A Csendes-óceán kapujában, a kanadai Brit Columbia partjain találni a tengeri farkasok (Canis lupus columbianus) legnépesebb vadon élő populációját.

Kimerítő DNS-vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy ezek a farkasok genetikailag különböznek szárazföldi rokonaiktól. Teljesen más a viselkedésük, szigetről szigetre úszkálnak, miközben tengeri állatokra vadásznak. Sőt, alaktanukban is sok különbség fedezhető fel a fajok között: jóval kisebb méretűek, mint szárazföldön élő társaik - magyarázza Ian McAllister díjnyertes fényképész, aki már közel két évtizede tanulmányozza az állatok életmódját.

A tengeri farkasok élelmének 90 százaléka egyenesen az óceánból érkezik, étrendjük több mint negyedét pedig a lazacok teszik ki. A vízi vadászat pedig egyáltalán nem okoz számukra gondot, hiszen remek úszók. Az eddigi feljegyzések szerint a rekord, hogy 12 kilométerre úsztak be az óceánba a partról.