Pisac teraszos földjeit az inkák alakították ki 2 972 méteres magasságban és még mai használják őket. A hegyoldalban lévő teraszokon 16 különböző termesztési részt alakítottak ki. A Pisac kecsua eredetű szó, azt jelenti: fogoly. Az inka hagyományok szerint a városokat madarak vagy más állatok alakjára formálták, ennek megfelelően Pisac fogoly alakú. A pisaci teraszokon található egy erdő, templomok és lakóépületek, melyek a Szent Völgyre néznek a Salkantay-hegyekben.

A híres bor, a porto hazája a Duoro-völgy Portugália északi részén, nem messze Porto városától. A völgy folyóparti dombjait szőlőültetvényekkel teli teraszos mezők borítják. A völgy látképe lenyűgöző és mindig más és más színű, ahogy a szőlő beérik. Ősszel a szőlőtőkék vörösbe és aranyba fordulnak át, míg február, március táján a mandulafák virágzása fehéres rózsaszínbe borítja a vidéket.

Sa Pa egy város Vietnam észak-nyugati részén, nem messze a kínai határtól. A rizstermő teraszos földek az ország legnépszerűbb látnivalói közé tartoznak. Ezeket a Moung Hoa-völgyben, Sa Pa és a Fanispan-hegység között lehet megtalálni, hátterükben bambuszerdők sorakoznak. A helyi népcsoportok, a hmong, giay, dao tay és giay népek rizst, kukoricát és más zöldségeket termesztenek a teraszos mezőkön.

Az ősi bali rizsföldek mindenütt jelen vannak és a balinéz kultúrát alapvetően meghatározza ez a művelési mód már közel 2000 éve. Bali központjában, Tegallalang falutól északra, az Ubud negyedben lépcsős rizsföldek fekszenek, melyek a fotósok és a turisták kedvencei. Zöldellő teraszos rizsföldek Sayan, Jutiluwih, Pupuan és Tabanan vidékén is vannak. Balin a teraszos rizsföldeket jól szervezett társadalmi rendszerben művelik meg a munkások, akiket subaknak hívnak.

Egy másik perui lépcsős mezőgazdasági terület a Choquequirao, mely azt jelenti, az Arany Bölcsője. Cuzco és Apurimac határán ez a látványos teraszos hegyoldal 3085 m-rel fekszik a tengerszint felett. Choquequirao 180 teraszból áll. Teljesen más módszerrel épült, mint a Machu Picchu. Choquequirao sokkal nagyobb területen fekszik.

A Salineras de Maras vagy inka sólepárlókat évszázadok óta használják. A természetes forrásvizek magas koncentrációban tartalmaznak sót, melyeket a teraszos földeken tárolnak, kb. 3000 lepárlóban. Ez a forrásvíz attól válik sóssá, hogy kioldja a sót magából a hegyből. Mikor a víz elpárolog a napsütés hatására, vastag sólerakódások maradnak utána. A sót ezután hatalmas tömbökbe vágják és így viszik őket a piacra.

Az Inka Birodalom idején Ollantaytambó volt Pachacuti uralkodó királyi rezidenciája, aki meghódította a vidéket és város építtetett. Peru spanyol elfoglalásakor az inka ellenállás erőssége volt a település. Az Ollantaytambo melletti völgyeket teraszos mezők borítják, melyek a dombok lábától egészen a tetejükig húzódnak.

A Longji vagy a Sárkány Gerince teraszos tea ültetvények, melyeket a több mint 1200 évvel ezelőtt alakítottak ki a Song-dinasztia idején. A teraszos mezők Kína Zhejiang tartományaiban találhatók. Messziről a teraszok folyóparttól a hegyoldalakon keresztül tekergő zöld kábeleknek látszanak, melyek a hegycsúcs közelében végződnek.

A Hani teraszos rizsföldek az Ailo-hegyek oldalain, a falvak lábainál fekszenek Yuangyangban és több mint 1000 éve alakították ki őket. A hani emberek kézi műveléssel változtatták a kopár hegyoldalakat buján zöldellő termőföldekké. Ezek a teraszos mezők elegendő rizst teremnek és bőséges mennyiségű halat biztosítanak több százezer ember számára. A vizet a hegytetőn lévő erdőkben gyűjtik össze és csatornákon keresztül vezetik le a teraszos mezőkre.

A Cordilleras-hegység szívében, a Fülöp-szigeteken találhatók 1525 m-es magasságban a Banaue rizsteraszok. A teraszos mezőket modern eszközök nélkül, kézzel művelik a lfugao törzsek, akik közel 2000 éve termesztenek rizst. Ezek a teraszok olyan meredekek, hosszúak és sűrűek, hogyha egymás mellé raknánk őket, félig körbeérnék a Földet.

Egyike a legszebb és legkülönlegesebb helyeknek a világon Machu Picchu, melyet 1911-ben fedezett fel egy hawaii történész, Hiram Bingham, miután évszázadokon át rejtőzött az Urubamba-völgyben, Peruban. Az Inkák Elveszett Városa alulról láthatatlan és teljesen önálló az környező teraszos földeknek köszönhetően, melyeket természetes források öntöztek. Machu Picchu szűk teraszait kőtömbökből építették több ezer ösvénnyel és lépcsővel, melyek épületekhez, terekhez és a temetőhöz vezetnek. A vizet vízvezetékeken keresztül vezették végig a hegyoldalban, hogy ezzel itassák az állatokat és öntözzék a kukoricát és burgonyát termő földeket.