Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb földrésze. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése az Arktisszal szemben. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14,2 millió km2. A tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva lakatlan terület. Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. Az Antarktisz szárazföldi jégtakarója az üledékminták lenyomatai alapján megközelítőleg 33,6 millió éves.

Kantáros pingvinek egy kék jéghegyen, Scotia-tenger.

A Ross-selfjég a Déli-sarkvidék 536 000 km2 kiterjedésű, közel Spanyolország nagyságával megegyező, legnagyobb selfjege. A Larsen B 2002-es leválása óta a Ross-selfjég stabilitása is csökkent. Magyarországnál körülbelül hatszor nagyobb a területe.

Weddell-fóka less ki a vízből. A Weddell-fóka élőhelye a déli sarkvidék parti vizeire korlátozódik, de a zajló jég határáig nem merészkedik el. E fóka állománya körülbelül félmillió egyedből áll.

A Weddell-tenger vízében tükröződő hegyek. A Weddell-tenger az Antarktisz közelében található. Az Antarktiszi-félsziget, a Filchner-Ronne selfjég, a Maud királyné föld és a Déli Orkney-szigetek között fekszik. A partvonalat a vitatott argentin, brit vagy chilei antarktiszi terület adja. A legnagyobb szélessége körülbelül 2000 kilométer, területe körülbelül 2,8 millió négyzetkilométer.

Fiatal császárpingvinek a Snow Hill-szigeten.

Jégtáblák Antarktisz partjainál.

Úszó jéghegyek a Drake-átjáróban. A Drake-átjáró vagy spanyol nevén Mar de Hoces (Hoces-tenger) a Dél-Amerika legdélebbi pontja, a Horn-fok és az Antarktisz legészakibb pontja közötti átjárót jelöli. Az átjáró köti össze az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal.

Tudósok kutatnak a jég alatt a Ross-sziget partjainál. A Ross-sziget egy négy vulkán alkotta sziget az antarktiszi Ross-tengerben, a Viktória-föld közelében. A világ egyik legdélibb szigete és a legdélibb ami hajóval elérhető.

Öböl és vulkán a Deception szigeten. A Deception-sziget az Antarktiszi-félsziget része, ahol az Antarktika egyik legbiztonságosabb kikötője található. A sziget egy működő vulkán, amely súlyos károkat okozott a helyi tudományos állomáson 1967 és 1969-ben. A szigeten korábban bálnavadász állomás működött, napjainkban turistacélpont és Argentína, ill. Spanyolország által irányított kutatási bázisok találhatók itt.

Jégtörő a McMurdo-szorosban.

Óriás boltíves jéghegy az Antarktiszi-félsziget közelében.

Albatrosz madarak a Prion szigeten.

Vízből kiugró Púpos bálna a Dallmann-öbölben.

Egy jégbarlang bejáratnál.

Norvég evangélikus templom, Grytviken, Dél-Georgia.

Jéghegyek a Gerlache-szoroson.

Larsen B-selfjég.

Merülés egy hasadékban a Ross-szigeten.

Királypingvinek a Déli-Georgia sziget partjainál.

Halojelenség egy antarktiszi bázis felett. A haló a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet a 8-12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért. A fénysugarak visszaverődhetnek a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.