A Ming-sinasztia idején (15. század) épült pagoda, mely a 19. században egy lázadás során elpusztult. Ma egy másolatot láthatunk az épületről az eredeti helyén. 2010 és 2015 között építették újra, melyhez egy magán ember (Wang Jianlin) biztosította a pénzt.
Porcelán torony, Johan Nieuhof "A kelet-indiai vállalat nagykövetsége" című könyvéből (1665)
Az eredeti épület fehér porcelán téglákból épült, melyekről azt mondták, hogy napközben a napfényt visszatükrözte. Éjjel pedig az épületen lógó 140 lámpa világította meg. A porcelántéglákba zöld, sárga, barna és fehér anyagok keveréke volt beégetve, mely állatok, virágok és tájak képét formálta a torony oldalára. Ezenkívül sok buddhista kép is díszítette az épületet.
A Porcelán-torony most
A dán utazó, Johan Nieuhof (1618-1672) volt az első nyugati ember, aki felfedezte a porcelántornyot. A tornyot sokszor említik a világ hét csodája között. Az eredeti építmény nyolcszögletű alapra épült, mely 30 méter átmérőjű volt. Akkoriban Kína egyik legmagasabb épülete volt, a maga 79 méteres méretével. 9 emelet volt az épületben, melyeket az épület közepére épített lépcsőház kötött össze. Összesen 184 lépcsőt tartalmazott a kanyargó lépcsőház. A torony tetejét egy aranyló ananász jelezte. Állítólag eredetileg több emeletet terveztek az épületbe.
A torony eredeti ajtaja a Nanjing Múzeumban
1801-ben villámcsapás érte a tornyot, melyben a felső négy emelet leomlott, de ezt nagyon hamar helyre hozták. Az 1850-es években a területen polgárháború tört ki. Amikor a taipingi lázadás eljutott Nanjing-ba a lázadók elfoglalták a várost. A Buddhista képeket leverték és a torony lépcsőházát szétverték, hogy az ellenség ne tudja megfigyelésre használni a tornyot. 1856-ban Taiping elpusztította az épületet vagy azért, hogy az ellenséget megakadályozza abban, hogy megfigyelő állomásként használja az épületet vagy a földtani tulajdonságoktól való babonás félelmei miatt. Az épület romjait széthordták és felhasználták, a helye sokáig üresen állt.
A mai épület egy igazán modern változata az eredetinek, mely természetesen már acélból készült. Az új tornyot futurisztikus, buddhista témájú múzeum veszi körül. Az új torony valóban a modern technikának megfelelő. A látogatók az okos-telefonnal leolvasható QR-kódok segítségével kaphatnak információkat a látottakról - természetesen kínai nyelven. A termeket tükörrel borított falak veszik körbe, amit a váltakozó színű több ezer lámpás világít meg. Az óriási belső tereket Buddha szobrok díszítik.
