A hanami (花見, szó szerint „virágnézés”) gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében hagyományos japán szokás szerint. A cseresznyefa virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon. Ez az időszak nagyon rövid – a teljes virágbaborulás (mankai) és az első virágfakadás (kaika) között általában egy hét van. Az időjárási viszontagságok ezt az időt még inkább lekurtíthatják.
1.
A mai Japánban a hanami a piknikezéshez hasonló, űzhetik nappal és éjszaka egyaránt, utóbbi esetben jozakurának (夜桜, „cseresznyefák éjszaka”) hívják.
2.
A hanami gyakorlása több évszázadra nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy a Nara-korszakban (710–784) kezdődött, mikor a kínai Tang-dinasztia sokféleképpen hatott Japánra; egyike volt ezeknek a virágokban való gyönyörködés szokása. Habár először az ume virágzását csodálták az emberek, a Heian-kor (794–1185) beköszöntével a szakura nagyobb figyelmet vonzott magára. A szakurát szentnek tekintették a japánok, és annyira fontos helyet foglal el a köztudatban, hogy még ma is Japán kulturális szimbóluma.
3.
A heian-kori Saga császár átvette ezt a szokást, és ünnepségeket tartott, hogy a szakéfogyasztás és lakoma közben szemlélhessék a virágokat a szakurafák virágzó ágai alatt a kiotói császári udvarban. Úgy tartják, innen ered a hanami.
4.
A hanami mint a cseresznyevirágzás megfigyelésére utaló kifejezés először a heian-kori Gendzsi regényében (8. fejezet, 花宴 Hana no En, "A cseresznyevirágok alatt") lépett használatba. Ettől kezdve a tanka- és a haiku-költészetben a virág egyet jelentett a szakurával, a hanami kifejezés pedig a szakuravirágzás szemlélésével.
5.
A japán lakosság folytatja a hanami tradícióját, nagy számban összegyűlve bárhol, ahol virágzó fák találhatóak. Emberek ezrei lepik el a parkokat, hogy lakomázhassanak a virágba borult fák alatt, és olykor ezek a rendezvények akár késő éjszakába nyúlóak. Több mint fél Japánban a cseresznyefák virágzásának napja egyidőben köszönt be a szünet utáni iskola- és munkakezdéssel, ezért a fogadó ünnepségeket gyakorta hanamival nyitják meg.
6.
Általában az emberek órákkal vagy akár napokkal előre letelepednek a parkokban, hogy megszerezhessék a legjobb helyeket a barátokkal, családdal vagy munkatársakkal együtt töltött hanami ünnepségre. Sokhelyütt, mint a tokiói Ueno parkban is, papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira.
7.
Az első cseresznyevirágzások Okinava déli szubtrópusi szigetein zajlanak, míg az északi Hokkaidón ez sokkal később köszönt be. Az olyan nagyvárosokban, mint Tokió, Kiotó vagy Oszaka, a cseresznyevirág-szezon általában március végén és április elején tart. A televízióadások és a sajtó naprakészen követi ezt a „cseresznyevirágfrontot”, ahogyan az lassan végigvonul délről északra.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
forrás: zefirka, wikipédia
