II. világháborús képek
2020. augusztus 29. írta: captain schuro

II. világháborús képek

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadáshoz köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a második kínai–japán háború. A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli megadásával fejeződött be.

A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben.

Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is.

A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, míg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket.

A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg.

Hamburg a bombázás után, 1943. július.

1_24.jpg
Hamburg bombázása, avagy a Gomora-hadművelet egy olyan szőnyegbombázás-sorozat volt, amelyet 1943. július 26. és augusztus 3. között a brit RAF és kisebb részben az amerikai légierő Eight Air Force-a hajtott végre a német nagyváros, Hamburg ellen. A legdrámaibb epizód a július 28-ai volt, amikor a keletkezett tűzvihar (Feuersturm) tízezrek halálát és hatalmas anyagi károkat okozott.

Három német fiú, orosz fogságban.

2_23.jpg
Sebesült német hadifoglyok, orosz fogságban.

3_24.jpg
Szovjet katonák ölték meg ezt a német családot Metgethenben - a nőkön erőszakra utaló nyomokat találtak.

4_23.jpg
Az oroszok által szitává lőtt német mentőkocsi valahol a Dnyeper mentén, 1941.

5_26.jpg
Német mesterlövészek az ukrán Korszuny-Sevcsenkivszkij közelében, 1944.

6_26.jpg
Repülő nyíllal eltalált német katona holtteste.

7.jpeg
A flechette, vagy német nevén Fliegerpfeil, a repülőnyíl, elsőként az I. Világháborúban a francia, majd tőlük átvéve a német és egyéb nemzetiségű repülősök használták. Az első világháború kitörésekor a könnyű és törékeny repülőgépeket még nem lehetett olyan bombamennyiséggel ellátni, amellyel számottevő kárt okozhattak volna az ellenségnek; repülőnyílból azonban akár több ezret is magukkal vihettek, amelyek nagyobb kárt tehettek, mint néhány robbanótöltet. Nem lebecsülendő a repülőnyíl demoralizáló hatása sem: aki egyszer szemtanújává vált, hogy egy repülőnyíl a feje búbjától a talpáig áthatol egy emberen, vagy látszólag akadály nélkül szalad át egy lovon a rajta ülő katonával együtt, abban könnyen kialakulhatott az a nézet, hogy a repülőnyíl elől nincs hová bújni. E fegyver hatékonyságát nagyrészt ez az általa gerjesztett félelem adta.

A Vilmos császár emléktemplom a Kurfürstendamm sugárút végén, Berlin, 1945 augusztus.

8_23.jpg
Három amerikai gyalogos nézi a sorba fektetett német katonák holttestét Prüm település Németország, 1945. február 21.

9_25.jpg
Elszenesedett, azonosít(hat)atlan emberi holttestek tízezrei halomba rakva az elpusztított Drezda főterén, az Altmarkon, 1945. február.

10_24.jpg
20_20.jpg
Drezda bombázása a második világháborúban 1944 őszétől kezdve a brit és az amerikai légierő által többször is megtörtént. Különösen ismertté vált az 1945. február 13–15. közötti négy támadáshullám. Az áldozatok pontos száma nem ismert, a legtöbb hivatalos kutatás 135 000 és 200 000 körülire teszi. A legújabb 2009-ben felfedezett dokumentum 80 000–100 000 név szerint bejelentett eltűnt személyt jegyzett fel. A bombázás számos vitát váltott ki többek között annak okán, hogy Drezda nem rendelkezett potenciális katonai infrastruktúrával illetve a bombázás nem is az ipari negyedeket, hanem a belvárost sújtotta. Ezek a drezdai légitámadások éles kritikát váltottak ki a szövetséges hatalmak 1942-től kezdődően folytatott légi hadviselési gyakorlatával, különösen a brit területbombázási direktívával (Area Bombing Directive) szemben. A történészek máig vitatkoznak arról, hogy ezek a szőnyegbombázások katonailag szükségesek és célszerűek voltak-e, ill. etikailag és jogilag háborús bűnként értékelhetőek-e, különös tekintettel a gyújtóbombázásra.

Az ardenneki offenzíva során amerikai fogságba esett német katona Strass közelében, Németország, 1944. december 28.

11_23.jpg
Három német Messerschmitt Me 109 repülőgép roncs egy hangárában egy amerikai légitámadás útán, Detmold, Németország, 1945. április 17.

12_24.jpg
Éhező emberek döglött lovat darabolnak, Berlin, 1945. május.

13_23.jpg
Egy szobor a Monte Cassinoi kolostor romjai között, 1944 június.

