Elizabeth Wilkinson, az első ismert női bokszoló 1722-ben nyilvánosan, újsághirdetés útján hívta ki ellenfelét, Hannah Heyfiledet. Wilkinson amúgy férfiak ellen is kiállt, szintén bokszoló férjével pedig párban is vállaltak meccseket.

Elizabeth Wilkinson

S habár elismert és népszerű személyiség volt a maga korában, ez önmagában kevésnek bizonyult: a női ökölvívás megítélése továbbra is ellentmondásos maradt Angliában. Ez alatt Amerikában egyre népszerűbbé vált az ökölvívás a nők körében.

Az első hivatalos női mérkőzés 1876-ban zajlott le a New York-i Hills Theaterben Nell Saunders és Rose Harland között. Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy a díj egy ezüst vajtartó volt.

Az újkori olimpiai játékokon 1904-ben debütált az ökölvívás, kétnemű sportágként.

A 20. század első évtizedeiben a tehetősebb amerikai családok szívesen küldték bokszedzésre lányaikat, önvédelmi és egészség-megőrzési céllal. 1930-40-es évekre aztán a sportág imázsa megkopott.

Az 1920-ban megalakuló FIBA, az első nemzetközi ökölvívó szövetség nem ismerte el a nők részvételét a sportágban. Kizárólag férfi sportolók felkészítésével és versenyeztetésével foglalkozott az 1925-ben létrejött Magyar Ökölvívó Szövetség is.

Ennek ellenére az amatőr női öklözők egyre nagyobb publicitást kaptak, főleg az USA-ban. A minden sztereotípiát felülíró Barbara Buttrick 1954-es mérkőzését a nemzeti televízió is közvetítette, első alkalommal a sportág történetében.

Barbara Buttrick

Azokban a tagállamokban, ahol a nők nem léphettek szorítóba, számos sportoló pert indított az engedély megszerzéséért. Az első peres úton szerzett engedélyt 1975-ben állították ki Nevadában, tulajdonosa Caroline Svendsen volt.

Caroline Svendsen

Per vezetett el ahhoz is, hogy női szakág nyíljon az USA Boksz Szövetségben. A bíróságon győzedelmeskedő Dallas Malloy vívhatta meg az első amatőr mérkőzést 1993-ban.

Dallas Malloy

1977-ben feloldották az évszázados tilalmat Angliában. Az AIBA 1994-ben kétneműnek nyilvánította az ökölvívást. Női albizottságot hoztak létre és megalkották a női ökölvívás szabályrendszerét. Nemzeti, majd nemzetközi bajnokságokat rendeztek és az első világversenyre sem kellett sokat várni. Az olimpiai programba való felvétel viszont nem volt zökkenőmentes, végül a 2012-es londoni ötkarikás játékokon - 108 év kihagyás után - a női ökölvívók ismét a ringbe léphettek. A férfi és női ökölvívókra vonatkozó nemzetközi szabályok szinte teljesen azonosak.