A Wall Street-i robbantás New York pénzügyi negyedében 1920. szeptember 16-án 12 óra 1 perckor végrehajtott terrortámadás volt, amelyben 38 személy életét vesztette és mintegy 300 megsérült - köztük 143 súlyosan.
A merénylet napján délben egy piros színű lovaskocsi állt meg a Wall Street 23. szám előtt, a J.P. Morgan bank épületével szemközt, az üzleti negyed legforgalmasabb kereszteződésében. A benne rejlő 45 kilogrammnyi dinamit egy időzítő utasítására felrobbanva 230 kilogrammnyi, a tolóablakok nehezékeként használt öntöttvas darabokból álló srapnelt vetett szét. A kocsi és a ló szinte megsemmisült - fejét nem messze, patáit azonban több háztömb távolságban találták meg, de a hajtó még a robbanás előtt elhagyta a járművet.
A 38 áldozat - főként fiatal futárok, gyorsírók, hivatalnokok és brókerek - többsége a robbanás pillanatában életét vesztette. A sebesültek közül sokan súlyos sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár több mint 2 millió dollár volt (mai értéken körülbelül 23 millió dollár), a J.P. Morgan bank belső tereinek egy része elpusztult.
A merénylők kilétét nem sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani. Mind a rendőrség nyomozói, mind későbbi történészek szerint valószínű, hogy Luigi Galleani anarchokummunista követői voltak a felelősök. A csoport 1914 óta követett el robbantásos merényleteket az Egyesült Államokban, az előző évben csomagbombákkal kíséreltek meg két, sérülésekkel és halálos áldozatokkal is járó, de a kitűzött céljuktól jóval elmaradó akciót.
Elkövetése után hét évig a Wall Street-i robbantás volt a legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadás az Egyesült Államokban.
1920 Szeptember 18-án New York polgármestere, John Francis Heil meglátogatta a terrortámadás helyszínét.
Srapnel.
A lovaskocsi maradványai.
Fantomkép a lovaskocsi hajtójáról.
A srapnel nyomai a falon 2015-ben.
