A páncélököl
2020. november 03. írta: captain schuro

A páncélököl

A Panzerfaust (magyarul: „páncélököl”) a német hadsereg legnagyobb számban gyártott, egyszer használatos páncélromboló fegyvere volt a második világháború idején. A háború alatt nagy hírnévre tett szert, mert azon kevés német hadieszközök egyike, amely egyszerre bírt kielégítő teljesítménnyel, és egyúttal kis költséggel volt gyártható, ezért a német haderőnek elegendő mennyiség állt rendelkezésére.

Egy Wehrmacht katona Panzerfaustot használva.

w1_1.jpg
A második világháborúban a rohamosan fejlődő páncélosnem ellen egyszerűen a gyalogságnak nem volt hatásos ellenszere. A páncélelhárító ágyúkat nehézkes volt szállítani, a kézi aknák pedig csak közvetlen közelről működtek.

Egy Luftwaffe katona Panzerfausttal.

w2_1.jpg
1942-ben a lipcsei HASAG cég a saját szakállára fejlesztésekbe kezdett Dr. Heinrich Langweiler vezetésével. Egy kézből indítható, hátrasiklás nélküli páncéltörő-gránátvetőt kívántak megalkotni, ez lett a család első tagja, a Faustpatrone klein.

Német katonák Panzerfausttal a keleti fronton 1945-ben.

w3_1.jpg
A töltet egy kumulatív gránát volt, mely rézből vagy más fémből készült tölcsér-formából és az ezt körülvevő robbanóanyagból állt. A robbanás összepréselte a kúpot és előre lökte, amely így „átszúrta” a páncélt. A tankba hatoló olvadt fém hőhatással megölte a legénységet vagy a teljes tank megsemmisült a belső lőszerkészlet berobbanásától.

w18_1.jpg
Panzerfaust 30 - A fegyver legelső verziója a Panzerfaust 30 volt. A fegyver egy 80 cm hosszú, és 3,3 cm átmérőjű csőből állt, ami 54 g nitro-cellulóz töltetet tartalmazott. A vége egy papírkupakkal le volt fedve, hogy ne tömíthesse el szennyeződés. Az elejében lévő harci fej 36 cm hosszú, és 10 cm átmérőjű volt, ami 400 g robbanótöltetet tartalmazott. A töltet 53-4% RDX és 46-7% TNT volt. Ez 140 mm-es páncélt volt képes átégetni. A fej 28 m/s sebességgel hagyta el a csövet, ami 30 m-es lőtávolságot tett lehetővé. A hajtótöltet már azelőtt kiégett, hogy a csövet elhagyta volna, ezért az indításkor kijutott forró égésgázok sok balesetet okoztak a fegyver használóinak. Az 5,1 kilós fegyver egy elég kezdetleges célzórendszert kapott. Kibiztosítás után a ravaszt fedő kart fel kellett hajtani, aminek a teteje, valamint a fej teteje a céllal egy vonalba kellett essen. A faustpatroné-nak sok hiányossága volt, így hamarosan több változtatást is végeztek rajta. A fej a formája miatt könnyen lepattant a célpontról, így szélesebb, 14 cm lett, és 39,5 cm hosszú. A töltet tömegét 800 g-ra növelték, így 200 mm-re nőtt az átütőereje. A cső is szélesebb, 4,4 cm lett, valamint a lőpor mennyiségét is 95 g-ra növelték. A laposabb és nehezebb fej miatt, a majd kétszer akkora töltet ellenére, szintén csak 30 m/s-ra volt képes, ami 30 m-re volt elegendő. Ezenkívül a célzáson is fejlesztettek, mivel a korábbi erre szolgáló kallantyúra három jelet tettek, ami különböző távolságban lévő célpontok ellen segített (20, 30 és 40 m) bemérni a távolságot. Ezt azonban már nem faustpatroné-nak, hanem Panzerfaust 30-nak hívták, utalva a lőtávolságra. Ennek a gyártását 1943 szeptemberében kezdték meg. Azonban legfőbb probléma azaz a csekély lőtáv megoldatlan maradt.

