben új vonalakat építtetett ki. Ezzel nyerte el az óváros a jelenlegi szerkezetét. Ezek a falak a támadók elrettentését szolgálták. Jeruzsálem egyre fontosabb szerepet nyert. Többször is változott a török urak viszonya a keresztényekhez és a zsidókhoz: a tolerancia és az erőszak időszakai váltakoztak.

Az elszegényedett keresztények és zsidók a zarándokokból éltek. A zarándokok adományai fontos bevételi forrássá váltak. A különböző egyházak elkeseredett, sokszor erőszakba torkolló küzdelmet folytattak egyes területek birtoklásáért.

A 19. század második felétől egyre több zsidó vándorolt be. A bevándorlás fő hajtóerejévé 1882-től a cionizmus vált. Ekkoriban alakultak ki az első lakóterületek a falakon kívül. 1880 körül a 30 ezer fős lakosság fele zsidó volt.

1917. december 9-én a török kormány a szent várost egyetlen puskalövés nélkül átadta Nagy-Britanniának. Edmund Allenby tábornok ellenállás nélkül vonult be. A britek célja az volt, hogy a műemlékek ne sérüljenek meg.

Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.

Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.

II. Vilmos német császár és a császárné elhagyja Omár mecsetet a Jeruzsálembe tett látogatás során, 1898.

William II in Jerusalem, The emperor and the empress leaving the mosque of Omar, 1898.
II. Vilmos német császár és a császárné Jeruzsálem panorámájában gyönyörködik, 1898.

William II in Jerusalem, The emperor and the empress contemplating the panorama of the city. 1898
Az Olajfák hegye, Jeruzsálem, 1898.

Mount of Olives, Jerusalem, 1898
Az Olajfák hegye Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől. Nevét az olajfa-ligetekről kapta, amely egykor fedte a dombot. A zsidó hit úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben (Kidron) kezdődik. A zsidók ezért temetkeztek az Olajfák hegyén és környékén évezredek óta. Ma kiterjedt temető húzódik a déli lejtőjén. Ez egyben a világ legrégibb zsidó temetője.

A jeruzsálemi Megváltó evangélikus templom, Jeruzsálem, 1898.

Lutheran Church of the Redeemer, Jerusalem, 1898
A Dormition apátság, Jeruzsálem, 1898.

The Dormition Abbey on Mount Zion, Jerusalem, 1898.
Angol szabadkőművesek Jeruzsálemben, 1898.

English Freemasons at Jerusalem, 1898
II. Vilmos német császár a Jeruzsálembe tett látogatás során, 1898.

Wilhelm II visits to Jerusalem, 1890s
II. Vilmos német császár a Talitha Kumi árvaházba tett látogatás során, Jeruzsálem, 1898.

German Emperor, Wilhelm II visiting an orphanage Talitha Kumi in Jerusalem with his wife, Auguste Viktoria, 1890s.
Abd Allah ibn Husayn Jordánia királya az Arab Légió tagjai kíséretében, Jeruzsálem, 1899.

King Abdullah I bin al-Hussein being escorted by members of the Arab Legion in Jerusalem, 1899
A Damaszkuszi kapu, Jeruzsálem, 1900.

Gate of Damascus, Jerusalem, 1900
Az óváros legnagyobb és legszebb kapuja. Itt kezdődött a damaszkuszi út. Az arabok nábluszi kapunak is hívják. Felirata szerint a kapu építésére II. Szulejmán szultán adott parancsot a 17. században, a korábbi romjain. Az eredeti, heródesi stílusú kaput 135-ben a Hadrianus Aelia Capitolina követte.

Artúr brit királyi herceg és a brit hadsereg Jeruzsálemben a Szent Sír-templomba vezető úton, 1900.

The Duke of Connaught and the British army on their way to the Church of the Holy Sepulchre, Jerusalem , 1900
Húsvét ünnepére Jeruzsálembe érkező zarándokok 1900 körül.

Pilgrims traveling to Jerusalem for Easter, 1900s.
Mekka Sharif szent háborút hirdet Jeruzsálem ellen, Medina, 1914.

Sherif of Medina Preaching the Holy War in Medina Before starting for Jerusalem, 1914.
Egy élelmiszerbolt Jeruzsálemben 1900-1920 körül.

A grocer's shop, Circa 1900-1920.
Népviseletbe öltözött vízhordó nők, Ramallah, 1898-1914 körül.

Two women stop to talk.Ramallah, Circa 1898-1914
A Jaffa-kapu utcája, 1917-1934 körül.

The street inside of the Jaffa Gate, Circa 1917-1934
A Jaffa kaput az itt kezdődő útról nevezték el ami a Jaffa kikötővárosába vezetett.
Az arabok Bab el Khalilnak ( Hebroni kapu) a zsidók shaar Yafónak nevezik. A kapu a II. Szulejmán által épített körfalhoz tartozik ( 16.század). A mellette jobbra lévő nyilást a törökök vágták a falba 1898 - ban, hogy az akkor idelátogató német császári pár be tudjon vonulni az óvárosba.

Egy jemenita zsidó, 1898–1914 körül

A Yemenite Jew, Circa 1898-1914
A jemenita zsidók egy elzárt etnikai közösség, mérete harmada, mint az askenázi vagy szefárd csoportoké, és a legősibb megőrzött zsidó szokássokkal rendelkeznek.

Kávékészítő beduin egy sátorban, 1936.

A group of Bedouins prepare coffee in a tent, 1936
A beduin törzsek a mai napig hagyományos módon készítik el a kávét. A Wadi Rum sivatagban pörkölve, keserűn, enyhén fűszeresen, hat órán keresztül forrázva, többször felforralva fogyasztják. Az eredmény egy főzet, aminek neve khamìr, jelentése pedig vendéglátás és gazdagság. A kávét a jaha kávészertartásnak megfelelően szolgálják fel. A jaha három kóstolási fázisból áll, amelyek a vendéglátás, az üdvözlés és a boldogság szimbólumai.

Népviseletbe öltözött nő, Bethlehem, 1900-1920 körül.

A woman in Bethlehem.Bethlehem, Circa 1900-1920
Egy teherhordó ember 50 üres benzines tartályt visz a hátán, 1914-1918 körül.

A porter carrying 50 empty petrol tins on his back, Circa 1914-1918
Az Ecce homo-boltív Jeruzsálem óvárosában, 1898-1914 körül.

A woman walks below the arch of ecce homo, Circa 1898-1914.
Szent János evangéliumában olvasható, hogy nagycsütörtök éjjelén, a Kidron patakon túl, az Olajfák hegyének aljában lefogott Jézust nagypénteken a Templom-hegy szélében levő helyhatóságon Pilátus a nép dühének lecsillapítására megostoroztatta, a katonák töviskoszorút tettek a fejére és bíbor színű köntöst adtak rá. Pilátus az őrjöngő tömeg előtt kijelentette, hogy ő egyáltalán nem találja bűnösnek Jézust, majd rámutatott: „Íme, az ember!” Az evangélium azt nem írja le, hogy a helyhatóságon belül pontosan hol hangzottak el ezek a latin szavak, ám a helybeli és az Európából érkező keresztény zarándokok a középkorban elkezdték mutogatni, beszámolóikban leírni a Keresztút II. és III. stációja között az út fölött átívelő boltívet, mint azt a helyet, ahonnan Pilátus szavai elhangzottak. A XIX. században elvégzett ásatások folyamán bebizonyosodott, hogy a Biblia által nem említett, a Via Dolorosa (Keresztút, Fájdalmas út) fölött átívelő Ecce homo-boltív Jézus megfeszítésének idejétől jó száz esztendővel később, Hadrianus császár uralkodásának idején épült, ám a népi vallásos hit erejének köszönhetően a zarándokok és a szentföldi keresztények ma is nagy becsben tartják.