14_24.jpg
1944. február 15-én a szövetségesek három órán át, megállás nélkül bombázták az évszázadok óta meglévő Monte Cassinoi kolostort. A korábban ott menedéket kereső emberek többsége a romok alatt lelte halálát. A felbecsülhetetlen értéket képviselő kolostor - a kripta kivételével - teljesen elpusztult.

Két szovjet tiszt, Volkssturm katonák elszenesedett holttestét nézi, Berlin, 1945.

15_22.jpg
A gyönyörű berlini állatkert (Zoologischer Garten Berlin) a háború előtt és a szövetséges bombázások után 1943. november 23-án reggel.

16_23.jpg
1945-ben Berlin ostroma óriási pusztítást eredményezett az állatkertben, az épületek nagy része megsemmisült vagy súlyosan károsodott. A 3715 állat közül csak 91 maradt életben, köztük egy elefántbika és Berlin legendás, a háború alatt született vízilóbikája, Knautschke.

17_22.jpg
Egy Waffen-SS katona holtteste.

18_21.jpg
A Waffen-SS (fegyveres SS) az SS (Schutzstaffel) katonai szárnya volt. A Schutzstaffel (SS) a Németországban 1933-ban hatalomra került, Adolf Hitler vezetése alatt álló Nemzetiszocialista Német Munkáspárt paramilitáris, félkatonai szervezeteként működött. Hitler az „európai új rend” létrehozására irányuló, a Mein Kampf című könyvében kifejtett törekvéseiben vezető szerepet szánt az SS-nek és azon belül a Waffen-SS-nek. Az SS és a Waffen-SS tagjai a végletekig elkötelezett hívei voltak a nemzetiszocializmusnak, a náci fajelméletnek és keleti hódító törekvéseknek.

Német katonák reakciója, miután levetítették nekik a koncentrációs táborokat bemutató felvételeket, 1945.

19_23.jpg

Egy halott német katona egy páncélököl mellett, 1945 körül.

21_16.jpg
Egy német katona páncélököllel.

22_15.jpg
A Panzerfaust (magyarul: „páncélököl”) a német hadsereg legnagyobb számban gyártott, egyszer használatos páncélromboló fegyvere volt a második világháború idején. Leggyakrabban mégsem páncélozott járművek, hanem épületek, gyalogság és géppuskafészkek ellen használták. A háború alatt nagy hírnévre tett szert, mert azon kevés német hadieszközök egyike, amely egyszerre bírt kielégítő teljesítménnyel, és egyúttal kis költséggel volt gyártható, ezért a német haderőnek elegendő mennyiség állt rendelkezésére.

Véres lábú síró fiú öregapjával a város romjai között, Lenne, Németország, 1945. április 12.

23_16.jpg
Egy kilőtt Tigris II harckocsi a Potsdamer téren, Berlin, 1945. május.

24_15.jpg
A 87. amerikai gyalogos hadosztály katonája, két német fogolyot ellenőriz, 1945. március.

25_12.jpg
Itt két amerikai tengerészgyalogos vesztette életét.

26_11.jpg
Az amerikai katonák náci mesterlövészeket keresnek a németországi Bobenthal-ban.

27_10.jpg
Egy elhagyott 15 cm Nebelwerfer 41 rakéta-sorozatvető és egy döglött ló az utcán.

28_9.jpg
A 15 cm Nebelwerfer 41 (rövidítve 15 cm Nb.W. 41 vagy 15 cm NbW 41, magyarul 15 cm-es füstvető 41) egy német gyártmányú vontatott rakéta-sorozatvető volt, melyet a második világháború alatt alkalmaztak. A fegyvereket a Nebeltruppen alakulatainál rendszeresítették, melyek az amerikai Chemical Corps (Vegyi alakulatok) megfelelői voltak. Feladatuk mérgesgázok és harctéri füst célbajuttatása vagy azok semlegesítése volt.

Jevgenyij Dolmatovszkij költő és haditudósító a Brandenburgi-kapu mellett 1945. május 2-án.

29_10.jpg
Német katonák egy kilőtt amerikai tank előtt cigarettáznak az ardenneki offenzíva második napján 1944. december 17-én.

30_9.jpg
Az ardenneki offenzíva volt a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása, amely a Wehrmacht oldalára hivatott billenteni az erőviszonyokat. Az ütközet Belgium, Luxemburg és Németország területén zajlott. Az offenzíva 1944. december 16-án indult; a német csapatok 25–30 km mélyen betörtek az amerikaiak vonalai mögé. Végül az utánpótlási nehézségek és a légitámadások miatt a német hadsereg visszavonulásra kényszerült.

A „Római csata" elnevezésű had- műveletben elesett német katona holtteste, 1944.

31_9.jpg
Hadifogságból hazatért német katona az otthona előtt, amit romokban talált, Frankfurt, 1947. március 4.

