V. Harald norvég király nemet mondott az évszázados uralkodói hagyományokra. Ő ugyanis kijelentette, hogy sosem fog megházasodni, ha nem teszik lehetővé számára, hogy élete szerelmét, egy közember lányát, Sonja Haraldsent vehesse el. A frigyre kilenc évet várt a pár, amelyet végül megadtak. Ami az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ekkor még csupán koronaherceggel, és nem a királlyal volt engedékeny az országgyűlés és édesapja, az akkori uralkodó, V. Olaf.
Él az Edinburgh Állatkertben egy királypingvin, akit maga V. Harald ütött lovaggá. Sir Nils Olav egyébként a Norvég Királyi Gárda kabalaállataként kezdte pályafutását, majd egészen az dandártábornoki rangig jutott.
Az 1973-as olajválság idején az akkori király, V. Olaf úgy döntött, részt vállal a kormány által bevezetett autómentes hétvégéből, és maga is busszal utazott. Sőt még jegyet is váltott.
A norvégok a világ legboldogabb nemzetei közé tartoznak. 2017-ben Norvégia első helyen végzett a World Happiness jelentésben, tavaly pedig a második lett.
A norvég szülők előszeretettel hagyják csecsemőjüket akár a mínusz 5 fokos hidegben is kint a kertben, a teraszon, vagy épp egy kávézó előtt, mialatt ők bent melegednek. Úgy vélik, sokkal egészségesebb a friss levegőn aludniuk, természetesen alaposan felöltöztetve.
Norvégiában a gyorshajtást nagyon szigorúan veszik, ténylegesen letöltendő börtönbüntetést szabhatnak ki érte. Az autópályán például, ha 150 km/h-s sebességgel elkapnak, 18 napos elzárásra ítélhetnek.
Norvégia az 1900-as nyári játékokon szerepelt először, ezt követően jelen volt valamennyi olimpián, kivéve az 1904-es amerikai és az 1980-as szovjet nyári olimpiákat, utóbbin az Amerikai Egyesült Államok által hirdetett bojkott miatt. Az ország sportolói eddig 477 érmet nyertek. Ausztria és Liechtenstein mellett Norvégia a harmadik olyan állam, amelynek sportolói több érmet gyűjtöttek a téli olimpiákon mint a nyári játékokon.
Svalbard a világ egyik legészakibb szigetcsoportja a Jeges-tengeren és Norvégiához tartozik. Fővárosa Longyearbyen, az itt található egyetlen temetőben 70 éve nem temettek el senkit. Ennek oka a fagyos klíma, amely megakadályozza, hogy a holttestek bomlásnak induljanak, így könnyű élelmeként szolgálhatnának a vadonélő állatoknak. Ezt elkerülendő, a haldokló embereket repülővel elszállítják Norvégia egy „melegebb” pontjára.
A többi, Svédországban kiosztott plakettől eltérően a Nobel-békedíjat a norvég fővárosban, Oslóban adják át. Állítólag azért itt, mert Nobel azt gondolta, hogy a halálakor perszonálunióban lévő Svédország és Norvégia közül az utóbbi kötődik kevésbé katonai hagyományokhoz (biztos indok nincs). Az először 1901-ben átadott elismerés a hat közül az egyetlen, amelyet nemcsak személyek, hanem szervezetek is megkaphatnak – és gyakran meg is kapják.
Norvégia a világ egyik legnagyobb kávéfogyasztója. A norvégok évente 9,9 kg kávét isznak meg fejenként.
Norvégia Európa hatodik legnagyobb országa, és mindössze 5,2 millióan lakják.
A szupermarketekben csak sört és almabort árulnak. Ha bármilyen más alkoholtartalmú italt szeretnének venni, a norvégoknak egy Vinmonopolet nevű italszaküzletbe kell elmenniük – ez pedig csak a nagyvárosokban van.
Az egyik legtisztább víz a világon a dél-norvégiai Voss: alacsony nátriumtartalom jellemzi, és szinte teljesen mentes az ásványi anyagoktól. Föld alatti víztározóból nyerik, melyet vastag jégpáncél és sziklaréteg véd a szennyeződésektől.
Norvégia legnépszerűbb étele a Grandiosa fagyasztott pizza. A fagyasztott pizza kedvelői évente körülbelül 24 millió pizzát fogyasztanak.
