A Szent Család-templom (katalánul Sagrada Família), teljes nevén A Szent Család engesztelő temploma (Temple Expiatori de la Sagrada Família) vagy A Jövő Temploma római katolikus templom Spanyolországban, Katalónia fővárosában, Barcelonában, Antoni Gaudí mesterműve.
A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, majd összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Joan Martorellt, Barcelona egyházmegyei főépítészét keresték meg.
Az első követ 1882-ben, Szent József napján helyezték el (Szent Józsefet az első vatikáni zsinat nyilvánította az egyetemes anyaszentegyház patrónusává). Bocabella alapította a Szent József-hívők Egyesületét, amely megvásárolta a területet.
1883-ban kapta meg Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a projektbe, élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó 15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott. Remeteként élt az építkezésen és maga gyűjtötte a pénzt a költségekre. Pénz hiány miatt valószínű sosem tudta volna megvalósítani grandiózus tervét, de 1926-ban bekövetkezett haláláig mindent megtett, hogy álma valóra váljon.
1926. június 7-én elgázolta egy villamos és három nap múlva meghalt. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájába.
Alaprajza kereszt alakú. Öt hajós; főhajója délre mutat, és hossza az apszistól az északi végig 90 méter. 45 méter széles; ebből a főhajó 15 méter, az oldalhajók egyenként 7,5 méteresek. A rövidebb, három hajós kereszthajó 60 méteres hosszt és 30 méteres szélességet ér el: fő kereszthajó 15 méter, a mellékhajók 7,5 méteresek. Majdnem az egész templomot körülöleli egy oszlopos folyosó. Tartalmaz egy kápolnát, amelyet Szűz Mária mennybevételének tiszteletére szenteltek.
Belsejében sok a bonyolult mintázat, mint a spirális, homokvárra emlékeztető tornyok, amelyek tetejét a kubizmus által ihletett mértani alakzatok díszítik.
Ahogy a legtöbb hosszú ideig épülő templomban, úgy a Szent Család-templomban is több stílus jegyei lelhetők fel. A Gaudí előtti építészek neokatalán épületet terveztek, amely a neogótikus irányzat egyik fajtája. Maga Gaudí a modernizmus szellemében alakította tovább. Különösen a Szenvedés Kapuja mutat modernista jegyeket.
Az építész személyes spiritualitása nagy hatással volt a tervezésre, amiben a természetet tekintette irányadónak. Emellett arra is ügyelt, hogy az építmény megfeleljen a funkciójának.
Gaudí nagy függőleges álló templomot tervezett, hogy látható legyen a város bármelyik pontjáról és kiemelkedjen a többi épület közül. A Sagrada Famíliát 18 toronnyal tervezte, amelyek közül 12 az apostolok, 4 az evangélisták tiszteletére van szentelve; a fennmaradó két torony Jézus és Szűz Mária tiszteletét jeleníti meg. A tornyok különböző magasságúak: például a külső Születés tornyai 98 méteresek, 107 méteresek a középső Szenvedés tornyai.
Az apostolok tornyainak alakja püspöki pásztorbotra emlékeztet. Hosszú, függőleges rések díszítik őket. A színes, filigrán megmunkált toronysisakok az illető apostol mint védőszent nevét viseli arany kereszten. Néhány tornyot keskeny kőhidak kötnek össze.
A bazilika fő tornya a Jézus-torony, amely a tervek szerint az összes többi fölé emelkedik majd. A négyezet fölé emelik, és 170 méteres magasságával magasabb lesz a jelenlegi legmagasabb templomtoronynál, az ulmi székesegyház tornyánál. Ezt a magasságot úgy választották meg, hogy messziről is látni lehessen, de ne legyen magasabb a környező hegyeknél, hogy az ember műve ne magasodjon Istené fölé.
