A Minszki Autógyár (MAZ) Minszk, Fehéroroszország, legfurcsább fejlesztései.
MAZ-528/538 dózer - 1954
MAZ-529 egytengelyes traktor - 1956-ban bemutatott prototípus
1958-ban kezdődött a sorozatgyártása
MAZ-535/537 nehéz katonai nyergesvontató - 1950. Több, speciális felszereléssel ellátott változata készült.
A Minszki Autógyár Speciális Tervezőirodája (később OGK-2) fejlesztette ki Borisz Saposnyik főkonstruktőr irányításával.
TeljesítményMotor: D-12A-525A dízelmotorTeljesítmény: 525 LEMax. nyomaték: 2200 NmÁtlagfogyasztás: 125 l / 100 km
Először az 1964-es moszkvai katonai díszszemlén mutatták be nyilvánosság előtt.
1959-1965 között a Minszki Autógyár, majd 1963-tól a Kurgáni Autógyár (KZKT) gyártotta 1990-ig.
MAZ-543 / MAZ-7310 "Hurricane" 8×8 hajtásképletű nehéz tüzérségi tehergépkocsik - 1965-1994
Az interkontinentális rakéták cipelésére fejlesztett jármű.
Modell AA-60, tűzoltókocsi
MAZ-74106, radarrendszer
MAZ 547 MAZ 7916
Saját 140 tonnás súlya mellett 220 tonna hasznos tömeg szállítására tervezték, ez így együtt 360 tonna.
Szélessége 6,8, magassága 3,45, hossza 32 méter.
Fő motorja egy M350-es, V12-es dízel 1500 lóerő körüli teljesítménnyel, valamint egy V8-as YaMZ-238 330 lóerővel.
MAZ-7904 - 1984. Az Egyesült Államok Peacekeeper és Minuteman nukleáris rakétaprogramjával lépést tartva a szovjetek kifejlesztették az RT-23-ast, ami nem lett egy madárcsontú darab. 105 tonna körüli tömegéhez szállítójármű kellett, ez volt a MAZ-7904.
MAZ-7907 - 1985-1987.
Méretek:Hosszúság: 30 méter
Magasság: 9 méter
Szélesség: 4,8 méter
Tengelyek száma: 12
Hajtott tengelyek száma: 12
Saját tömeg: kb. 200 tonna
Maximális terhelhetőség: 220 tonna
Motor:1250 LE, gázturbina
Erőátvitel:Elektromos, minden kereket külön motor hajt. (24x24 hajtásképlet)Maximális sebesség: 40 km/h
A jármű fejlesztése 1984-ben kezdődött, a cél egy olyan jármű volt, amely konfliktus esetén képes lett volna eljuttatni a legeldugottabb helyekre is rakományát - nevezetesen az RT-23 (SS-24) ICBM (interkontinentális ballisztikus rakéta) mobil állásból is indítható verzióját, a Celina-2-t.
A tesztelés olyan hosszasan elhúzódott, hogy mire rendszeresíteni tudták volna a monstrumot, a hidegháború véget ért, és a projektet leállították. Az addig elkészült 4-5 prototípus mindenesetre a világ legtöbb tengellyel rendelkező közúti járműve lett.
Az 1250 lóerős gázturbina közel állandó fordulaton üzemel, és egy generátort hajt. Ennek áramával hajtják a minden kerékre jutó elektromos motorokat. Ezek nyomatéka valószínűleg igen komoly lehet, ráadásul gyakorlatilag nulla fordulatszámtól rendelkezésre áll.
Összkerék-kormányzású, azaz parancsra mind a 24 kerék elfordul. Természetesen nem azonos szögben, hanem szépen ívre illesztve az összes abroncsot, így a harminc méteres gólem meglepően kis sugarú ívben fordul.
MAZ-525 troli-billencs. Az elektromos billencs felső vezetéken keresztül szedte az áramot, és sokkal gazdaságosabbnak bizonyult benzinnel vagy gázolajjal üzemelő társainál (állítólag 76 százalékkal gazdaságosabb volt).
A MAZ-525 teherautó alapjára épülő troli-billencset 2 darab DK-202-es villanymotor (230 LE/172 kW) hajtotta , melyeket 4 érintkezőpaneles kontrollerrel vezéreltek. Ezek a villanymotorok működtették a kormányszervót és a billenőplató emelőszerkezetét is.
MAZ-541. reptéri vontató.
Az 541-es reptéri vontatóból összesen 3 darabot gyártottak az 1950-es évek közepén. A 28 tonnás repülőgép-vontató mind a négy kerekét a 38,9 liter hengerűrtartalmú, 300 lóerős V12-es dízelmotor hajtotta.
Fogyasztása 120 liter volt 100 kilométeren, végsebessége 30 km/óra, hossza 7,8 méter, szélessége 3,4, magassága pedig 2,8 méter.
A szerkezet, a hátsó futóművét egy az egyben a MAZ-525-ös teherautótól kölcsönözték.
