Az űrkutatás fejlődése.
2019. február 10. írta: captain schuro

Az űrkutatás fejlődése.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Az első űrfotó a Földről / Fotó: Wikipedia.

A felvételt egy V2-es rakétára szerelt kamera készítette, amelyet 1946. október 24-én lőttek fel a White Sands Missile Range új-mexikói katonai központból. A fénykép 105 kilométer magasból mutatja a Föld egy szeletét, amint felhők úsznak a bolygó felett, és árnyékot vetnek rá.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Az emberiség első mesterséges holdja, a Szputnyik-1 / Fotó: Komsomolskaya Pravda.

Ez volt a Szputnyik-program és egyben a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. 1957. október 4-én állították pályára Bajkonurból Szputnyik hordozórakétával.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Az elő fénykép a Hold Földről nem látható oldaláról / Fotó: A Naprendszer bolygói.

Először készített fényképeket a Hold Földről nem látható oldaláról. A Luna–3 sikeresen pályára állított holdszonda, melyet a szovjet Luna-program részeként indítottak. A kialakított ellipszispálya eredményeként lefényképezte a Hold Földről nem látható oldalát. Ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések a világűrből.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Jurij Gagarin az első ember a világűrben/Fotó: 29ru.net.

Jurij Gagarin szovjet űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Az első űrséta / Fotó: LiveJournal.

Alekszej Leonov hajtotta végre 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve az első űrsétát.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Az első ember a holdon / Fotó: militaryarms.ru.

Az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.

Ezek a keretek igazolják az űrkutatás fejlődését.

Az első űrállomás / Fotó: vpk.name.

A Szaljut–1 volt az első szovjet emberes teszt űrállomás, amely hosszútávú szolgálatra űrhajósokat fogadott. 1971. április 19-én a Szaljut-program keretében Bajkonurból állították alacsony Föld körüli pályára. 1971. június 6-án a Szojuz–11 sikeresen dokkolt az űrállomáson. Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev több mint 3 hétig dolgozott a fedélzetén. Visszatéréskor az űrhajóból megszökött a levegő, és mindhárman meghaltak. 1971. október 11-én 175 nap után földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült.

ur8_1.jpg
A Marsról készült első közelkép. / Fotó: Wikipédia.

A Mariner–4 az amerikai Mariner-program negyedik űrszondája volt az első olyan űreszköz, amely másik bolygó felszínét sikeresen lefényképezte. A Mariner–4 1964. november 28-án indult a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Pályáját 1964. december 5-én korrigálták. 1965. július 14-én közelítette meg a Marsot. 13 300 kilométer távolságban kezdte meg a fényképezést. 24 perc alatt 21 felvételt készített. Közben 9800 kilométerre közelítette meg a felszínt. Ezek voltak az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről.

ur9_1.jpg
Az első kísérleti nemzetközi űrállomás / Fotó: Wikipédia.

Az Apollo–Szojuz-program egy amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. 1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo–18 és a szovjet Szojuz–19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette.

ur10_1.jpg
Az első amerikai űrállomás, a Skylab / Fotó: Wikipédia.

A Skylab 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból az utolsó Saturn V rakétával. Az 1973–1974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott. A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre.

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr8914617902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.