Isztria leghíresebb látnivalója a Pula óvárosának szélén lévő római kori építmény, az impozáns Amfiteátrum (angolul: Pula arena; eredeti nyelvén: Amfiteatar u Puli). A rendkívül jó állapotban fennmaradt, kolosszális épület a hatodik legnagyobb római amfiteátrum a világon.
A rómaiak i.e. 177-ben foglalták el a környéket és alapították meg Pula városát, majd nem sokkal később, Augustus császár idején, a Kr.e.I.sz. végén kezdték meg az aréna építését. Claudius császár folytatta az épület kibővítését, majd végül Vespasianus császár a Kr.utáni 70-es években építtette a ma látható nagyságúra.
Máig rejtély, hogy egy viszonylag kis, 5000 lakosú római városban miért kellett egy 22 000 nézőt befogadó arénát építeni. A szóbeszéd szerint Vespasianus császárt pulai származású szeretője beszélte rá a nagy ívű építkezésre.
Az Aréna fénykorában gladiátorok küzdöttek egymással, ill. különböző vadállatokkal életre-halálra a 3 m magas kőfallal határolt, 67 m hosszú és 41 m széles ovális küzdőtéren. Az alagsorban voltak a gladiátorok fülkéi, az állatok ketrecei és itt tárolták a különféle díszleteket a nagyszabású küzdelmekhez.
A gladiátor harcokat végül 404-ben tiltották be, majd a rómaiak bukása után a hatalmas épület lassan pusztulni kezdett. A helyiek előszeretettel vitték a köveket saját házaik építéséhez, mígnem mikor már félő volt, hogy az egész Arénát elhordják, az aquileiai patriarchátus a XIII. században betiltotta a kövek elbontását, majd miután ennek ellenére is folytatódott az értékes kövek üzletszerű értékesítése elsősorban az épülő velencei paloták számára, a XV. században törvényileg is megerősítették az amfiteátrumot védő rendeletet.
1583-ban a Velencei Köztársaság az egész pulai amfiteátrumot szét akarta szedetni, hogy Velencébe szállítsák, és ott építsék fel újra, de szerencsére az egyik szenátor, Gabriele Emo megakadályozta e tettet, hősies kiállására emléktáblát állított neki a hálás utókor az egyik megmaradt toronyban.
Manapság az Aréna ugyanazt a célt szolgálja, mint 2000 éve, a nagyérdemű szórakoztatását, gladiátorok helyett nagyszabású zenei koncerteket, operákat, előadásokat rendeznek falai között.
Pula óvárosának északi oldalán, közel a tengerhez és a kikötőhöz találjuk a monumentális, háromemeletes Arénát. Méretei lenyűgözőek, az ovális alaprajzú építmény 133 m hosszú, 105 m széles, a legmagasabb pontján 32,5 m magas. Egy domb oldalán áll, ezért a tenger felőli oldala három, míg a túlsó kétszintes. Különlegessége a külső oldalán épült négy torony. Összesen 20 bejárata volt, a főbejárat a tenger felőli oldalán nyílt.
A meglepően épen maradt külső fal alsó két szintjén 72 boltív fut körbe, a legfelső szinten pedig 64 négyszögletes ablakot láthatunk. Belépve az Arénába, a labirintusszerű alagsori helyiségekben, melyek egykor raktárak, ill. a gladiátorok várószobái voltak, jelenleg az Ókori olaj- és borkultúra c. kiállítás tekinthető meg.
