A természetes agyagból, szalmából és fából készült szélmalmok becslése szerint 1000 éve őrlik a gabonát lisztté. A függőleges tengely kialakítása valószínűleg hasonlít a perzsák által az időszámításunk szerint 500 körül kifejlesztett szélmalmokéhoz, ami egy olyan szerkezet, amely lassan elterjedt az egész világon, és amelyet később a hollandok és mások is alkalmaztak. Az Irán északkeleti részén található Nashtifanban található szélmalmok mindegyike több kamrából áll, mindegyik szekció hat széllapáttal rendelkezik. Ahogy a területen fújó erős, egyenletes szél behatol a kamrákba, működésbe hozza a lapátokat, amelyek az őrlőköveket forgatják. A szerkezetek akár a 20 méteres magasságot is elérhetik. 2002-ben a szélmalmokat Irán nemzeti örökségi helyszíneként ismerték el.