A Golden Gate híd építése során Joseph Strauss főmérnök és tervező mozgatható védőhálót szereltetett fel az építkezés alá, ami akkoriban újdonságnak számított.
Egy strand Iránban néhány hónappal az iszlám forradalom előtt, 1979.
Az egyetlen ismert színes fénykép a Borostyán-szobáról, Szentpétervár, 1943.
A borostyánkő faragványokkal teljesen beborított falakat I. Frigyes porosz király álmodta meg a berlini kastélyába, amely 1711-ben készült el. A barokk pazarlás utáni szigorú takarékoskodás időszakában azonban az uralkodó megszabadult minden feleslegesnek vélt ékszerétől és műkincsétől. A későbbiekben tovább bővített, gazdag feldíszítést ezért 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta. A pazar borostyánkő borításnak a Szentpétervár melletti Carszkoje Szeló-i Katalin-palota adott otthont. A második világháború idején a németek "hazavitték" a kincseket, és az akkor német városbam köningstergbe a mai Kalinyingrádba szállították. A borostyánszobának azonban a háború után nyoma veszett.
Nelson Mandela a Dél-afrikai Kommunista Párt nagygyűlésén, Soweto, 1990.
Wilhelm Keitel német vezértábornagy aláírja a német kapitulációs okmányt, Berlin-Karlhorst, 1945. május 8.
Afgán diákok tüntetnek Kabulban a szovjet megszállás ellen, Afganisztán, 1980. január 1.
Az Eberbach Általános Iskola diákjai Halloweent ünnepelnek , Ann Arbor, Michigan, 1939. október 31. Fotó: Eck Stanger
Utasok a Greyhound buszpályaudvar várótermében, Pittsburgh , Pennsylvania, 1943. szeptember. Fotó: Esther Bubley
Katolikus, muszlim és zsidó tábori lelkészek az Osztrák-Magyar hadseregben, I. világháború , 1916 körül.
Joe Arridy odaadja a játékvonatát egy másik rabnak, mielőtt a gázkamrába viszik.
Joe Arridy története nemcsak Amerikát, hanem az egész világot bejárta. A „legboldogabb ember a halálsoron" titulust elnyerő fiatal férfit igazságtalanul vádolták meg és ítélték halálra egy 15 éves amerikai lány, Dorothy Drain meggyilkolásáért. Mivel azonban mindössze 46-os IQ-val rendelkezett, nagyon könnyű volt manipulálni és szinte fel sem fogta a halál fogalmát, így mosollyal az arcán lépett át a túlvilágba.
A 15 éves Szeles Erika Kornélia, az 1956-os forradalom mártírja.
A fényképet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette, akinek az akkor 15 éves Erika mosolyogva állt modellt pufajkában, gumicsizmában, egy orosz géppisztollyal a kezében. Fényképe címlapfotóként járta be az októberi forradalom idején a nyugati országokat, s valóságos szimbólummá nőtte ki magát: a bátorság és a remény szimbólumává. "Véletlenül sikerült egy olyan képet csinálnom, amely bejárta a világot és a forradalom jelképévé vált. Megláttam egy komoly tekintetű, szép lányt zubbonyban, orosz géppisztollyal a vállán, akit rávettem, hogy néhány képet készíthessek róla" - így emlékezett vissza Vagn Hansen. A fényképész és Erika elbeszélgettek, de a keresztnevén kívül semmit nem lehetett tudni róla. Hansenen kívül több külföldi fotós is készített képet a kislányról valószínűleg ugyanazon a napon, mint Hansen, Erika ugyanis ugyanazt a ruhát viseli azokon a fényképeken is.
James Ricalton professzor két indiai óriással Delhi Durbarban, 1903.
Az első fotó a Niagara-vízesésről, 1840.
II. János Pál pápa közvetlenül az ellene elkövetett merénylet után, 1981.
1981. május 13-án szerdán merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen a vatikáni Szent Péter téren. Az elkövető, a kurd Mehmet Ali Ağca fegyverrel megsebesítette a pápát, amikor a térre ért. A pápa négy golyót kapott, és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ağcát azonnal elfogták, és az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A pápa később megbocsátott neki. Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök a pápa kérésére 2000 júniusában megkegyelmezett Ağcának, és deportálták Törökországba, ahol ismételten börtönbe került Abdi İpekçi újságíró 1979-es meggyilkolásáért, és 2010-ben szabadult.
Röviddel a felszabadítást követően auschwitzi túlélő gyermekek sétálnak ki a gyerekek barakkjából. Lengyelország, 1945. január 27.
Mao Ce-tung a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője, utolsó nyilvános fellépésén, 1976.
A 96 éves Samuel J. Seymour (középen) Abraham Lincoln meggyilkolásának utolsó tanúja, 1956. február 9-én szerepelt a „I've Got a Secret” című tévéműsorban, és elmesélte történetét.
Katonai felvonulás a Szovjetunió 50. évfordulója alkalmából, Moszkva, 1967.
Helen Keller meglátogatja a sebesült katonákat egy texasi katonai kórházban, 1944.
Helen Keller (Tuscumbia, Alabama, 1880. június 27. – Easton, Connecticut, 1968. június 1.) amerikai író, aktivista és előadó. Ő volt az első siket és vak diák, aki egyetemi diplomát szerzett.
Ugyanabban az ezredben szolgáló Német apa és fia olvassa az otthonról kapott levelet a fronton, 1915.
