A mobiltelefon egyike a leggyakrabban használt eszközeinknek. A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kifejlesztették a Bell Labs mérnökei az AT&T-nél, és a hatvanas években került továbbfejlesztésre a cégnél. A rádiótelefonok hosszú és változatos története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullám-alapú telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni. A kézi rádiótelefonok 1983 óta elérhetőek. Mivel előállításuk olcsó, és könnyen fejleszthetők, a mobiltelefon-hálózatok gyorsan elterjedtek az egész világon, a vezetékes telefont háttérbe szorítva.

1945-ben készítették el a mobiltelefonok 0G generációját, a mobil rádiótelefont. Ezeket a telefonokat hivatalosan nem sorolják a mobiltelefonok közé, mivel nem támogatták a beszédcsatorna frekvenciájának beszélgetés közbeni automatikus átváltását (hívásátadás), amire akkor lehetett szükség, amikor a felhasználó az egyik cellából (bázisállomástól) a másikba lépett át.

1970-ben a Bell Labs mérnöke, Amos Bell feltalálta a hívásátadást, ami lehetővé tette, hogy a telefon használója beszélgetés közben több ún. cellán (körzeten) is áthaladjon. A Motorola mérnökét, Martin Coopert tartják az első, gyakorlatban is használható kézi mobiltelefon feltalálójának. Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást, a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója felé.

Az első, teljesen automatikus celluláris hálózatokat az 1980-as évek első felében hozták létre (1G generáció). Az első ilyen az 1981-ben üzembe helyezett Nordic Mobile Telephone (NMT) rendszer volt. Az évtized végéig a legtöbb mobiltelefon túlságosan nagy méretű volt ahhoz, hogy valaki a zsebében hordja, ezért ezeket általában gépjárművekbe építették be, autótelefonként. A miniatürizálás fejlődésével, kisebb digitális elemekkel és nagyobb hatásfokú akkumulátorokkal a telefonok kisebbekké és könnyebbekké váltak.

A mobiltelefonok tulajdonságai nagyon gyorsan fejlődnek. Kezdetben tömegük meghaladta az 1 kg-ot, ma már 100 g körül vannak a telefonok. A fejlesztő cégek egymásra licitálva látják el a készülékeket legkülönfélébb funkciókkal. Amíg az egyik gyártó mobilja mutatni tudta az időt, a másiké már ébreszteni is tudott, a harmadiké szöveges üzenetet tudott küldeni, és ezek a fejlesztések mennek évről évre. Az alap beszédközvetítő funkción kívül a mai mobilok számos egyéb szolgáltatást támogatnak, így például az SMS-t (szöveges üzenet), e-mail, internet, MMS (multimédia üzenet, fotók, videók küldése), valamint WAP, fényképezőgép, számológép, naptár, napló, stopper, rádió, mp3, videokamera, tévé, érintőképernyő stb.

2005 körül indult hódítóútjára az okostelefonnak is hívott mobilkészülék-típus, melynek fő tulajdonsága, hogy sokkal több funkcióra képes, s ezek közül a telefonálás csak egy a többiből, ezért nem is feltétlenül lehet pusztán telefonként meghatározni. Jellemzői a számítógépekhez hasonló képességei, amelyekkel képes az internethez kapcsolódni, alkalmazásokat letölteni és használni.

1973. április 3-án indították az első hívást a mobilnak nevezett telefonról. Martin Cooper, a Motorola mérnöke a New York-i 56. utca és a Hatodik sugárút sarkáról hívta fel ezen a napon a konkurens ATandT Bell Labs társaság kutatórészlegének vezetőjét, Joel S. Engel-t, akit így üdvözölt: “Joel, itt Marty. Mobiltelefonról hívlak, egy igazi kézben hordozható mobiltelefonról.” A mobilkommunikációt forradalmasító igazi mobiltelefon egy 1 kiló 13 dekás DynaTAC készülék volt.

Jeanne Bauer egy Motorola DynaTAC mobiltelefonnal és John Mitchell a Motorola mérnöke a New York-i 6. sugárúton, 1973.

Egy férfi a gépjárművekbe épített mobiltelefonon beszélget, 1954.

Egy modell hordozható rádiótelefonnal a Communications Today, Tomorrow and the Future kiállításon a londoni Royal Lancaster Hotelben, 1973.

Egy korai mobiltelefon, amelyet egy újságíró használ, Kensington, London. 1983.

Suzanne Danielle Brit színésznő viccet mesél a rendőröknek, akik az Egyesült Királyságban újonnan legális mobiltelefonját vizsgálják, 1983.

Don Johnson és Philip Michael Thomas egy mobiltelefonnal a Miami Vice tévésorozatban, 1984.

Egy modell telefonnal a teljesen automatikus celluláris hálózat elindításánál, London, 1985.

Tom Selleck a Magnum című televíziós sorozatban egy mobiltelefonon beszélget a tengerparton, 1985.

A 80-as évek üzletembere, 1988.

Egy fiatal üzletember az utcán intézi ügyeit, 1990.

A Motorola elkészítette a MicroTac 9800X mobiltelefont, mely lehajtható billentyűzettel rendelkezett és meghatározta a ’90-es évek mobildizájnját.

A mobiltelefonok fejlődése. 1990-2000.

Fotó: Hulton Archive / Corbis / Getty Images