Hagia Szophia, Isztambul, Törökország
A Hagia Szophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom volt. Az újdonságot az épület óriási méretei: a 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas főkupola, valamint a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. A templom középhajója 38,07 méter széles, az oldalhajók egyenként 18,29 méter szélesek. A belső tér 81,8 méter hosszú. Az első nagy templomot II. Constantius – a városalapító Nagy Konstantin fia – itt építtette egy IV. századi, kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá.
Pantheon, Róma, Olaszország
A Pantheont i. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. Több tűzvész és átépítés után végleges, ma is látható formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építtette újjá 126 körül. Építésze valószínűleg a damaszkuszi Apollodórosz volt. Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dómja ma is a világ legnagyobb vasalatlan beton mennyezete. Az oculus magassága és a körtemplom belső átmérője azonos méretű, 43,3 méter.
Santa Sabina-bazilika, Róma, Olaszország
A Santa Sabina-bazilika, Rómában az Aventinuson helyezkedik el, a domb keleti oldalán. A legnagyobb a római ókeresztény bazilikák sorában. I. sz. 422-432 között építették. Főkapuját ciprusból faragták ki, 18 dombormű díszíti. A főhajót 12-12 korinthoszi oszlop tartja, melyek eredetileg a Juno Regina ókori szentély építőelemei voltak, s eredeti helyükön állnak. A főhajó közepén egy fekete kő látható, melyhez Guzmán Szent Domonkos egy mondája fűződik. A hagyomány szerint a követ a Sátán vágta a szenthez annak erényein felbőszülve. Maga Domonkos a templom kolostorának lakója volt.
Az Angyalvár, Róma, Olaszország
Az Angyalvár, Hadrianus császár síremléke Rómában. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal. Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Az alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett. 1933 óta múzeumként funkcionál.
Colosseum, Róma, Olaszország
A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak. A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították.
Marcellus-színház, Róma, Olaszország
A Marcellus-színház építésének ötlete Caesaré, aki megtisztította a területet. Lebonttatott néhány magánházat, és szentélyt, hogy helyet csináljon az építkezésnek. Magát az épületet Augustus alatt építették, a megépítéséről intézkedő törvény a Kr. e. 19-ben kelt lex Iulia theatralis, és unokájának, Marcellusnak a nevét viseli, aki a színház felszentelésekor már öt éve halott volt. Az első benne megrendezett játék Kr. e. 17-ben a ludi saeculares volt, de csak Kr. e. 13-ban fejezeték be, és egy évre rá fel is szentelték. Augustus áthozatott a scaena (szkéné) bejáratához négy márványoszlopot Scaurus palatinusi házából, hogy megadja a színháznak a „regia Theatri” rangot, ahogyan nevezték. Ez volt Róma második állandó, kőszínháza. Átmérője 129,8 méter, magassága 32,6 méteres, és Róma legnagyobb színháza volt. Befogadóképességét 11–22 000 főre becsülik. Eredetileg 41 ív állt a homlokzatán. A boltozatokat nagy színházi maszkok díszítették.
Pons Fabricius híd, Róma, Olaszország
Az i. e. 62.-ben épűlt, 62 méteres híd a legrégebbi római híd. A hidat Lucius Fabricius tervezte, amikor az eredeti fahíd leégett. Később árvízkárok érték az építményt, amit Marcus Lollius és Quintus Aemelius Lepidus hozatott helyre. A híd megőrzése érdekében, kisebb ívekkel kellett kiegészíteni azért, hogy tehermentesítsék.
A Születés Temploma, Betlehem, Palesztina
A templom maga közel 1700 (!) éve épült, a dokumentumok szerint arra a barlangra, ahol Jézus született. Azonban az a templom, amit ma láthatunk, nem az eredeti templom. A történelem során számos alkalommal felgyújtották, átalakították, kiegészítették az eredeti épületet, így mára egy elég eklektikus épület várja az utazókat. A Születés Templomának különlegessége, hogy egyszerre három egyház, a Római Katolikus, a Görög Ortodox és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház is felügyeli. A templom 54 méter hosszú és 26 méter széles, amelyet a négy oszlopsor öt hajóra oszt. A márvány oszlopfők korinthusi stílusban készültek. Ezek az oszlopok és a padlón csapóajtóval védett mozaikok emlékeztetnek a régi templom pompájára. Az oszlopsor tetején fagerendázat húzódik.
