A léggömböket, amelyek magasan a lövészárkok felé tudtak emelkedni, elsősorban felderítési célra alkalmazták, különösen a nyugati fronton, ahol Flandria és Franciaország északi része lapos, különösebb kiemelkedések nélkül. A léggömbben elhelyezkedő megfigyelők az ellenséges csapatok elhelyezkedését, mozgását figyelték, illetve irányították a saját tüzérség tüzét. Személyzetük (leggyakrabban két fő) ejtőernyővel volt felszerelve, hogy ellenséges légitámadás esetén megmenekülhessenek. Fel- és leengedésüket csörlők segítségével hajtották végre, melyeket kézzel, vagy gőz-, benzin-, sőt az amerikai hadseregben elektromos motorral működtettek.
Mivel a léggömbök értékes információkat szolgáltattak, ezért a repülőgépek egyik első számú célpontját jelentették, védekezésül légvédelmi géppuskákat használtak, illetve a saját repülőgépek járőröztek a közelben. A léggömbök elleni támadásra fejlesztették ki először a levegő-levegő rakétákat. A felderítő léggömbök tehát egyszerre járultak hozzá a légihadviselés fejlődéséhez és a frontok megmerevedéséhez (mivel nem lehetett meglepetésszerű támadásokat indítani, illetve nagyon pontosan tudták irányítani a tüzérség tüzét a csapatok összpontosítási vagy támadási körletére.
„Ballonkötény” London felett az ellenséges repülők és Zeppelinek ellen, 1915.
Francia katonák hidrogén palackokból töltenek fel egy ballont, 1915.
Német katonák kerékpár segítségével termeltek áramot egy megfigyelőballon felfújására, Franciaország 1914.
Német katonák felhajtógázzal töltenek egy megfigyelőballont, 1915.
Az ausztrál repülő hadtest (AFC) léggömbje a nyugati fronton, Belgium, 1917. szeptember 13.
A légi hálók felfüggesztésére használt gömb alakú ballonok sora az olaszországi Brindisi városban, 1918. január 1.
Az ausztrál katonák egy megfigyelő léggömböt néznek a belga Ypres felett, 1917. október 27.
Katonai ballon megtöltése hidrogénnel, 1914.
Kamerával felszerelt német megfigyelő léggömb, 1916. január 1.
Katonák felhajtógázzal töltenek egy megfigyelőballont a belgiumi Ypres közelében, 1917. október 24.
Egy megfigyelő léggömböt indítanak a belgiumi Ypres közelében az ellenséges tüzérség megfigyelésére, 1917. október 23.
Egy megfigyelő léggömb a belgiumi Ypres romjai felett, 1917. október 27.
A megfigyelő léggömb készen áll a felemelkedésre a belgiumi Ypres közelében, 1917. október 31.
Egy tiszt a megfigyelő léggömb kosarában a belgiumi Ypres közelében, 1917. október 6.
Egy német megfigyelő léggömb repülés közben. 1915.
A főként felderítésre és tüzérségi megfigyeléásre használt eszköz kezdetben gömb alakú volt, de ez a szélben hánykolódott, nehezen volt használható. Hogy szélirányban lehessen tartani, átalakították, ezután kapta a sárkányballon nevet, de a kötött léghajó elnevezés is ismert volt.
Megfigyelőballon levegőbe emelkedése a francia fronton, 1915.
Német katonák segítenek egy ballonos megfigyelőnek levetni nehéz ruháit, 1915.
Francia katonák egy németek által lelőtt, égő ballon előtt, 1916.
Egy német megfigyelő kiugrik ballonja kosarából kezdetleges ejtőernyőjével, 1916.
Német katona segít egy ejtőernyővel megmenekült megfigyelőnek kiszabadulni, 1918. tavasza.
Forrás: https://rarehistoricalphotos.com/balloons-world-war-one/
