Rögtön a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra jutása után a Harmadik Birodalomban felállították az első, úgynevezett „vad táborokat”, ezek lettek a későbbi koncentrációs táborok elődei. A hitleri Németországban nagyon sok ilyen tábor létezett, a háború idején milliószámra deportáltak ide embereket egész Európából, főleg zsidókat, kommunistákat, a rendszer ellenségeit, megszállt országok lakóit, de nagyon sok németet is. Az európai Holokauszt is a koncentrációs-, illetve megsemmisítő táborokban zajlott le. A táborok 1933 és 1945 között léteztek.
Gázkamrába küldött idős asszony és gyerekek az Auschwitz Birkenau koncentrációs táborban.
Photo: German Federal Archives/Wikimedia Commons/Public Domain
Titokban készített felvétel halálba induló levetkőztetett fogolynőkről.
Photo: Alex, Aleko or Alekos/Wikimedia Commons/Public Domain
Felszabadított foglyok az ausztriai Ebensee koncentrációs táborban, Mauthausen közelében, Ausztria.
Photo: Lt. Arnold E. Samuelson/Wikimedia Commons/Public Domain
Megérkezés a Treblinkai megsemmisítő táborba, Treblinka, Lengyelország.
Photo: Unknown/Wikimedia Commons/Public Domain
Magyar zsidók várakoznak a IV. krematórium előtt, Auschwitz-Birkenau, 1944. május.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
A nők és a gyermekek várakoznak a 4-es krematórium melletti nyírfa ligetben, Auschwitz-Birkenau.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
A halálfal, amely előtt a nácik több ezer embert lőttek agyon, a 11. blokk meletti udvaron, Auschwitzi koncentrációs tábor. Az úgynevezetett halálfalat ("Death Wall") 1944-ben a németek elbontották, de később az áldozatok emlékére helyreállították. Így néz ki ma.
Photo: Oleg Yunakov/Wikimedia Commons/CC BY-SA 3.0
Az újonnan érkezett deportáltak és az őrök Auschwitzban, 1943 körül.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
Kárpátaljai orosz zsidó férfiak, várják, hogy a gázkamrákba kerüljenek, Auschwitz-Birkenau, 1944. május.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
Magyar nők és gyermekek érkeznek Auschwitzba, 1944. tavaszán. A német megszállást követően Magyarországon is azonnal megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése, kötelezték őket a sárga csillag viselésére, végül pedig áprilisban a magyar adminisztráció és a zsidótanácsok segítségével megkezdődtek a deportálások. 1944 júliusáig 445 ezer polgárt deportáltak, közülük 437 402 személyt Auschwitz-Birkenauba. A kormány semmilyen dokumentációt nem kért róluk.
Photo: Bundesarchiv/Wikimedia Commons/CC BY-SA 3.0 DE
Az auschwitz-i személyzet szórakozik, 1942.
Photo: Universal History Archive / Contributor / Universal Images Group
A Budapesti Lajtos Géza a szelektáló SS orvos előtt, Birkenau, Lengyelország, 1944. május. A különböző európai országokból több napos utazás után beérkező transzportokat az auschwitz-birkenaui rámpán SS egyenruhás orvosok fogadták, akik munkaerőképesség szempontjából szelektálták a vonaton érkező deportáltakat. Egyedül ők dönthették el, ki alkalmas rabszolgamunkára. A többieket a gázkamrákba küldték.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
Irma Grese, Auschwitz-Birkenau felügyelője, "Auschwitz szukája". Kegyetlenségéről volt hírhedt, rendszeresen korbáccsal járta a tábort, ütötte-verte a rabokat.
Photo: Unknown/Wikimedia Commons/Public Domain
Richard Baer, Auschwitz utolsó parancsnoka, Josef Mengele, és a tábor korábbi parancsnoka, Rudolf Höss.
Photo: Karl-Friedrich Höcker/Wikimedia Commons/Public Domain
A Majdaneki gázkamra, Majdaneki megsemmisítő tábor, Lengyelország. A majdaneki táborban a leggyakrabban használt kivégzőeszköz a gázkamra volt. A táborban hat gázkamra működött, egyikben szén-monoxid gázt, a többiben Zyklon–B-t használtak.
Photo: Adam Jones, Ph.D./Wikimedia Commons/CC BY-SA 3.0
Az Auschwitzi III. számú krematórium bejárata.
Photo: Pimke/Wikimedia Commons/CC-BY-SA-3.0
Az első magyar zsidótranszport megérkezése Auschwitzba, 1944. május. A fotót a vagon tetejéről készítették, a háttérben magaslik a két krematórium egy-egy kéménye.
Photo: Unknown/Wikimedia Commons/Public Domain
A deportáltak holmija az Auschwitzi lerakodón, a rámpán. A táborba érkező zsidók személyes dolgait elvették, amiket a foglyoknak kellett a rámpáról összegyűjtögetni, majd azokat teherkocsik vitték az úgynevezett Kanada-szekcióba, ahol értékük szerint szortírozták őket.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
A deportált zsidók értékeit kezelő és szortírozó Kanada-kommandó Auschwitzban. A háború kezdete előtti ínséges időkben sok lengyelországi zsidó származású ember távozott Kanadába, ami akkoriban a bőség szimbólumának számított. Kanada–kommandós elnevezést azok az auschwitzi fogoly-munkások kapták, akik az újabb szállítmányokkal érkező foglyok értékeit szelektálták.
Photo: Anonymous, possibly SS photographers E. Hoffmann & B. Walter/Wikimedia Commons/Public Domain
A Halál lépcsője a mauthauseni koncentrációs táborban, a felső-ausztriai Mauthausen városka közelében. A tábor felépülte után, 1939 őszétől a foglyok nagy része a kőfejtőkben dolgozott. Emberek ezrei haltak meg a kőbányában, a súlyos sziklákat cipelve felfelé a lépcsőn, amelyet halállépcsőnek is neveztek. Kimerülten szédültek le a mélybe, vagy az SS katonái lökték le őket.
Photo: Bundesarchiv/Wikimedia Commons/CC BY-SA 3.0 DE
Buldózerrel tolják tömegsírba a temetetlen holtesteket a bergen-belseni láger felszabadulása után. A tábort a brit hadsereg szabadította fel 1945. április 15-én. A britek 53 000, az éhezéstől súlyosan legyengült és többnyire beteg foglyot találtak a táborban, továbbá körülbelül 13 000 eltemetetlen holttestet.
Photo: Oakes, H (Sgt), No 5 Army Film & Photographic Unit/Wikimedia Commons/Public Domain
