Tiltakozás a Narita repülőtér építése ellen, 1971.
2020. október 17. írta: captain schuro

Tiltakozás a Narita repülőtér építése ellen, 1971.

Narita repülőtér építése ellen tiltakozók csatáját a tokiói rendőrséggel 1971-ben Bruno Barbey, a Magnum híres fotósa rögzítette fényképezőgépével.

A Narita reptér megnyitása előtt a tokiói Haneda nemzetközi repülőtér volt Japán fő nemzetközi reptere. A Tokiói-öböl mellett lévő Haneda, ami a sűrűn lakott lakóövezet és iparterület mellett található, kapacitási- és hangproblémákkal került szembe a 1960-as évek elején, amikor a sugárhajtású repülőgépek kezdtek népszerűvé válni. 1963-ban a Japán Közlekedési Minisztérium egy tanulmányt adott ki alternatív repülőtér helyszíneket illetően, és 1965-ben ki is választott egy tervet, mely alapján egy öt felszállópályás repülőtér épült volna Tomiszatóban. Ez később 5 kilométerre északkeletre tolódott Szanrizuka és Sibajama városai felé, ahol a Császári Udvar birtoka található. Ez a fejlesztési tervezet 1966-ban vált nyilvánossá.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

A kormány szerint a telek érdeme a terület jóindulatú kihasználása volt. A helyi lakosok nem lettek értesítve a terv megkezdéséről, a hírekből szereztek róla tudomást. Ez hatalmas felháborodást keltett a helyiekben, ami évekig fennállt. Habár a japán kormánynak a törvény szerint joga volt birtokolni a területet, ez a jog ritkán került előtérbe, mert előnyben részesítették a területi viták megegyezés alapján történő rendezését.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

Az 1960-as nagymértékű diákfelkelések Tokióban bizonyítják, hogy abban az időben a szocialista mozgalomnak viszonylag nagy hatalma volt még Japánban. Sokan az „új balban”, mint Csukaku-ha, ellenezte a Narita reptér építését, azzal érvelve, hogy az új repülőtér célja a kapitalizmus népszerűsítése, és hogy az Egyesült Államok katonai légi erejének további létesítményeket biztosítson a háború idején a Szovjetunió ellen. Ezek az egyének a konzervatívabb helyi gazdákkal kívántak szövetséget kötni, akik egyszerűen nem akarták a földjüket a repülőtérre áldozni.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

1966 környékén helyi lakosok, aktivista diákok és baloldali politikai pártok fogtak össze, és alapították meg a Szanrizuka-Sibajama Egyesület a Reptér Ellen nevű felkelési csoportot. Ez 1983-ig állt fenn, majd a Szanrizuka Küzdelem néven történő ellenállásba fordult. Hasonló stratégiák már születtek korábban, a háború utáni korszakban, a Tacsikava Légibázis és más amerikai hadi létesítmények terjeszkedése ellen is. 1966 nyarán az Egyesület hivatalos óvásokat küldött Narita polgármesterének, Csiba prefektúra kormányzójának és kormányzóhelyettesének, és a Liberális Demokrata Párt prefektúrai osztályának. 1967 novemberében, amikor a Közlekedési Minisztérium elkezdte a reptér paramétereit felmérni, az Egyesület tagjai útzárlatokat állítottak. A Zengakuren radikális diákegyesület ekkor helyi iskolásokat küldött a naritai lakosok segítésére. Három rendőr esett áldozatul az aktivistáknak.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

A Takenaka Vállalat építette az első terminált, ami 1972-ben készült el. Az első kifutópálya épülése ezek után még néhány évbe telt az Egyesülettel és szimpatizánsaival való folyamatos viták miatt, mert az ellenzők hatalmas tornyokat állítottak a területen, hogy akadályozzák a munkálatokat. 1977-ben a kormány végül sikeresen lerombolta ezeket a tornyokat, de egy aktivista és egy rendőr életét vesztette.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

A kifutópálya elkészült, és a repülőtér tervei szerint 1978. március 30-án megnyitott volna, azonban március 26-án ellenállók egy csoportja tört be az irányítótoronyba, és miután 500.000 dolláros kárt okoztak, a reptér megnyitása május 20-ára csúszott.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

A reptér magasfokú biztonsági rendszerrel nyitotta meg kapuit. A légtér áttetsző fémkerítéssel volt körbe véve, valamint őrtornyok álltak, ahonnan rohamrendőrök ügyeltek a rendre. 14.000 biztonsági rendőrrel állt szemben 6.000 ellenálló a reptér megnyitóján. Egy japán hírközlő ekkor úgy jellemezte: „Narita most olyan, mint a Tan Son Nhat nemzetközi repülőtér a vietnámi háború idején.” A megnyitó napján az ellenállók kövekkel és gyújtóbombákkal támadták a rendőrséget, amire a rendőrök vízágyúkkal reagáltak. Tokió másik felén ellenállók egy különálló csoportja beismerte, hogy elvágták a légiforgalom áramellátását Tokorozavában, amely néhány órára lekapcsolta a légiforgalom nagyrészét Tokió területén. A japán országgyűlés meghozta az ’Óvintézkedés Az Új Tokiói Nemzetközi Repülőtér Biztonságának Megőrzése Érdekében’ nevű különleges rendeletet, amely az új reptérrel kapcsolatban erőszakos és kényszerítő indítékkal épült és használt épületeket tiltotta főként.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

A Naritában történt összetűzések jelentős szerepet játszottak a Kanszai Nemzetközi Repülőtér épülésében, Ószakában, a tenger közelében ahelyett, hogy ismét sűrűn lakott területet céloztak volna meg.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

1971-ben Tokióban az emberek tiltakoztak a Narita repülőtér építése ellen a vietnami háború idején.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr1416243342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.