A Berlini fal leomlása
2020. november 08. írta: captain schuro

A Berlini fal leomlása

1989. november 9-én omlott le a berlini fal, a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe.

Nyugat-berlini állampolgárok a Checkpoint Charlie katonai ellenőrzőpont keleti részén ünnepelik, hogy Németország újra egy ország, 1989. november 9. AP Photo/Lutz Schmidt

1_29.jpg
A háborúban vesztes Németországot és annak fővárosát, Berlint a győztes szövetséges nagyhatalmak (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió) megszállási övezetekre osztották. A szovjet zóna közepén fekvő Berlin keleti, szovjet része az 1949-ben létrejött Német Demokratikus Köztársaság (NDK) fővárosa lett, a nyugati szövetségesek által ellenőrzött részén jött létre Nyugat-Berlin. A két városrész között többé-kevésbé szabadon lehetett közlekedni, ennek következtében 1949 és 1962 között két és félmillió ember – többségük jól képzett szakember – távozott végleg nyugatra.

Újraegyesülés a berlini fal felett 1989. november 10-én. AP Photo

2_28.jpg
Az NDK egyre jobban sérelmezte állampolgárai számának fogyatkozását és a nyugati oldalra ingázók által okozott hatalmas veszteséget. Jóllehet Walter Ulbricht, a keletnémet államfő-párttikár 1961 júliusában még azt mondta, senki sem akar falat építeni, augusztus 11-én a kelet-berlini parlament teljes felhatalmazást adott a kormánynak az ország védelmében szükséges intézkedések meghozatalára. 1961. augusztus 13-án hajnalban "az NDK államhatárának biztosítása céljából" a hadsereg és a rendőrség egységei szögesdróttal, drótakadályokkal zárták le Kelet- és Nyugat-Berlin határát, két nap múlva pedig megkezdték a betonelemekből álló fal felhúzását.

Trabant és Wartburgkaraván indult el Kelet-Berlinből nyugatra a Hertha-Wattenscheid meccsre. EPA PHOTOS DPA FILES / AFP / Getty Images

3_29.jpg
A fal nem az ellenség távoltartására, hanem a lakosság helyben tartására épült, de hivatalosan "antifasiszta védműként" emlegették. Az addigi 80 szektorátlépő közül csak 12 maradt nyitva, a tömegközlekedés csonkává vált. A 155 kilométer hosszú, egész Nyugat-Berlint körülvevő, folyamatosan erősített, végül már 3,5 méter magas fal a várost 44 kilométer hosszan szelte át, vonalán 302 figyelőtorony és 20 földalatti bunker volt. Keletnémet területen 100 méterrel beljebb egy szögesdrótrendszer is húzódott, s még ennek megközelítése is szigorúan tilos volt. A két kerítés közötti "halálzónába" eső házakat elbontották, helyükre aknamezőt, vizesárokrendszert, kutyák futtatására szolgáló sávot telepítettek, a határőrök mindenkire lőttek, aki belépett a zónába.

A határok megnyílását ünneplő berliniek a fal tetején, 1989. november 10. AP Photo/Thomas Kienzle, File

4_28.jpg
A fal egyetlen éjszaka családokat szakított szét, kelet-berliniek ezreit hagyta munka és megélhetés nélkül. Az első órákban számos atrocitásra került sor, a szigorú biztosítás ellenére az építkezés alatt 85 keletnémet katona és 800 civil szökött nyugatra.

A kelet-német határőr nem hajlandó kezet fogni egy nyugat-berlini lakossal, aki kezét nyújtja a Checkpoint Charlie határátkelőhely nyugati oldaláról, 1989. november 10. AP Photo/Lutz Schmidt

5_31.jpg
Az NDK-t a hatvanas években a konszolidáció, a hetvenes években a stabilitás jellemezte. Az 1980-as években azonban az állam helyzete az egyre mélyülő pénzügyi-gazdasági válság miatt kritikusra fordult. A konzervatív kommunista államvezetés elszigetelődött a reformok irányába mozduló szocialista országoktól és az ország lakosságától is. A szabadság hiánya és a romló életkörülmények a nyolcvanas évek második felében országos tömegdemonstrációkhoz vezettek, amelyeket a hatalom erőszakkal sem tudott elfojtani. Újból nőni kezdett az államot elhagyók száma, a külföldre kijutók közül egyre többen tagadták meg az NDK-ba való hazatérést.