Szent Katalin-kolostor, Egyiptom
A Szent Katalin-kolostor Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.
Proserpina-gát, Merida, Spanyolország
Az Adelfas és Pardillas folyók összegyűjtött vizét a Proserpina víztározó raktározta el, amelyet egy második században épült gát védett, ami 21 méter magas és 425 méter széles volt.
Angkor, Kambodzsa
Angkor, a khmer templomok ősi városa Kambodzsa szívében a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802–1432 között. Az uralkodók hol megerősítették Angkor fővárosi státuszát, és tiszteletben tartották eredeti városszerkezetét, hol lerombolták, vagy a korábbiaktól elkülönülő, saját várost építettek hozzá. Így egészen különleges épületkomplexum jött létre a Mekong medencéjének „nagy tava”, a Szap-tó közelében. Csak a templomokat rakták kőből, az összes többi építményt – a királyi palotákat is – fából ácsolták, mára tehát ezek mind az enyészeté lettek, így Angkor ma egy hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, noha természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban.
Aula Palatina, Trier, Németország
A trieri Aula Palatina, mai nevén Konstantin-bazilika római kori aulaépület, benne található a legnagyobb fennmaradt ókori terem: az építmény belseje 67 méter hosszú, 27,2 méter széles és 33 méter magas. A 4. század elején épített aula I. Constantinus császár trónterméül szolgált. A belsejét márvány borította, a feli fülkékben márványszobrok álltak. A padlókat és a falakat fűtötték. A hajdani nagyság és csillogás a rómaiak hatalmát volt hivatott bemutatni. A második világháború alatt az épület teljesen kiégett. A háború utáni helyreállítás során az építők tudatosan visszafogottan jártak el: a 19. század során historizáló módon kialakított belső teret kizárólag a téglafalakra egyszerűsítették.
Acoma Pueblo, Új-Mexikó, Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban Acoma Pueblót tartják a legrégebbi, folyamatosan lakott településnek. Az Új-Mexikó államban található falut a 12. század óta lakhatják, de lehet, hogy ennél is régebben alapították. A település házait egy 100 méter magas, meredek homokkősziklára építették, és a közelmúltig csak egy közel függőleges, kézzel faragott lépcsőn lehetett oda feljutni. Emiatt a Sky City (égi város) becenevet ragasztották rá.
A kairouani Nagy Mecset más néven az Uqba mecset, Kajraván, Tunézia
A Nagy Mecset közel 1400 éve várja a hívőket, és így a régió egyik legrégebbike. A mecsetet már körbejárni sem egyszerű: 405 méter a kerülete, és egy hatalmas imádkozócsarnokot, egy márvánnyal borított udvart és egy nem kör-, hanem négyzet alaprajzú minaretet is találhatunk az épületben. A mecset udvarát 414 darab oszlop veszi körül, amit Karthágó romjaiból hordtak ide. Érdekesség, hogy ezeket az oszlopokat tilos volt megszámolni a korai időkben, mert súlyos büntetést, megvakítást vont maga után.
Stonehenge, Nagy-Britannia
A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben. Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be. A hely korabeli szerepével kapcsolatos elméletek az 1919-ben, de főként az 1950-ben indult ásatások nyomán születtek. Az öt brit egyetem összefogásával készült kutatás eredménye alapján kialakult legfrissebb álláspont szerint olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi.
Herkules-torony, Spanyolország
A Herkules-torony egy 2000 éves, ma is működő világítótorony. A tornyot a rómaiak építették Farum Brigantium néven az 1. században világítótoronynak és iránypontnak a mai A Coruña kikötőjének bejáratánál, egy 57 m magas sziklaplatón. A jelenleg 55 m magas építmény három, szintenként csökkenő alapterületű emeletre osztható, közülük az alsó szerkezete nagyjából azonos az egykori római világítótoronyéval. Ez az egyetlen olyan, görög-római kori antik világítótorony, amely legalább részben őrzi eredeti szerkezetét, és a funkció folyamatosságát is.
