1.
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el, és 241 apró földdarab alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Legtöbb szigete vulkanikus eredetű, a kisebbek pedig korallképződmények, melyeket buja zöld erők borítanak. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
2.
A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének. Ezen a vidéken az elsődleges aktív szórakozási lehetőség a búvárkodás.
3.
A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.
4.
Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
5.
Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában.
6.
A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