Kelet-német autók százai várják a Helmstedt – Marienborn határátkelőhely előtt, hogy beléphessenek nyugatra, 1989. november 11. AP Photo/Claus Eckert

6_31.jpg
1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját követelő tömegtüntetések, melyeknek legfőbb követelése a belnémet határ megnyitása és a berlini fal lebontása volt. 1989 nyarán megugrott a szocialista államot elhagyó polgárok száma. Magyarország 1989. szeptember 11-én 0 órától megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, a döntést Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a Hét előző esti adásában. Ezzel rés nyílt az NDK-s menekülők számára. Az NSZK prágai követségének keletnémet menekülők általi megszállása után az NDK már arra kényszerült, hogy saját területéről engedélyezze egyes polgárai kiutazását. Október folyamán Csehszlovákia többször jelezte a kelet-berlini vezetésnek, hogy tűrhetetlennek tartja a Prága belvárosában előállt helyzetet és ha az NDK nem változtat a keletnémet polgárok nyugatra utazásának szabályain, akkor Magyarországhoz hasonlóan megnyitja nyugati határát.

1989. november 10-én több ezer fiatal kelet-berlini gyűlt össze a falnál. A háttérben a Brandenburgi kapu látható. GERARD MALIE/AFP/Getty Images

7_30.jpg
1989. október 6-án Gorbacsov kétnapos látogatást tett az NDK-ban. Viselkedése egyértelművé tette a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változtatások elől. Erich Honecker lemondása után az NDK vezetése előre menekült. Csehszlovákia nyomására az NDK-államvezetés kidolgozta a nyugatra utazást szabályozó új javaslatokat.

Egy nyugat-berlini rendőr és egy keletnémet határőr a berlini fal felett beszélgetnek a berlini Bernauer Strasse-ban, 1989. november 11-én. AP Photo/Lionel Cironneau

8_28.jpg
November 9-én az utazási törvény ügyében ülést tartott az NSZEP felső vezetése. Az ott hozott döntést este, élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A sajtótájékoztató lezárása után Riccardo Ehrmann, olasz újságíró azt kérdezte, hogy milyen könnyítések várhatók az NDK-állampolgárok utazása ügyében. Schabowski zavartan keresgélt a papírjai között, mivel emlékezett arra, hogy kapott erre utasítást. Kollégája segített neki megkeresni, majd felolvasta. A teremben mindenki döbbenten hallgatta, és próbálta értelmezni a hallottakat. Erre a hamburgi Bild riportere Peter Brinkmann az intézkedések életbe lépésének idejéről érdeklődött, Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, így pár másodpercig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta: Ismereteim szerint ez érvénybe lép… igen, azonnal. A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a határozat csak másnap 4 órától lépett volna életbe. Az átkelőknél a feszültség egyre nőtt, a tömeg „visszajövünk, visszajövünk” skandálással követelte a határ megnyitását. A határparancsnokokat (Harald Jäger) utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek a visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy 23 órakor a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához.

Az NDK határőrség munkatársai a fal leomlása utáni hétvégén 10 új határátkelő helyet nyitottak. GERARD MALIE/AFP/Getty Images

9_30.jpg
1989. november 9-e után a keletnémet hatóságok nem tudták eldönteni, hogy mi történjen a politikai értelemben már leomlott berlini fal fizikai maradványaival. Az NDK határőrsége változatlanul felügyelte a falat és a NSZEP vezetése úgy gondolta, hogy lehetséges a határzár valamilyen formában való továbbüzemeltetése. Az első hetekben a határőrség munkatársai több helyen is hozzáláttak a megrongált elemek javításához.

1989. november 11. AP Photo/Lionel Cironneau

10_29.jpg
A fal leomlása utáni hétvégén 10 új határátkelő helyet nyitottak. A határátkelőknél nagy tömeg gyülekezett és hangosan ünnepelték a fal minden egyes elemének eltávolítását. (A TV-felvételeken ezeket a jeleneteket a berlini fal bontásaként szokták bemutatni, pedig csak az új határátkelők helyén szedték fel a betonelemeket.) 1989. december 24-étől már a nyugat-berlini polgárok is beutazhattak Kelet-Berlinbe. Ekkorra már igencsak megritkultak a keletnémet határőrség őrjáratai a fal vonalán. Megszűnt az ellenőrzés a határátkelőhelyeknél, és a határőrök nem avatkoztak közbe, amikor a berliniek több helyen is bontani kezdték a létesítményeket. A határzár magánszorgalmú bontása különösen az NDK Népi Kamarájának 1990. március 18-án lezajlott választása után gyorsult fel.

