Így néz ki 12 ismert növény, mielőtt a boltokba kerülne Így néz ki 12 ismert növény, mielőtt a boltokba kerülne   Most megnézheted, hogyan festenek az ismert zöldségek, gyümölcsök, magok, fűszernövények, mikor természetes környezetükben növekednek.

Datolya

A datolya a datolyapálma bogyós gyümölcse. A datolya bogyója a magtokban kapcsolódik a fához Egy datolya fürt 500-2000 bogyóból állhat Amikor teljesen megérik a datolya akkor aszalódni kezd, a héja ráncossá válik, és egy viaszos réteg borítja be A beporzás napjától számítva 200 nap kell a beérésig3 fontos mozzanata van a datolya növekedésének és beérésének, és minden fokozatnak saját neve van: Khalaal, Rutab és Tamr - ez utóbbi már a beérési szint.

Kapribogyó

A tövises kapri, vagy egyszerűen kapri (Capparis spinosa). A kapribogyó a kapricserje ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott, fonnyasztott bimbója. A sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbót (Capparis flos) begyűjtik, mielőtt felnyílna, majd sós ecettel és gyakran olívaolajjal tartósítják. A zöld, nem túlságosan puha, zárt bimbó kellemesen kesernyés és csípős, jellegzetesen fanyar fűszer.

Füge

A közönséges füge ehető, húsos termése a füge. Ez nem egyszerű termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágzati tengelyt is magában foglaló terméságazat. A fügekörte alakú 3-10 cm hosszú, különböző színű, sárgás-zöld, bronz, vagy sötét bíborvörös. Vékony héj takarja a gyümölcshúst, amelyben 30-1600 apró mag található.

Papaja

A papaja vagy dinnyefa gyümölcse szintén papaja néven ismert. A papaja ránézésre a sárgadinnyéhez hasonló, érett állapotban narancssárga 20-30 cm-es bogyótermései a törzs felső részén, a levélkorona alatt fejlődnek ki. Egy-egy papajagyümölcs akár 5 kg-ot is nyomhat. Rózsaszín vagy narancssárga gyümölcshúsa mintegy 3 cm vastag. Fekete, borsónyi magvai a termés központi üregét töltik meg. Leve savanykás, üdítő ital.

Áfonya

Az amerikai tőzegáfonya sárgán foltos rubinpiros gyümölcse a vörös áfonyánál nagyobb, gyümölcshúsa világosabb. A növényt meleg időben vízpermettel hűtik. Télen jégpáncéllal védik a fagytól, de a jégréteg alatti vizet elvezetik, hogy a növény levegőzhessen. Szüret előtt 30 cm magasan elárasztják a földet, és a víz színén úszó gyümölcsöket halásszák le. A termés többségéből ivólét, sűrítményt, szárítmányt, aszalvány, vagy gyümölcsteát készítenek. Szárítva a mazsolához hasonlóan használható.

Brazildió

A paradió fa termése a paradió (brazildió) A paradió majdnem mindig, csakis az érintetlen erdőkben hoz termést, mivel csak itt élnek a nagytestű Bombus, Centris, Epicharis, Eulaema és Xylocopa nembéli méhek. Ez a sok méhfaj, segít a fának a megporzásban. Megporzás után a termés, csak 14 hónap után érik meg. A termés nagy, 10-15 centiméter átmérőjű, gömbölyű, csonthéjas tok, melyben 8-24 darab háromszög alakú és 4-5 centiméter hosszú mag található. A tok egyik vége lyukas, ez segít az agutifajoknak megkezdeni a termést. Az agutik megeszik a magok egy részét, a többit elássák későbbre, de nem mindig emlékeznek, hogy hová; így akaratlanul ültetik e fákat. Magja fogyasztható; belőle olajat is nyernek. Az olaj szintén fogyasztható, továbbá órások, festők és a szépségipar termékeiben is felhasználható.

Pitaja

A pitaja, ritkábban használt nevein kaktuszgyümölcs vagy sárkánygyümölcs, egyes oszlopkaktuszok termése. Gyümölcséért leginkább a fehér húsú, úgynevezett vörös pitaját, a hullámos kúszókaktusz termését termesztik szerte a világon. Ennek ovális termése akár 10 cm hosszú is lehet. A pitáját termő kaktuszokat pitajakaktusznak nevezik. Húsa fehér, vörös vagy lila; magja kisebb, kevésbé zavarja a gyümölcsevés élvezetét. Héja élvezhetetlen. Illata semleges, íze frissítő és finoman savanykás, egy kicsit az egresére emlékeztet.

Vaszabi

A vaszabi, más néven japán vízitorma a káposztafélék családjába tartozó kétszikű növény. Gyökerét fűszerként használják. Íze rendkívül csípős; ez védi meg attól, hogy megegyék az állatok. A gyökér, vagyis a rizóma a vaszabi legfontosabb része. A vaszabi gyökerének mérete 30 cm-től 1 méterig is terjedhet, attól függ, hogy a vastag főgyökérről mennyi vékony hajszálgyökér ágazik ki. A vaszabi az a zöld, krémszerű fűszer (paszta), amit általában japán éttermekben szolgálnak fel a szasimihez és a szusihoz, íze a tormához hasonlít, de annál még csípősebb. Ősidők óta használják gyógyító tulajdonságai, ezek közül különösen antibakteriális hatásai miatt. 

Kurkuma 

A kurkuma fűszer- és gyógynövény. A fűszert a sárga színű, a közönséges gyömbérére emlékeztető gyöktörzsében és gumójában (Curcumae rhizoma) lévő nem mérgező, sárga festékanyaga (kurkumin) adja, amit sajátos aromája és sárga színe miatt kedvelnek. A kurkumin maga a kurkuma hatóanyaga, és sok helyen használják az élelmiszerekben adalékanyagként, de napjainkban inkább az ízületi problémákra gyakorolt jótékony hatása miatt kezdik megismerni és keresni. 

Szegfűszeg

Ennek a 15-20 méter magasra is megnövő, meleg- és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják.

Mustármag

A mustármag a mustárfajok magja. A mustármagból készül a mustár fűszer. A mustármagok aprók (kb. 1 mm-esek), gömbölyűek, sárgák vagy világosbarnák; az ízük enyhén csípős.A mustármag csípős ízét és kedvező étrendi hatását a benne felhalmozódó nitrogén- és kéntartalmú glikozidok, az ún. mustárglikozidok okozzák. A mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fűszer fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is. 

Azték zsálya, ismertebb nevén chia 

A chia Dél-és Közép-Amerikában igen elterjedt növénynek számít. A chiamag napjainkban egyre népszerűbb, felhasználására rengeteg recept található. Pudingok, müzlik és még nagyon sokféle egészséges étel összetevője, igazi "superfood". Ezt a titulust annak köszönheti, hogy nagyon jó antioxidáns forrás, illetve proteinben gazdag.