A Jaquet-Droz az egyik legnevesebb svájci óramárka, melynek története a 18. századba nyúlik vissza. A Jaquet-Droz család szinte minden férfitagja órásmesternek állt, a tudás apáról fiúra szállt.
Pierre Jaquet-Droz (1721. július 28. - 1790. november 28.)
Legismertebb közülük az öreg Pierre Jaquet-Droz, akinek a nevéhez fűződnek az automaták. Nem az automata órák, hanem a babák. 1768 és 1774 között fiával együtt három automata bábu modellt tervezett meg, melyek mindegyikéből több ezer készült. Kézzel.
Ők voltak a Zenész, a Grafikus és az Író. A babák, akkor még nem valószínű, hogy ezt a szót használták, de promóciós eszköznek készültek és az órák iránti érdeklődést voltak hivatottak felkelteni európa-szerte. Az automatikusan különböző bonyolult mozdulatsorokat végrehajtó babák voltak egyesek szerint a számítógépek őseinek ősei. Közülük is az Író volt az akkori hitech a felfoghatatlan csoda.
A mechanikus robotbábu képes volt papírra vetni bármilyen 40 írásjel hosszú szöveget. A szöveg különböző kerekekbe volt kódolva betűnként, amit egy időnként tintába mártott libatollal írt a lapra a szerkezet, miután egy picit megrázta, hogy a felesleges tinta lecseppenjen róla. Az írást üvegszemeivel és fejmozgással követte a bábú.
A robotbábuk bemutatása.
Az elképesztő Író Automatán kívül, egy hasonló elven alapuló zenélő kislányt is létrehozott, őt arra lehetett programozni, hogy egy kis billentyűzeten játsszon, ezen kívül mechanikus madarakat - akik képesek voltak énekelni és a szárnyukat csapkodni - valamint egy másik, rajzoló kisfiút is alkotott.
Jaquet-Droz később még épített egy gépet, amely az írás helyett négy rajzot tudott elkészíteni: XV. Lajos portréját, XVI. Lajos és Marie Antoinette egymásra néző profilját, egy kutyát (lábai közt a kutyuskám szóval) és Cupidót, a szerelem istenét, aki épp egy pillangóval húzott harci szekeret hajt.
Jaquet-Droz babái még most is, több mint 200 évvel később is működőképesek, a svájci Musée d' Art et d' Histoire Neuchatelben lehet megtekinteni őket.
Jaquet-Droz robotbábuinak belseje