Népviseletbe öltözött nő, Ramallah, 1940–1946 körül.

A Ramallah woman in an embroidered dress.Ramallah, Circa 1940-1946.
Az American Colony üzlet, Jeruzsálem, 1920-1935 körül.

The American Colony store, Circa 1920-1935
Népviseletbe öltözött vízhordó nő, Ramallah, 1898-1914 körül.

A woman poses with a jug on her head.Ramallah, Circa 1898-1914
Egy férfi lángszóróval küzd a sáskajárás ellen, Palesztina, 1915.

A man fights off a locust plague with a flame thrower.1930
Az egyik, legnagyobb kárt okozó sáskajárás 1915 márciusa és októbere között zajlott, amikor a rovarok Palesztinában csaknem a teljes növényzetet elpusztították. Egy 40 milliárd egyedet számláló raj egyetlen nap alatt akár 80 000 tonna terményt is képes elpusztítani.

Zöldségpiac Názáreti utcáin, 1934–1937 körül.

A vegetable market on the streets of Nazareth, Circa 1934-1937
Népviseletbe öltözött nő, Ramallah, 1920.

A woman, labelled, in the original caption, as a "peasant girl, "Circa 1900-1920
Egy utca az óvárosban, Jeruzsálem, 1898-1914 körül.

The street of arches, Circa 1898-1914
Egy kávézó, Jeruzsálem, 1900-1920 körül.

A coffee house spills out onto the streets, Circa 1900-1920
A piacra készülő nő, Jeruzsálem, 1898-1914 körül.

A woman carries her wares to the marketplace, Circa 1898-1914
Egy vízhordó anya gyermekével, Beerseba, 1900-1920 körül.

A mother carries her child with a jug on her head.Beersheba, Circa 1900-1920
Egy gyümölcsárus, Jeruzsálem, 1900-1920 körül.

A fruit vendor displays his goods, Circa 1900-1920
Egy utca az óvárosban, Jeruzsálem, 1898-1914 körül.

A donkey waits in the street of arches, Circa 1898-1914
Egy beduin ember, Jeruzsálem, 1898-1914 körül.

A Bedouin man, Circa 1898-1914
Ultra-ortodox zsidó férfi, Jeruzsálem, 1900–1910 körül.

A Jewish rabbi living in Jerusalem, called, in the original caption, "The Jew of Jerusalem, Circa 1900-1910.
Az ultraortodoxok a vallási hagyományok legfanatikusabb követői. Ma is következetesen elszigetelődnek a világtól. Míg a judaizmus reform, ortodox és konzervatív ágai többé-kevésbé elfogadják a cionizmus eszméit, Izrael állam létét, és alkalmazkodni próbálnak a korhoz és a környezethez, az ultraortodoxok elzárkóznak környezetüktől, és tagadják a zsidó állam létjogosultságát. Szerintük a cionisták nem tekinthetők igazán zsidóknak, mert megalapították Izrael államot. Ennek a Messiás eljövetele előtt nem lett volna szabad megtörténnie. Izraelben élő szélsőséges követőik tüntetnek a kormány ellen, és támogatják a palesztin ellenállási mozgalmat, abban bízva, hogy ezáltal elősegítik Izrael állam megszűnését. Nem mindegyik ultraortodox csoport vall azonban ilyen szélsőséges nézeteket. Mindegyiknél közös viszont a Törvény betartásához való fanatikus ragaszkodás. Jellegzetes öltözetet viselnek (a férfiak fekete kaftánt és fekete kalapot hordanak). Csak kóser ételeket és italokat fogyasztanak. Péntek estétől szombat naplementig nem dolgoznak, nem utaznak.

A Dávid utca Jeruzsálemben, 1898-1946 körül.

The scene on David Street, Circa 1898-1946
Egy beduin nő, 1898-1914 körül.

