A Fátyol-köd egy szupernóva-maradvány a Cygnus (Hattyú) csillagképben. A köd maga egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal.
A Tarantula-köd egy diffúz gázköd a Dorado (Aranyhal) csillagképben. Része a Nagy Magellán-felhő-nek, a legaktívabb csillagkeletkezési helye a Lokális Csoportnak, ahová a Tejútrendszer is tartozik.
A Messier 45 (egyéb közismert nevei: Plejádok, Fiastyúk vagy Hetes a legtöbb ember által szabad szemmel látható csillagok száma miatt) a Bika csillagképben található, a Földtől 380 fényévre lévő nyílthalmaz elnevezése.
Az Eta Carinae-köd-ben található Mystic Mountain.
Superbubble a Nagy Magellán-felhőben.
A Föld körül keringő Hubble-űrtávcső felvételét "hóangyalnak" nevezték el a csillagászok. A látványos forma valóban a friss hóban háton fekve készített hóangyalokhoz hasonló, csak itt egy "csillaggyerek" vájta ki a szárnyakat, és nem hóban, hanem csillagközi por- és gázanyagban.
Supernova Remnant W49B
Az Orion-köd két fényes csillagközi gázfelhő az Orion csillagképben, nagyon közel egymáshoz, részben egybefolyva. Valójában egy objektum, amelynek egy részét sötét felhő takarja el. Sőt mindkét felhőrész egy hatalmas kiterjedésű halvány ködtenger legfényesebb része csak. Látszólagos fényessége 4 magnitúdó, ezért szabad szemmel is látható; halvány csillagnak tűnik az Orion öve alatt, emiatt a környező csillagokkal együtt Orion kardjának is nevezik.
Az Orion-köd egy részlete a Spitzer infravörös-űrtávcső felvételén.
A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el. Tejútrendszerünk is spirálgalaxis.
A Hubble Űrteleszkóp lenyűgöző felvétele az ikonikus Lófej-ködről. A teleszkóp infravörösben kapta le a gázfelhőket, és felfedi az általában por kitakarta szépséges, törékeny struktúrát.
Az Ebihal-galaxis. A nagytömegű fényes csillaghalmazokból álló csóvát egy másik, jóval kisebb galaxis gravitációs hatása hozta létre. Maga a zavaró galaxis körülbelül 300 ezer fényévre az Ebihal-galaxis mögött van, s a csóvával ellentétes oldalon lévő spirálkar mögött látható is. Az idő múlásával, ahogyan a névadó földi élőlények, az Ebihal-galaxis is el fogja veszíteni "farkát", amiből aztán egy kisebb kísérőgalaxis fog létrejönni.
SN 1987A, volt szupernóva a Tarantula-köd-ben a Nagy Magellán-felhőben.
A "nagy tömegű" csillag, több százszor nagyobb mint a Nap, körülötte gáz gyűrű.
Ezt az elképesztő napkitörést 2012. augusztus 31-én örökítették meg. A napkitörés a naptevékenység leglátványosabb, és legerősebb földi hatásokkal rendelkező megnyilvánulása. A képen koronakidobódás látható, ami több mint 900 mérföld per másodperccel halad, nem közvetlenül a Föld felé de a magnetoszférájával kapcsolatba került.
Tejútrendszer a Húsvét-szigeteki szobrok felett.