A Potsdamer tér közelében lévő határvonal 1989. november 11-én. GERARD MALIE/AFP/Getty Images

11_28.jpg
1990. július 1-jén, a német valutaunió életbe lépésének napján a határőrség hivatalosan is beszüntette tevékenységét a belnémet határ berlini szakaszán. Július 13-án a Bernauer Strassénál hivatalosan is megkezdődött a fal bontása. A munkálatokat az NDK-határőrség 300 fős műszaki alakulata végezte, és a belvárosi falszakasz bontásával november 30-án végeztek is. Mindössze 6 szakasz maradt meg, ezek emlékműként ma is állnak. A Berlin és Brandenburg határán fekvő műszaki zárat 1991 novemberére számolták fel véglegesen.

1989. november 11. GERARD MALIE/AFP/Getty Images

12_29.jpg
1989. november 11. GERARD MALIE / AFP / Getty Images

13_28.jpg
1989. november 12. PATRICK HERTZOG / AFP / Getty Images

14_29.jpg
1989. november 12. AP fotó / John Gaps III

15_25.jpg
„Sok szerencsét és békét az új Németország számára” 1989. december 31. Steve Eason / Hulton Archívum / Getty Images

16_28.jpg
1989. december 31. Steve Eason / Hulton Archive / Getty Images

17_27.jpg
NDK-s autót és zászlót égetnek 1990 októberében az NDK-ban. DPA/AFP/ALTWEIN

18_26.jpg
Berliniek a fal tetején, 1989. november 10. Mark Power / Via Magnum Photos

19_28.jpg
Ünneplő berliniek a fal tetején, 1989. november 12. John Tlumacki / Via The Boston Globe / Getty Images

20_25.jpg
Mark Power / Via Magnum Photos

21_21.jpg
NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, 1989. november 10. Kai-Uwe Waerner / Via EPA

22_21.jpg
1989. November 9-én 23 órakor a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Kai-Uwe Waerner / Via EPA

23_22.jpg
A mindkét oldalról érkező németek a Brandenburgi kapunál gyűltek össze, 1989. december 22. EPA STR

24_20.jpg
1989. november 10-én. Pool BOUVET/MERILLON/Gamma-Rapho via Getty Images

25_18.jpg
Csak a daru lámpája világítja meg a berlini fal egy darabját, amelyet kiemelnek a fal ledöntése során, Kelet-Berlin, 1989. november 12. Stephen Jaffe / Via Getty Images

26_17.jpg
Berliniek a fal tetején 1989. november 9. Herbert Knosowski / Via Reuters

27_16.jpg
Egy fiú integet a fal tetején álló katonáknak a brandenburgi kapu előtt, 1989. november 10. John Tlumacki / The Boston Globe / Via Getty Images

28_15.jpg
1989. december 31-én, szilveszter éjjelén egy kislány vésővel bontja a falat a keleti oldalon. Steve Eason / Via Hulton Archívum / Getty Images

29_15.jpg
Három nappal később az emberek még mindig nem tudták felfogni, hogy hosszú évek óta először léphetik át a határt. Mark Power / Via Magnum Photos

30_14.jpg
Egy fiatal Nyugat-Berlini férfi néz át a falon ütött lyukon, 1989. december 31-én. Steve Eason / Via Hulton Archívum / Getty Images

31_14.jpg
Nyugat-berliniek ezrei fogadják a Checkpoint Charlie ellenőrző ponton át érkező kelet-berlinieket az újraegyesítést követően, 1989. november 9. Fabrizio Bensch / Via Reuters

32_14.jpg
A mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához. Fabrizio Bensch / Via Reuters

33_15.jpg
A berlini fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. EPA STR

34_14.jpg
Mark Power / Via Magnums Photo

35_12.jpg
Mark Power / Via Magnum Photos

36_10.jpg
November 9. után a határőrök a falat egyre inkább magára hagyták, így a berliniek szinte korlátlanul eshettek neki szerszámaikkal és vihettek az otthoni vitrinjeikbe egy-egy szuvenírt a haldokló NDK-ból. Ulrich Baumgarten / Via Getty Images

37_9.jpg
Mark Power / Via Magnum Photos

38_9.jpg
Berliniek a fal tetején, 1989. november 10. Mark Power / Via Magnum Photos

39_7.jpg
Nyugat-Berlini tömeg várakozik a falnál november 11-én, miközben többen próbálnak egy részt ledönteni, hogy újabb átkelési pont jöhessen létre kelet és nyugat között. Gerard Malie / Via AFP / Getty

40_8.jpg
Gerard Malie / Via AFP / Getty Images

41_5.jpg
1989. november 9. Thomas Imo/Photothek via Getty Images

42_5.jpg

Forrás: vintag.es, wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr2116277688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása