Ağdam egy szellemváros a Hegyi-Karabah Köztársaságban. A többségében azerbajdzsániak által lakott várost a Hegyi-karabahi háború idején lakoltatta ki, majd romboltatta le a hegyi-karabahi vezetés.
Ağdam a Kis-Kaukázusban helyezkedett el, a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság és Azerbajdzsán határán. A hozzá legközelebbi nagyváros a Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa, Sztepanakert, mindössze 26 kilométer távolságra Ağdamtól - többek között ez is okozta a város vesztét.
A hegyi-karabahi háború kitörésével a város addig jónak mondható fekvése egyszerre rémessé vált. A település az autonóm, legfőképpen örmények által lakott hegyi-karabahi autonóm régió (amelyet még a Szovjetunió idején Sztálin helyezett át az Azerbajdzsáni SZSZK kezelésébe, hasonlóan a ma már csak papíron létező örmény és azeri enklávékhoz, és a Nahicseván autonóm régióhoz - egyesek szerint szórakozásból, mások szerint a nemzetiségi ellenállás enyhítésére) és Azerbajdzsán határán helyezkedett el, a hegyi-karabahi fővároshoz igen közel, ám azeri muszlim lakossággal. Mindez azt eredményezte, hogy heves harcok dúltak a vidéken.
Az azeri haderő berendezkedett a városba, hogy onnan BM-21 Grad rakétákat lőjön hegyi-karabahi, főként civil célpontokra Sztepanakertben. Ezt a hegyi-karabahi vezetés 1993-ra elégelte meg, és június 12-én elkezdte ostromolni a várost (mindkét fél körülbelül 6.000 katonát tudott felmutatni, ismeretlen számú harckocsikkal és légi támogatással). Ezalatt az idő alatt egyik fél sem riadt vissza a túszejtésektől, civil célpontok módszeres támadásától. Bő egy hónap után, miután július 5-étől a város körbe lett zárva, az azeri hadsereg július 23-án adta meg magát, feladva ezzel két kisebb települést, Merzilit és Yusifcanlıt is.
A Hegyi-Karabahi Védelmi Haderő azonban úgy látta, hogy fennáll a veszélye egy esetleges nagyobb erejű azeri ellentámadásnak, valamint a szinte teljesen azeri lakosságú település sem volt egy életbiztosítás ilyen közel Sztepanakerthez, így szinte az ostrom után egyből hozzáláttak a város kitelepítéséhez és lerombolásához. Nem csak Ağdamot pusztították el módszeresen, az összes környékbeli falu, település is erre a sorsra jutott. A város helye a mai napig hegyi-karabahi kézen van.
A város tehát 1993 nyara óta lakatlan, ám jól jellemzi az azeri hatóságoknak a hozzáállását a hegyi-karabahi kézen lévő területekhez, hogy a település a mai napig regisztrálva van a becsült 40 ezer fős lakosságszámmal, és az Ağdami járás székhelyeként tartják nyilván. A szellemvárost a hegyi-karabahiak továbbra is ütközőzónaként tartják fent Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán között, így turistáknak nem, vagy csak ritkán és nehezen megközelíthető. Ezenkívül jelképe is lett a hegyi-karabahi háborúnak: a Lonely Planet 2008-ban úgy nevezte, hogy a Kaukázus Hirosimája
A város a háború előtt