32_9.jpg
A Metgethen-mészárlás alatt a szovjet katonák által megerőszakolt és megölt német nő holtteste, Königsberg, Kelet-Poroszország, 1945.

33_10.jpg
Elhagyott német Sturmhaubitze 42 rohamlöveg és egy német katona holtteste Belvedere, Olaszország, 1945.

34_10.jpg
A Volkssturm egy tagja Panzerschreckkel Berlin határában, 1945. április.

35_8.jpg
Wesel német város 1945-re 97%-ban megsemmisült a szövetséges szőnyegbombázások következtében.

36_7.jpg
Polgári áldozatok Drezdában 1945. február 13-i éjszakai szövetséges bombázás után.

37_6.jpg
Caen , Normandia 1945. július 8-án és 9-én történt szövetséges robbantások után.

38_6.jpg
Köln 1945-ben, annak ellenére, hogy több százszor sújtotta meg a szövetséges bombákat, a kölni székesegyház túlélte a háborút.

39_4.jpg
Minszk 1941-ben a német bombázás után. A város 85% -át teljesen megsemmisítették.

40_5.jpg
Kilátás Londonra a Szent Pál-székesegyház tetején egy német bombázási támadás után, 1941.


41_3.jpgRotterdam égő városközpontja röviddel a német bombázás után , 1940. május 14-én.

42_3.jpg
Varsó a német bombázása után. A Luftwaffe légi kampánya körülbelül 20 000–25 000 polgár halálát eredményezte.

43_1.jpg
A Luftwaffe által bombázott első lengyel város Wieluń bombázása 1939. szeptember 1-jén. A második világháború egyik első eseményében a német bombázók az épületek 75% -át megsemmisítették, beleértve a jól megjelölt kórházot és a templomot, mintegy 1200 ember meghalt. civilek.

44_1.jpg
A technikai személyzet egyik tagja éppen egy Mickey egér-ábrázolást készül eltávolítani egy lelőtt Messerschmitt Bf 109-esről, 1940. október 2.

45_1.jpg
Egy felborult szovjet T-34-85 tank a berlini Alexanderplatz metróállomás bejáratánál. 1945.

46_1.jpg
Ez a német katona sebesülten addig folytatta a harcot, amíg egy gránát meg nem ölte, 1945. április.

47_2.jpg
Egy elpusztított berlini utca,1945. július 3.

48_1.jpg
Két német lány karácsonyfával Frankfurt romjai között, 1944.

49_2.jpg
Königsberg Castle romjai, szövetségesek bombázása után a kastély teljesen leégett, Königsberg, Németország (1946 óta Kalinyingrád, Oroszország ), 1945.

50_2.jpg
Hannover a szövetséges bombázások után.

51_1.jpg
A második világháború alatt súlyos bombatámadások érték. A legnagyobb pusztítást az 1943. október 9-ére virradó éjszaka végrehajtott légitámadás okozta, amikor brit–amerikai kötelékek 216 000 bombát vetettek a városra. 1500 lakos vesztette életét, 4000 lakóház pusztult el, 250 000-en váltak hajléktalanná.

Lefoglalt Német katonai sisakok Hilversum közelében, 1945. május 30.

52_1.jpg
Egy német asszony takarítja el a romokat a berlini Tauentzienstrassén, a háttérben a Vilmos császár templom romjai, 1945. Azokat a civil nőket, akik segédkeztek a romok eltakarításában Truemmerfrauennek ("Törmelékhölgyek") nevezték.

53_1.jpg
1948. szeptember 9-én több százezres tömeg jelent meg a berlini Köztársaság téren, a Reichstag romjai előtt, hogy a kommunizmus ellen tüntessen.

54_1.jpg
Kitoloncolt szudétanémetek haladnak a csehszlovákiai Liberec vasútállomására 1946 júliusában - miután örökre búcsút intettek korábbi otthonuknak.

55_1.jpg
Lángokban a bergen-belseni koncentrációs tábor utolsó barakkja. A holtak tiszteletére sortűz dörrent, s felhúzták a brit lobogót, miközben egy lángszóróval felgyújtották az épületet.

56_1.jpg
Brit katonák egy elhunyt német katona Maschinenpistole 40 (rövidítve MP 40) géppisztolyát vizsgálják, Tunézia, 1942.

57_1.jpg
Civil nők segédkeznek a romok eltakarításában, Koblenz, Németország, 1944/1945.

58_1.jpg
Halott Waffen-SS katona egy Volkswagen Kübelwagen katonai gépkocsiban.

59_1.jpg
Egy SZU-76 (Szamohodnaja Usztanovka 76) szovjet önjáró löveg, Berlin, 1945.

60_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr8916181960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.