A gyár alapkövét 1916-ban rakták le Torino Lingotto nevű városrészében. A teljes építkezés 1930-ban fejeződött be (1926-ban készült az irodaház, 1928-ban pedig a tesztpálya), de 1922-ben már felavatták az új épületet és a következő évben megindult a termelés.

A gyárban a földszinten kezdték meg az összeszerelést, és a felső emeleten készült el az autó. A látszólag logikátlan döntést egy igen látványos dolog koronázta meg: az 507 méter hosszú, 5 emelet magas épület tetejére egy döntött kanyarokkal összekötött tesztpályát építettek, itt tették meg az új Fiatok az első kilométerüket.

A tesztpályát úgy tervezték, hogy 90 km/h-s sebességgel is lehessen száguldani rajta, ami azért volt figyelemreméltó, mert akkoriban az autók átlagos végsebessége alig érte el a 70 km/h-t.

1936-ra Lingotto már nem tudott elegendő autót gyártani, ezért a FIAT ismét egy új üzem építésébe fogott. Az 1939-ben megnyitott Mirafiori gyáróriás (Európa legrégebbi, ma is működő autógyára).

A gyár a 70-es évekre elavult, állapota pedig leromlott, ezért úgy döntöttek, hogy 1982-ben bezárják. Az utolsó itt gyártott típus a Lancia Delta volt, így egy ilyen autó hagyta el utoljára a tetőt.

A bezárást követően 1985-ig folytak az egyeztetések az ipari műemlék hasznosításával kapcsolatban. A munkálatok 1989-ben kezdődtek, és 2002-ben fejeződtek be teljesen. A végeredmény egy csodaszép, új értelmet nyert, élettel teli műemlék lett. Az épületben bevásárlóközpont, kiállítóhelység, színházterem, hangversenyterem (Gianni Agnelli nevét viseli), és két szálloda is helyet kapott. A tetőn egy 150 m2-es üvegbuborékba foglalt tárgyaló található helikopter-leszállóval, valamint van egy étterem is, aminek ablakaiból az Alpok hegyláncaira nyílik pazar panoráma.

Az 1600 üveglapból épült 14 méter magas üveggömb párjaként, utolsónak készült el a Giovanni és Marella Agnelli Galéria, kiemelkedve az eredeti épület tetejéből - ezt 2002. szeptember 20-án adták át.