A Volkssturm újoncait kiképzik a Panzerfaust használatára, 1945. február vagy március.

w4_1.jpg
Panzerfaust 60 - Ez volt a legelterjetebb verzió, amelynek gyártása 1944 augusztusában kezdődött. A csekély hatótávolság miatt az indítócsövet 44-ről 5 cm-re vastagították, és a lőpor mennyiségét 134 g-ra növelték. Ez 45 m/s-ra gyorsította, és 60 méterre repítette az új Panzerfaust 60-at. A nagyobb lőtávolság miatt módosították a célzórendszert, amivel 80 m-ig lehetett vele célozni. A fegyver tömege 6,1 kg-ra emelkedett.

Egy Panzerfaust 60.

w12_1.jpg
Panzerfaust 100 - Ez az utolsó fegyvermódosítás, amely 1944 novemberétől jutott a csapatokhoz. Az indítócső átmérőjét 60 mm-re emelték és 35 cm-rel meghosszabbították. Ennek a lőportöltete már egy két részből álló 190 g-os töltet volt. A célzórendszert 150 m-ig módosították amelyek 30, 60, 80 és 150 méterre voltak kalibrálva.

Egy Volkssturm katona a Panzerfaust kezelésére tanít egy civil nőt, 1945. március.

w5_1.jpg
Panzerfaust 150 és 250 - 1945 januárjában kezdték fejleszteni a Panzerfaust 150-et. A töltetet 56 cm-hosszú kúpos formára alakították, aminek köszönhetően kisebb töltettel is tartotta a 200 mm-es átütőerőt. Az indítócső már nem eldobható volt, hanem 10 lövésre volt használható. A harci fej 85 m/s-os sebességgel, 150 m-re volt képes elrepülni. Csak márciusban kezdték a gyártását, így mindössze néhány került ki a csapatokhoz. A Panzerfaust 250 fejlesztését 1945 szeptemberére fejezték volna be, de a fejlesztést nem tudták befejezni mert közben vége lett a háborúnak.

Volkssturm katonái Panzerfausttal, Berlin, 1945. március.

w6_1.jpg
Kis lőtávolsága miatt használata nagy személyes bátorságot igényelt. A használót nem csak a célpont harckocsi veszélyeztette, hanem az ellenséges gyalogság tüze, a fegyver hajtósugara is könnyen okozott égési sérüléseket és a harckocsi megsemmisülésekor szétrepülő fémdarabok is komoly sérüléseket okozhattak. Leginkább városi harcban használták sikeresen, illetve az 1944-es normandiai csatározásokban, ahol a sövényfalak között jól használhatónak bizonyult.

Finn katonák Panzerfausttal egy kilőtt szovjet T-34-es mellett a tali-ihantalai csatában

w7_1.jpg
A fegyver használat úgy nézett ki, hogy egy bonyolult, 8 lépésből álló élesítési folyamat során az elsütő szerkezetet berakták a fej és a rakétatest közé. Ezután a ravaszt fedő kart fel kellett hajtani, aminek a teteje, valamint a fej teteje a céllal egy vonalba kellett essen. A elsütőbillentyű megnyomása után beindult a rakétatest. A becsapódó lövedék csapódó gyújtója pedig indította a kumulatív gránátot.

Két finn katona egy Panzerfaust-tal.

w8_1.jpg

A panzerfaust legfőbb erénye az olcsósága volt, darabja nagyjából 15 birodalmi márkába került. Az 5%-os selejt arány ellenére népszerű fegyver volt és a háború után a megmaradt példányokat sokáig hadrendben tartották amíg új páncélöklöket fejlesztettek ki.

Német katona, a Panzerfaustot használva a keleti fronton, Ukrajnában 1943 decemberében.

w9_1.jpg
A 6. gyalogoshadosztály 12. gyalogos ezredének finn katonái pozíciókban, 1944. július 11-én, Ihantaly körzetben.

w10_1.jpg
Egy német katona a Panzerfaust kezelésére tanít egy fiatal Hitlerjugend tagot.

w11_1.jpg

Volkssturm katonák Panzerfausttal.

w14_1.jpg
V.Kärkkäinen finn őrmester, miután panzerfausttal kilőtte első harckocsiját a Tali–ihantalai csatában, 1944.

w15_1.jpg
Ilya Amelin őrmester az 1. Ukrán Front 15. gyaloghadosztályából egy panzerfausttal, Gliwice, Lengyelország, 1945.

w16_1.jpg
A Volkssturm katonái Racibórzban, Lengyelország, 1945. február 2-án.

w17_1.jpg

Forrás: wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr6216272998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása