Roberto Cavalli
Ez az olasz divattervező a 70-es években olyan különleges textilnyomtatási technikát fedezett fel, ami ráirányította a divatvilág figyelmét. Ez a technológia lehetővé tette az anyagokkal és a dizájnnal való kísérletezést, és azt is, hogy saját butikot nyisson Saint-Tropezben. Állat- és egzotikus motívumokkal készült, szexi divatkollekciói, valamint jellegzetes farmerjei hamarosan ikonikussá váltak. Brigitte Bardot is az ő ruháit viselte.
Jimmy Choo
Jimmy cipészcsalád sarjaként nőtt fel, családja a kezdetektől cipőket gyártott. A tehetséges Jimmy korán rájött, mit is akar az élettől: 11 évesen megtervezte, majd elkészítette élete első, saját tervezésű lábbelijét, innentől pedig nem volt megállás. 1984-ben Londonban elkezdi első önálló tervezésű cipőit árulni, kezdetben Lucky Shoes néven. A kitartó munkának meglett az ára: Choo cipőit egyre többen felfedezték, többek között az akkor óriási népszerűségnek örvendő Diana hercegné. Így történt, hogy a '90-es évek elejére egyre gyakoribb vendéggé váltak a Choo lábbelik a legcsillogóbb vörös szőnyeges eseményeken.
Manolo Blahnik
Manolo Blahnik a Genfi Egyetemen tanult, de az iskola elvégzése után az irodalom és a művészetek felé fordult. Párizsba ment tovább tanulni, 1965-ben újabb diplomát szerzett díszlet és jelmez tervezőként, az École des Beaux Arts művészeti iskolában, majd a Louvre art iskolában képezte tovább magát. 1968-ban Londonba költözött, ahol a Zapata nevű áruházban helyezkedett el, emellett a Vogue olasz férfi változatában, a L’uomo Vogue-ban írt. 1970-ben New York felé vette az irányt, ahol megismerkedett az amerikai Vogue akkori főszerkesztőjével, a divat nagyasszonyával Diana Vreeland-del, akinek elég volt egy pillantást vetnie Blahnik vázlataira, és azonnal azt tanácsolta, a lábbelikre összpontosítson. Miután visszatért Londonba, cipőgyárakat látogatott, megtanulta a cipőkészítés mesterségét, az összes folyamatot elsajátította, amit máig is ő felügyel. Az 1972-es év tehetségének igazi áttörése volt, amikor Ossie Clark a 60-as évek egyik kiemelkedő divattervezője felkérte, hogy ruháihoz tervezzen cipőket, így született meg a „Cherry Shoe” cseresznyés kollekció. 1973-ban Londonban megnyitotta saját üzletét, ami után folyamatos munka következett.
Christian Lacroix
Christian Lacroix 1987-ben alapította meg divatházát, majd egy évre rá mutatta be ready-to-wear kollekcióját, az ihletet különböző kultúrákból merítve. Bár a kritikák nem voltak túl kecsegtetőek a jövőre nézve - sokak szerint nem értette meg a dolgozó nők öltözködési igényét - megjelentek ékszerei, táskái, cipői, napszemüvegei, sálai és nyakkendői, majd szintén ugyanabban az évben butikokat nyitott több nagyvárosban is, mint pl. Londonban, Genfben és Japánban. Az 1994-es évben elindult a Bazar vonal. A viseletek régmúlt korokat idéztek népies beütésekkel, mesevilággal. Két évre rá a tradíciók és a népművészet ismételten fontos szerepet játszottak a divatház piacra kerülő farmerkollekciójában, ami óriási sikert aratott.
Pierre Cardin
Pierre Cardin kimagasló tehetsége és szorgalma mellett sikereit elsősorban úttörő szemléletének köszönheti. Korát megelőzve forradalmasította a divatot, befolyásolva öltözködésünket illetve az azt körülvevő üzleti modellt, végérvényesen megváltoztatva a már bevett értékesítési szabályokat. Az egykor csak a luxus kivitelezésű, kézzel varrott, milliós értékű kreációkból összeállított kollekciók egyedi felfogását ötvözte a széleskörben értékesített ruhadarabok esetében, kivívva a szakma haragját, majd később elismerését.
Michael Kors
Michael Kors eleinte színészkedést tanult, de hamar abbahagyta és hasonlóan végezte a divatiskola is, ahova ezt követően járt. Szerencsére nem tétlenkedett: helyet kapott egy 57. utcai üzletben (a Bergdorf Goodmannel szemben), hogy ott árulja a ruháit. Dawn Mello, a luxus üzletház divatigazgatója felfedezte magának Kors-t és megkérdezte tőle, szeretné-e bemutatni a kollekcióját a Bergdorf buyereinek. 1981-ben aztán elindította a Michael Kors női vonalát. Az 1993-as csőd szünetre kényszerítette a tervezőt, de 1997-ben már vissza is tért, ráadásul egy olcsóbb vonallal. Szintén 1997 volt az év, amikor kinevezték a francia Céline első nőiruha-tervezőjének. Ezt a posztot 6 évvel később, 2003-ban hagyta ott – mégpedig azért, hogy az egy évvel korábban indított férfikollekcióira is elég időt tudjon fordítani. Számos sztár viselte a ruháit, például Jennifer Lopez, Rachel McAdams és Heidi Klum is. A márka neve egyébként mindig is összeforrt a sporttal: éppen ezért nem meglepő az, hogy a legtöbb kampányfotó szafari témájú vagy a modellek egy jachton ejtőznek.
Luciano Benetton
A legenda egyik verziója szerint Luciano Benetton, aki a hatvanas években egy ruházati boltban dolgozott, kénytelen volt eladni a kerékpárját, hogy egy használt, de még működő kötőgépet vehessen. Ez a kötőgép jelentette az 1965-ben Trevisóban alapított és később világméretűvé fejlődött Benetton-csoport alapját. Az északolasz kézműveshagyományok, a szervezettség és a rengeteg munka gyorsan meghozta gyümölcsét: a Benetton első üzlete (Bellunio, 1966) megnyitása után három évvel már Párizsban nyitottak boltot, majd szerte Európában. Ma körülbelül 6500 Benetton-üzlet működik a világon.
Miuccia Prada
Mario Prada 1913-ban alapított bőrdíszmű boltja eredetileg a Fratelli Prada névre hallgatott, s zömmel importált angol táskákat forgalmazott. Az üzletnek egyre növekedett népszerűsége, s számos nemesembert szolgált ki, majd az alapító halála után dédunokája, a politológiát tanult Miuccia Prada folytatta. Miucca vezetése alatt (Patrizio Bertelli segítségével) lettek a márkának saját modelljei, s az 1980-as években már az előkelő áruházakban és saját, elegáns negyedekben levő üzleteikben megjelentek az ultramodern és hagyományos stílust ötvöző Prada cipő- és táskakollekciók. 1992-ben megjelent a fiatalokat megcélzó Miu Miu márka is, s Miuccia beírta a Prada nevét a nagy luxusmárkák könyvébe.
Kenzō Takada
Kenzō Takada 1960-ban kitüntetéssel végezte el a tokiói képzőművészeti iskolát. Tanulmányai befejezése után munkáit a SOEN-díjjal jutalmazták, mely a japán divatszakma egyik legrangosabb elismerése. Huszonegy évesen már sikeres tervezőnek számított hazájában; Kenzót azonban ez nem elégítette ki. Rendszeresen tanulmányozta a francia irányzatokat, s a divat fővárosába vágyott, hogy ott is megmérettessen. Családja és tanárai tiltakozása ellenére Párizsba ment. Autóját eladta, néhány frank lapult csak zsebeiben, franciául egy árva szót nem tudott, egyetlen kincse volt: néhány divatvázlata. Első komoly sikerét akkor érte el, mikor \'65-ben Louis Féraud tervező megvásárolta vázlatait. Hamar talált magának munkát; egy textilcégnél helyezkedett el, ahol folyamatosan tervezett és álmodozott! És mint a mesében, álmai valóra váltak: öt év eltelte után már saját divatüzletet tudott nyitni, és francia nyelven szólította meg kedves kuncsaftjait. Voilá! Modelljei óriási sikert arattak, és a Kenzo-butik azonnal felkapottá vált. Különösen akkor özönlöttek a vevők, mikor az Elle magazin a címlapon hozta le ruhatervét és napjaink legforradalmibb divattervezőjének nevezte. Fényes virágmintákkal és feltűnő színekkel ötvözött pamutruhái rendkívül népszerűvé váltak.
Marc Jacobs
Marc Jacobs a 60-as években született New Yorkban és Parson‘s School of Design iskolában végzett. Már 1986-ban megtervezte első saját neve alatt megjelenő kollekcióját, egy évvel később pedig a világ legfiatalabb elismert divattervezője lett. Sikere a kilencvenes években még tovább nőtt. Saját márkát alapított és kinevezték a Louis Vuitton divatház kreatív igazgatójává. Ő hozta létre a társaság történetének első ready-to-wear kollekcióját. 2013-tól kizárólag saját alkotásain dolgozik. Egyedi stílusát fokozatosan a szépségiparba is bevitte. Itt sem adta fel azt az elvét, hogy a parfümnek - a divathoz hasonlóan - ki kell tudni fejeznie egyediségünket és személyiségünket.
Calvin Klein
Calvin Klein a középiskolát a manhattani High School of Arts and Design nevű iparművészeti iskolában fejezte be 1962-ben. Érettségi után a Dan Millstein Divatházban gyakornokoskodott. Egy napon, miközben éppen zsebpénzszerzés céljából apja vegyesboltjában pakolta a zsákokat, meglátta egy általa tervezett női kabát fotóját a Family Circlemagazinban. Ekkor döntött úgy, hogy szerencsét próbál. 1968-ban legjobb barátjával, Barry Schwartzcal és 10 ezer dollárral megalapította saját cégét. Első kollekciója csupán három ruhából és hat női kabátból állt. Klein tehetségének és Schwartz kitűnő üzleti érzékének köszönhetően a Calvin Klein Limited hamarosan a divatvilág nagykapuján kopogtathatott. A két üzlettárs találkozott a Bonwit Teller cég sales-ügyintézőjével, aminek a következményeként hatalmas rendelést kaptak. Tíz év sem telt el, és a 10 ezer dollár kezdőtőkét 100 millió dollárra emelték, a világ pedig elkezdte tisztelni és szeretni az egyszerű, letisztult formákat kedvelő divattervezőt.
Tommy Hilfiger
Tommy Hilfigert szülei mérnöknek szánták volna a fiukat, de ő a szülők akarata ellenére nem tanult tovább, hanem 18 éves korában elkezdett dolgozni egy ruházati üzletben. Később saját üzletet nyitott, ami népszerű lett a fiatalok körében, de mégis be kellett zárnia. Tommy Hilfiger ezután New Yorkba költözött, ahol Hilfiger egy nagyszerű lehetőséget kapott, egy asszisztensi állást kínáltak neki a világ két vezető divattervezőjénél, a Calvin Clein-nél és Perry Ellis-nél, amit visszautasított. Chris Cortesnak kezdett el dolgozni, majd 1984-ben levédette a Tommy Hilfiger nevet és saját kollekcióval állt elő. Tommy Hilfiger kollekciói az amerikai stílust ötvözi, egyedi részletekkel. Ma már férfi, női, gyerek, sport, farmer, kiegészítő, parfüm kollekciókkal is rendelkezik.
Paco Rabanne
Karrierjét a Givenchy, Dior és Balenciaga divatházaknál kezdte, mint ékszertervező, majd ebbe beleunva, 1966-ban megalapította saját divatházát. Szokatlan anyagokból készülő eklektikus modelljei hamar felhívták magukra a figyelmet, és megnyitották a márka előtt a világba vezető utat. Már 3 évvel az alapítás után bemutatásra került az első parfüm is (Calandre - 1969). Az elkövetkező években még jó néhány parfümöt dobott piacra, melyek közül talán a Paco Rabanne pour Homme-ot (1973) leszámítva egy sem lett igazi sikerillat, mígnem 2008-ban ki nem találták a 1 Million-t, amellyel úgy tűnik, hogy Paco-ék végre megfogták az isten lábát. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy egy zseniális parfümöt sikerült kikeverniük – ettől igencsak távol áll a 1 Million – viszont egy nagyon jól eladhatót, amelynek mindene megvan, ami a sikerhez szükséges: jó csengésű és nem túl bonyolult név, figyelemfelkeltő, csillogó üveg és egy könnyen szerethető, friss és mégis édes illat, amelyre “csak úgy döglenek a csajok”.
Christian Louboutin
Christian Louboutin már gyerekként érdekelték a cipők, sokat lógott az iskolából azért, hogy a klubokban dolgozó revütáncosokat figyelje. Elbűvölték a kosztümök, a cipők magas sarka, a lányok viselkedése. Louboutin korán abba is hagyta az iskolát, és tizenhat évesen Charles Jourdan cipőtervező műhelyében kezdett el tanulni. Karrierje a Chanel-nél majd az Yves Saint Laurent-nél folytatódott, majd 1991-ben megnyitotta első szalonját Párizsban, ahol az első vendége Caroline monacoi hercegnő volt. A hercegnő személyesen gratulált Louboutinnak, amit egy jelenlévő divatújságíró másnap megjelentetett, ezzel óriási népszerűséget szerezve a tervezőnek. A vörös talp ötlete a Chanel-nél fogant meg, mikor Louboutin asszisztense pirosra festett körmökkel jelent meg. Ekkor kapott ihletet, hogy miért ne lehetne a cipők talpa is piros!? Bár először arra gondolt, hogy színes talpakat fog készíteni, de miután vörös körömlakkal lelakkozta egyik cipőjének sarkát, annyira megtetszett neki, hogy végül maradt a mára már védjegyévé vált piros talpaknál.