A Bedouin woman, Circa 1898-1914
Zarándokok indulnak Jeruzsálemből Mózes sírjához a Nabi Musába, 1936.

A procession leave Jerusalem, on their way to Nebi Musa to visit the tomb of Moses, 1936
A Nébó-hegy Jordánia területén, a Holt-tenger északkeleti végének közelében, Ammántól kb. 30 km-re délnyugatra és Jeruzsálemtől kb. 50 km-re keletre. A ciszjordániai Jerikó általában látható a hegytetőről, míg egyes napokon Jeruzsálemig is ellátni. Isten e hegy tetejéről mutatta meg Mózesnek az Ígéret Földjét, amelyet a zsidók nemsokára birtokukba is vettek. Mózest a hagyomány szerint a hegyen temették el.

Három nő a gyerekeivel, Bethlehem, 1936.

Three women stand by the door with their children.Bethlehem, 1936
Ebéd a szabadban, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

A group of people, labelled in the original caption as "natives," sit down for a meal, Circa 1900-1920
Egy kenyér árus, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

A woman barters over the price of bread, Circa 1900-1920
Zarándokok tömege Nebi Musában, 1937.

A crowd gathers in Nebi Musa, 1936
Egy beduin nő, 1898-1914 körül.

A Bedouin woman poses for a photograph, Circa 1898-1914
Egy ember az óváros utcáján, Jeruzsálem, 1920–1933 körül.

A man walks down the streets in the Jewish quarters, Circa 1920-1933
Az utcán dolgozó kézművesek, Jeruzsálem, 1898-1914 körül.

Artisans work with mother of pearl, Circa 1898-1914
Egy nő ül a falusi sütő előtt, 1898-1914 körül.

A woman sits in front of the village oven, Circa 1898-1914
Egy kézműves gyöngyöket fúr az utcán, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

A worker drills holes into beads, Circa 1900-1920
Köves őrlő, házimalmon dolgozó nők, Jeruzsálem, 1898-1914 körül.

Two women working at a mill, Circa 1898-1914
Alamizsnáért könyörgő leprások, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

Lepers beg for alms, Circa 1900-1920
Hús és kenyér árus, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

A vendor sells meat and bread, Circa 1900-1920
Vízhordó emberek, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

Workers carrying waterskins, Circa 1900-1920
Vizhordó nők, Jeruzsálem, 1900–1920 körül.

A group of women carrying water jars on their heads, Circa 1900-1920
Egy anya gyermekével, Beerseba, 1900-1920 körül.

A mother carries her baby.Beersheba, Circa 1900-1920
Olajbogyó-szüret, 1900-1920 körül.

Workers beat olives out of a tree, Circa 1900-1920
Egy fiatal lány olívabogyót szed, 1900-1920 körül.

A young girl picks olives, Circa 1900-1920
Olajbogyó sajtolás, Bayt Jibrin, 1920–1933 körül.

Workers crush olives with the broken column of an ancient building.Beit Jibrin, Circa 1920-1933
Kávézó gramofonnal, 1900-1920 körül.

A coffee shop with a gramophone, Circa 1900-1920
Egy fiatal beduin fiú, ünnepi ruhában, Circa 1898-1914 körül.

A young Bedouin boy wearing a cartridge belt, Circa 1898-1914
Koldusok az óvárosban, 1900-1920 körül.

A group of beggars, Circa 1900-1920
Egy jellegzetes utca a városban, 1900-1920 körül.

A characteristic city street, Circa 1900-1920
Vízipipázó emberek Betlehem utcáin, 1900-1920 körül.

Két ember dohányzik a Betlehem utcáin, Circa 1900-1920.
A Druze Sejk, 1900-1920 körül.

A Druze Sheikh, Circa 1900-1920

 

Forrás:
https://www.bygonely.com/jerusalem-before-israel-historical-photos/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzs%C3%A1lem_t%C3%B6rt%C3%A9nelme

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr1515731892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.