Anna Anderson, születési nevén Franziska Schanzkowska (Borowy Las, Német Birodalom, 1896. december 6. - Charlottesville, USA, 1984. február 12.) a legismertebb a számos csaló közül akik magukat Anasztaszija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnőnek vallották.

Anasztázija nagyhercegnő 1910-ben

Anasztázija volt az utolsó orosz cár leánya, II. Miklós és Alekszandra Fjodorovna cárné negyedik, egyben legfiatalabb lánya, az ifjú cárevics Alekszej nagyherceg legfiatalabb nővére, akit családjával együtt az orosz forradalom idején, 1918. július 16-án, július 17-ére virradóan a bolsevik forradalmárok Jekatyerinburgban kivégeztek.

Anna Anderson 1922-ben

1920-ban Anderson egy elmegyógyintézetbe került, miután öngyilkosságot kísérelt meg Berlinben. Eleinte "Fräulein Unbekannt" (Ismeretlen kisasszony) néven nevezték, mert nem fedte fel személyazonosságát. Később Tschaikovsky majd Anderson néven mutatkozott. 1922-ben Anderson kijelentette, hogy ő Anasztázjia nagyhercegnő. Bejelentése hamar nagy figyelmet kapott, és míg a rokonok nagy többsége és azoknak, akik ismerték a hercegnét, egyértelműen kijelentették, hogy Anderson egy csaló, addig mások meg voltak győződve, hogy ő Anasztázija Romanova orosz nagyhercegnő.

Anna Anderson 1927-ben

1927-ben a cárné testvére Ernő Lajos hesseni nagyherceg magánnyomozót fogadott, aki Andersont egy lengyel parasztlányként, egy bizonyos Franziska Schanzkowska-ként azonosította. A perben ami az ő személyazonosságáról szólt, a bíróság úgy határozott, hogy Andersen nem tudja bizonyítani, hogy ő lenne Anasztázija, de azt sem, hogy nem ő lenne az.

Franziska Schanzkowska, kb. 1913

1922 és 1968 között Anderson Németország és az Egyesült Államok területén élt, különböző támogatók segítségével fenntartva magát, majd '68-ban végleg a Virginia állambeli Charlottesville városában telepedett le, ahol hozzáment Dr. Jack Manahan történelem professzorhoz.

Anna Anderson

1984-ben bekövetkezett halála után testét elhamvasztották. A Szovjetunió bukása után 1991-ben nyolc holttestet találtak Szibériában, ezeket azonosították, mint Miklós cár és felesége, valamint három gyermekük földi maradványi. A két hiányzó holttestet Anasztázija és öccse, Alekszejnek tulajdonították, így tovább élt az Anasztázija megmeneküléséről szóló legenda. Brit tudósok DNS mintát vettek a maradványokból és összehasonlították azokat Anderson haj és szövetmintáival, ám azok semmilyen egyezést nem mutattak, nem úgy mint a lengyel parasztlány, Franziska unokatestvérétől vett mintákkal, mellyel egyértelműen bizonyítást nyert Anderson személyazonossága. Ennek ellenére Anna Andersont tartják a leghíresebb ál-Anasztázijának, akire életében sosem tudták rábizonyítani, hogy csaló lenne.

II. Miklós orosz cár és családja

Anasztázija nagyhercegnő

Anastasia hercegnő és az édesanyja Alekszandra cárné