A belső magasság nagyon nagy: az oldalhajók magassága 30 méter, a fő- és a kereszthajó 45 méter, a négyezet 60 méter, és az apszis boltozata 75 méter magas. A boltozatot kőoszlopok tartják, amelyek fákat ábrázolnak, ezért a tetejükön szétágaznak, és beolvadnak a mennyezetbe. A lomb is megjelenik. 2010-re elkészült a belső tér és az ablakokat is beüvegezték Joan Vila i Grau színes tervei alapján. Az oltárt XVI. Benedek pápa szentelte fel 2010. november 7-én.
Az apszis hét kápolnát tartalmaz, amelyek az örömnek és a gyásznak készültek. Itt az ablakokat természeti motívumok díszítik. Mindegyikhez két sekrestyét fognak berendezni.
A kripta az apszis alatt fekszik. Amikor Gaudí átvette a tervezést, már majdnem kész volt, ezért nem lehetett sokat változtatni rajta. Gaudí megemelte a magasságát, hogy fentről beengedje a fényt és a levegőt.
A kripta neogót stílusú. Alaprajza közel kör alakú, és megközelítően 120 négyzetméteres alapterületű, oldalán félkörben hét kápolnával, amelyek közül a középső Szent József tiszteletére van szentelve. Vele szemben három főkápolna áll, amelyeket két oldalról egy-egy további kápolna kísér. A középsőben mutatják be a szentmisét. Jobbra a montserrati szűz kápolnája, aki Katalónia védőszentje, és a Jézus-kápolna Josep Maria Bocabella i Verdaguers sírjával. A másik oldalon a szentségek kápolnája, és a kármeli Szent Szűz kápolnája, ahol Antoni Gaudí is nyugszik.
A Sagrada Família építése Gaudí tervei és modellje alapján ma is folyik, ez a világon az egyetlen épülő műemlék. A Születés Kapuja felőli homlokzatot és a kriptát 2005-ben az UNESCO világörökség részének nyilvánították. Az épületet 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és megszentelte. A bazilika befejezését 2026-ra, Antonio Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik.
A Sagrada Família 1897-ben.
Francesc Paula de Villar egyházmegyei építész eredeti terve a Sagrada Família projekthez az akkori irányvonalak szerint, neogótikus elemekkel.
A Sagrada Família 1887-ben.
A Sagrada Família 1896-1905 körül
A Sagrada Família 1905-ben.
A Sagrada Família 1893-1905 körül
A La Sagrada Familia 1915-ben.
A La Sagrada Familia 1925-ben.
A La Sagrada Familia, 1930.
A La Sagrada Familia 1940-ben.
Egy műhely 1926-ban.
A Sagrada Familia 1906-ban.
Barnabás apostolnak szentelt torony volt az egyetlen, amelyet Gaudí készen látott.
A La Sagrada Familia 1953-ban.
Az építkezés a 20. század közepéig még fa állványzattal folyt.
A La Sagrada Familia 1977-ben.
A La Sagrada Familia 1926-ban.
1958. Március 19-én, Szent József ünnepén állították fel a Szent Családot ábrázoló szoborcsoportot, amelyet Jaume Busquets készített.
A La Sagrada Familia 1992-ben.
A La Sagrada Familia 1992- ben.
A Sagrada Família 1985-ben.
A Sagrada Família 2017 augusztusában.
A hajó mennyezete és oszlopai.
A betlehemes homlokzat.
A Sagrada Família (balra) új kőfala és a foltos és mállott régebbi szakasz (jobbra).
2021. december 8-án a Szeplőtelen fogantatás ünnepén ünnepélyes szentmisével avatták fel a Szűz Mária tornyát. A Szűz Máriáról elnevezett torony a tervező, Antoni Gaudí kriptája fölött magasodik. 138 méterével jelenleg ez a legmagasabb, a Jézus-torony meglépülte után ez lesz a második legmagasabb torony. A torony tetejét 12 ágú csillag díszíti, rozsdamentes acélkeretbe foglalt üvegből készült, súlya 5,5 tonna, átmérője 7,5 méter. Elkészítésének költsége 1,5 millió euró (548 millió forint) volt.
Forrás: wikipédia, vintag.es
