1. Az aztékok magukat mexikáknak nevezték - innen ered a mai Mexikó neve is -, a törzs tagjait a nyugatiak kezdték aztékoknak hívni, utalva előző hazájukra, Aztlánra (Aztlán jelentése: A gémek otthona.)
2. Az aztékok elhunyt őseiket házuk alá, vagy a köré temették el.
3. Néha az elhunyt kutyáját is feláldozták, hogy elkísérje gazdáját a túlvilágra.
4. A tartozásuk fejében az aztékok gyakran eladták magukat és gyermekeiket rabszolgának.
5. Az azték társadalom legalján a rabszolgák álltak. Helyzetük különlegesség mutatja, hogy saját rabszolgáik lehettek, pénzen megválthatták szabadságukat, s ha megszöktek, csak gazdáik, vagy azok rokonai keríthették kézre őket.
6. Tenocstitlan volt az Azték birodalom fővárosa. A várost a Mexikói-medencébe benyomuló aztékok, illetve mexikák (Mexica) 1325 táján alapították a Texcoco-tó egy szigetén, a mai Mexikóváros helyén.
7. Tenocstitlan nagyon tiszta város volt, az utakat söpörték, a szemetet uszályokon szállították el. A lakosság legtöbb tagja naponta kétszer fürdött; a legenda szerint Moctezuma négyszer.
8. Amikor 1519 novemberében a spanyolok Tenocstitlanba érkeztek, Hernán Cortés és katonái úgy vélték, a világ egyik legnagyobb városával állnak szemben; szerintük egyedül Párizs, Velence és Konstantinápoly múlta csak felül az aztékok fővárosát. A lakosságot 200 000 főre becsülték.
9. Az aztékok ismerték a kereket, de csak gyerekjátékoknál használták, szállítási célokra nem.
10. A vasat az aztékek nem ismerték s ezért dárdájuk hegyét cinnel edzett rézből készítették vagy pedig az acélnál élesebb obszidiánkőből, melyet ők ictlinnek neveztek és ennek mint fegyvernek félelmetes voltát nem egyszer éreznék a spanyolok.
11. Az aztékok kötelező iskolai oktatást vezettek be. A nemes családok fiait a Calmecacban ("házak sora") 10 éves koruktól készítettek fel arra, hogy idővel betölthessék Tenochtitlán vezetői posztjait, vagy a hadsereget irányítsák.
12. A tudomány eddigi állása szerint az azték népesség pusztulását egy történelmileg egyedülálló jelenség - különböző fertőzéseket hordozó és eltérő védettséggel rendelkező népek első találkozása - okozta. Az újabb bizonyítékok egy helyi vírus okozta járványra utalnak, amely gyorsan és drasztikusan pusztította a helyi lakosságot.
13. A Birodalom hivatalos nyelve a klasszikus azték nyelv, más néven návatl volt. Az azték inkorporáló (erősen agglutináló) indián nyelv. A spanyol hódítások után majdnem kihalt, jelenlegi változatait elszórtan, megközelítően másfél millióan beszélik, nagy részük kétnyelvűségben a spanyollal. Néhány ezer elszigetelten élő indián csak aztékul tud.
14. Történelmi emlékeiket, illetve az adó összeírásokat papírra vagy szarvasbőrre jegyezték fel. Az íráshoz faszenet használtak.
15. A legenda szerint az aztékok azért szerveztek katonai összecsapásokat a környezö népekkel, hogy minél több hadifoglyot ejtsenek fogságba, akikre rituális emberáldozásaikhoz volt szükségük.
16. Az aztékok ismerték a csapatsportokat, kedvenc labdajátékuk az Ullamaliztli volt. Ebben a gumilabdát egy kisméretű, falra szerelt kőkarikán kellett átjuttatni, a játékosok csak fejjel, térddel, könyökkel és csípőjükkel érhettek a játékszerhez.
17. Az Ullamaliztli pályát a korábbi vesztes játékosok koponyájával vették körül.
18. A vesztes csapatot kivégezték, valószínűleg vallási okokból, és ebből következően a labdajáték arra szolgált, hogy a legerősebbek, és akik leginkább képesek csapatban harcolni, az ő túlélésük biztosítva legyen, a gyengébbek pedig áldozatul szolgáltak.
19. A csokoládét tulajdonképpen az aztékoknak köszönhetjük. A kakaóbabból annak idején ők különleges főzetet készítettek, amelyet többek között serkentő hatása miatt fogyasztottak. Ezt az italt hívták ,,xocolatl"-nak, és ebből lett később a csokoládé név.
20. A kakaóbabot táplálékként és fizetőeszközként egyaránt használták.
