A rádiumlányok  
2018. november 10. írta: captain schuro

A rádiumlányok  

Az első világháború idején a nők leginkább a gyárakban dolgoztak, háttérmunkásokként, gyakorlatilag éhbérért. Az Egyesült Államok Rádium Vállalata azonban két helyszínen is kiemelkedő fizetésért biztosított munkát a lányoknak, és nem kellett mást tenniük, mint óraszámlapokat festeni a fronton harcoló katonák számára - igazi álommunka volt ekkoriban, és több mint háromszor annyit fizetett, mint egy átlagos gyári dolgozó bére.

Óraszámlapokat festő nőkradiumlanyok1.pngAz első világháború idején azonban ez kifejezetten jó munkának számított, főleg akkor, ha nő volt az ember - nem igazán engedtek fontosabb munkakörökbe hölgyeket ekkoriban, így a fronton harcoló katonáknak rádiumos világító festékkel órákat gyártani igazán megtisztelő munka volt.radiumlanyok2.png Az Egyesült Államok Rádium Vállalatának dolgozói úgy érezhették, megfogták az isten lábát. Két helyszínen, a New Jersey-i Newarkban és az illinoisi Ottawában kaptak lehetőséget arra, hogy a hazájukat szolgálják - a fiatal lányok csapatostul jelentkeztek, hogy itt dolgozhassanak. 


Pierre Curie és Marie Curie a laboratóriumbanradiumlanyok3.pngEgy dolgot azonban nem tudtak sem az órafestő kisasszonyok, sem a vállalat tulajdonosai: azt, hogy a rádium igencsak radioaktív anyag, és képes arra, hogy elpusztítsa az emberi szövetet. Ekkoriban a rádiumra úgy tekintettek, mint egy csodaszerre, 1898-ban Marie Curie is odavolt érte, és amikor tudósok rájöttek szövetpusztító tulajdonságára, még a rákot gyógyító szerek közé is felvették. Köztudott volt, hogy gyógyítja a lázat, enyhíti a székrekedést és ellenszere a köszvénynek, felélénkíti és megerősíti az időseket. A rádiumláz odáig fajult, hogy az emberek rádiumos vizet ittak, és rádiumos gyógyfürdőkbe jártak.radiumlanyok4.jpgMentségükre legyen mondva, a rádium valóban vonzó elem. Bárki, aki huzamosabb ideig érintkezik vele, szó szerint ragyogni kezd. Az órafestő lányok, akik nyelvükkel hegyesítették a rádiumos ecsetek végét, még orrfújásnál is azt tapasztalták, hogy a zsebkendőjük világít. A munkahelyre viselt ruháik éjszaka tündököltek a szekrényükben. Sokan a báli ruhájukban indultak dolgozni, hogy ragyoghassanak az esti randevújukon. Volt, aki a fogát kente be az anyaggal. Semmi okuk nem volt azt gondolni, hogy kárt tesznek magukban - a rádium akkoriban a gazdagok kiváltsága volt, ezért úgy érezhették, hogy ők is felemelkedhettek kicsit a ranglétrán.


Rádium számlapos Második világháborús óraradiumlanyok5.jpgNem kellett sokáig várni, hogy az órafestő lányok elkezdjenek megbetegedni. Különböző tünetek ütötték fel a fejüket közöttük, néhányuk krónikus kimerültségben szenvedett, mások halva született gyerekeket hoztak világra, megint másoknak kihullott az összes foguk, és a sebeik nem gyógyultak be, hanem fekélyesedni kezdtek. Egy érintésre összetört az állkapcsuk, a bőrük annyira elvékonyodott, hogy simításra lefeslett az arcukról. Halálukat általában erős vérzés kísérte.


Az orvosok egy ideig nem tudtak mit kezdeni a tünetekkel, de a húszas évek közepére kezdtek rájönni, mi lehetett a baj. Az első hivatalos per 1925 szeptemberében indult az USRC ellen, de a vállalatóriást szinte lehetetlen volt megbuktatni. Először is, az orvosi eljárásokra a családok pénze mind elfogyott, másodszor pedig annyira széleskörű tüneteket produkáltak a haldokló lányok, hogy nem tudták egyértelműen rádiummérgezésre bizonyítani a halál okát - ekkor még alig voltak tisztában azzal, hogy a rádium mit művel a szervezettel.

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr6514363081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása