John F. Kennedy amerikai elnök beiktatási beszéde a washingtoni Capitolium előtt, 1961. január 20-án.
Az amerikai elnökök beiktatási beszédeinek minden idők talán legismertebb mondata 1961. január 20-án, John F. Kennedy szájából hangzott el. „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért” – szólt a már sokszor idézett mondat. Kennedy már 1960 novemberében megkezdte a felkészülést élete talán legfontosabb beszédére, amihez barátaitól, tanácsadóitól és egyházi vezetőktől vett segítséget és ihletet; a szöveget Kennedy és beszédírója, Ted Sorenson öntötte végleges formába. Eleinte az is felmerült, hogy az erős havazás miatt elhalasztják a beszédet, de ezt a tervet végül elvetették. Így a 12:51-kor elhangzott esküje után Kennedy végül elmondhatta nagy ívű, emelkedett előadását, amit egyébként a valaha volt egyik legjobb beiktatási beszédnek tartanak.
Rosa Parks rendőrségi képe, 1955.
Rosa „Lee” Louise McCauley Parks (1913. február 4. – 2005. október 24.) afroamerikai polgárjogi aktivista, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakja. Parks arról lett híres, hogy 1955-ben a buszvezető utasítása ellenére nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér bőrű utasnak. Letartóztatása váltotta ki a montgomery-i buszbojkottot, a történelem egyik legsikeresebb, faji megkülönböztetés elleni megmozdulását, ami a polgárjogi mozgalom vezetőjévé emelte Martin Luther Kinget. Parks az amerikai kultúra és a polgárjogi küzdelmek egyik legjelentősebb alakjává vált.
Mary Wellans, Chicago első női buszvezetője, 1974.
A 40-es évek divatja, Anglia.
Tiltakozás a Miss Amerika szépségverseny ellen, Atlantic City, New Jersey, 1969. szeptember 6. A tábla felirata "Minden nő gyönyörű".
Karácsonyi dekoráció Beverly Hills-ben, 1937.
A Csillagok háborúja premier a Kínai színházban a Hollywood Boulevardon, Los Angeles, 1977 nyarán.
Egy tizennégy éves amerikai lány haját vasalják, 1964.
Gyermekmunkások szenetválogatnak egy széndarálóban, 1911-ben, a pennsylvaniai South Pittston közelében.
Általában 8 és 12 év közötti gyermekeket béreltek fel ennek a fárasztó munkának az elvégzésére. A gyerekmunka törvények ekkor még nem igazán léteztek, főleg, hogy sok családban a gyerekeknek is muszáj volt dolgozniuk ahhoz, hogy képesek legyenek eltartani magukat. Az ilyen munkák még az 1920-as években is virágoztak, míg aztán a gyermekmunkára vonatkozó törvények szigorúbbá nem váltak és a szénfeldolgozási technika tovább nem fejlődött.
Egy Iráni nő lányával, Teherán, 1930-as évek közepe.
Egy afro-amerikai boltos áll a üzle előtt, amelyen a felirat: „Ez az üzlet a négerek tulajdonában van ők üzemeltetik” a Newark-i zavargások idején, New Jersey, 1967. július 14.
Az 1960-as években rendszeressé váltak a faji zavargások az északi iparvárosok fekete lakosságánál. Az első 1964 nyarán volt Jersey Cityben, 1967-ben Newarkban és Planfieldben, illetve 1968-ban Martin Luther King meggyilkolásakor az összes városban. Az utolsó 1971-ben volt Camdenben.
A felesége meggyilkolásáért letartóztatott, William S. Burroughs amerikai író a rendőrségen, Mexikóváros, 1951.
William S. Burroughs életének mélypontjára 1951-ben jutott el, amikor Mexikóban egy partin részegen és bedrogozva Tell Vilmost játszott, de az alma helyett feleségét, Joan Vollmert lőtte fejbe a pisztollyal. Az asszony halála után kezdett el komolyabban foglalkozni az írással, első regénye, a döbbenetes tárgyilagossággal megírt A narkós 1953-ban jelent meg. Burroughs ekkor már maga mögött hagyta az Egyesült Államokat, Dél-Amerikában, majd Marokkóban, Párizsban és Londonban is élt.
Amikor Elvis Presley 1956-ban beadatta magának a gyermekbénulás elleni oltást, 6 hónapon belül az Egyesült Államok oltási aránya kevesebb, mint 1%-ról 80%-ra nőtt.
Az IJN Izumo a Japán Császári Haditengerészet páncélos cirkálója, Shigeo Uemura százados vezetése alatt, 1926. október 22-én Barcelonában tett látogatása során.
A brit legénység 8163 kg bombát tölt be az Avro Lancaster nehézbombázó repülőgép belsejébe, 1942.
Az Omaha partszakasz a normandiai partraszállás napján, 1944. június 6-án körülbelül reggel 7-kor.
Omaha Beach volt a fedőneve az egyik normandiai partszakasznak, ahol szövetségesek szálltak partra a német megszállás alatti Franciaországban 1944. június 6-án. A partszakasz Franciaország északi partján helyezkedett el szemben a La Manche-csatornával, és 5 mérföld (8 kilométer) hosszúságúra nyúlt.
A náci háborús bűnöst, Adolph Eichmannt figyelő börtönőr az Ayaloni börtönben, Ramla, Izrael, 1961.
Albert Einstein, titkárnője Helen Dukas (balra) és lánya Margaret (jobbra) 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot.
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, a felesége Farah iráni császárné és a gerekek Shahnaz Pahlavi, Leila Pahlavi és Ali-Reza Pahlavi, Teherán, 1967.
Hachiko, a hűséges kutya, 1935.
Hachikot, a 2 hónapos kutyát 1923-ban vette Ueno professzor, aki az egyetemen tartott előadásokat. A kutya reggelente elkísérte őt a vonathoz, délután pedig ugyanott fogadta. Így tett minden nap, egészen 1927-ig, mikor hiába várt többet gazdájára. A professzor egy előadása alatt szívrohamban meghalt. Hachiko ezután még 9 évig járt reggel és délután az állomásra várni gazdáját. 1935 márciusában a kutyát holtan találták azon a helyen, ahol évekig oly türelmesen várakozott.