Az IKEA-termékek nevét tematikusan adják, például a fürdőszobatermékek svéd tavakról és folyókról kapják a nevüket, az ebédlőbútorok finnországi földrajzi elnevezésekről, az asztalok és székek férfinevekről, míg a szőnyegek dán földrajzi nevekről. A legtöbb esetben a termékek neve megegyezik az egész világon.
Norvégiában irdatlanul drága az üzemanyag, holott az ország a világ egyik legjelentősebb olajexportőre. 1 liter benzin 2018. decemberében: 538 forintnak megfelelő norvég korona volt.
A norvégoknak televíziótartás-díjat kell fizetniük, amely évente átszámítva közel 90 000 forint.
Norvégiában szenteste hiába keressük a seprűt és az egyéb, takarításra alkalmas eszközöket a norvég háztartásokban, ugyanis eldugják őket, nehogy boszorkányok vagy rosszindulatú szellemek martalékává váljanak.
Nagy Britanniában a Trafalgar Square-en álló hatalmas karácsonyfa hagyományosan a norvég nép ajándéka a briteknek II. világháborús segítségükért.
A norvég hagyomány kulcsszereplőiként jelennek meg a trollok, akiket főként gonosz teremtményekként ábrázolnak a néphagyományban. A legendák szerint a trollok az erdőkben, barlangokban élnek és többnyire csak éjszaka merészkednek elő, mivel napfény hatására menten kővé dermednének.
Akárcsak a többi északi ország esetében, a sarki fény az egyik legcsodálatosabb jelenség az államban, különösen az északi területeken, közel az északi sarkkörhöz. Általában a késő ősz és kora tavaszi időszak között bukkan fel, télen a legnagyobb a valószínűsége e természeti csoda megpillantásának.
Hasonló ritkaságnak tudott jelenség az úgynevezett éjféli nap, vagyis amikor a Nap a nyári időszakban a sarkkörök közelében nem tér nyugovóra, így a nap 24 órájában folyamatosan garantált a világosság.
Az észak-norvégiai Karasjok városában -50 Celsius fokig iskolába kell járniuk a diákoknak, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja ezt a hőmérsékletet otthon maradhatnak.
Norvégia a világ legnagyobb lazac exportőre, de az ország nemzeti étele a Fårikål (birkapörkölt).
Norvégia a modern síelés szülőhelye. A "sí" szó norvég jelentése "fadarab".
Csakúgy, mint a finnek, a norvégok is az „élni és élni hagyni”-elv hívei. A norvég nép saját nyelvén ezt Allemannsrettnek hívja, amely magyarul annyit tesz: „minden ember jogait”. Ez egy olyan nyilvános jog számukra, amely lehetővé teszi az áthaladást, és a megpihenést – legyen az sátorverés, vagy túrázás – az összes műveletlen földön, függetlenül attól, hogy a terület állami vagy magántulajdon.
Norvégibán található a világ leghosszabb alagútja a maga 24,5 km hosszúságával. A Laerdal-alagutat egyébként három színnel megvilágított barlang osztja szét annak érdekében, hogy a vezetők kevésbé stresszesen tudjanak áthajtani rajta. Maga az áthaladás körülbelül 20 percet vesz igénybe.
A Hornindalsvatnet Európa legmélyebb tava. Pontos információ még nincs arról, hogy valójában mekkora is lehet a mélysége, de a hivatalos adatok szerint legalább 514 méter.
Norvégia egyik legszebb, és egyben legkedveltebb természeti kincse a Trolltunga, avagy a troll nyelve. Ez egy hatalmas szikla, amely vízszintesen nyúlik ki a Ringedalsvatnet tóba vezető szűk völgyek egyike fölé. A különleges képződmény nagy kedvence az odalátogató turistáknak, akik előszeretettel utaznak közel 8-10 órát, hogy elérjék a „világ tetejét”.
Norvégia egyik legizgalmasabb látványossága a Kjeragbolten, amely egy sziklahasadékba ékelődött, megközelítőleg öt köbméteres, több tonnás kő. Ez a sziklaképződmény a Kjerag nevezetű hegyen található. A turisták és a bázisugrók pedig előszeretettel űzik kedvenc sportágukat e természeti csodán.