M-3 harckocsi összeszerelő üzem egy amerikai gyárban, 1942.
Az M3 egy második világháborús amerikai tervezésű harckocsi, amit az M2 közepes harckocsival szerzett tapasztalatok alapján fejlesztettek ki.
Fiatal repeszgránát hüvely ellenőr lány, Leningrád, Szovjetunió, 1942.
Bombák készülnek a frontra, 1941. október.
A Tula-i fegyvergyár 535-ös szerszámüzeme, Szovjetunió.
Il–2 pülőgép gyártósor. Szamara, Szovjetunió, 1942.
Az Il–2 Sturmovik a második világháborúban, majd az azt követő években használt szovjet csatarepülőgép, amelyet a Szergej Iljusin (OKB) vezetése alatt álló Központi Tervezőirodában (CKB) fejlesztettek ki az 1930-as évek második felében.
T-34/76 harckocsi gyártósor a 183-as Ural tank gyártó üzemben, Nizhny Tagil, Szovjetunió.
A BT-5 tank összeszerelése az Irkutszk-i nehézgépgyárban, Szovjetunió.
V-1 összeszerelő gyártósor egy földalatti gyárban, Németország, 1945.
A V–1 (Vergeltungswaffe–1, magyarul: megtorlófegyver–1), gyári típusjelzéssel Fieseler Fi 103 a második világháborúban kifejlesztett, lüktető sugárhajtóművel felszerelt német, pilóta nélküli repülőeszköz volt, ami a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.
Léggömb a Sverdlov téren Moszkvában, 1942.
PPS–41 géppisztoly összeszerelő gyártósor Moszkvában, a Sztálin nevű gyárban.
A PPS–41 (magyarul: Spagin-géppisztoly) a második világháborúban a Vörös Hadsereg által legnagyobb számban alkalmazott szovjet 7,62 mm-es géppisztoly. A Georgij Spagin szovjet fegyverszerkesztő által tervezett fegyvert 1941-ben rendszeresítették. A világháborút követően a Szovjetunión kívül más országok is alkalmazták, így a PPS–41 a magyar fegyveres erőknél és testületeknél is rendszeresítve volt. A magyar katonák a második világháborúban és utána csak a „davaj-gitár” névvel illették.
Javítás alatt álló Polikarpov I-15 vadászgépek, Moszkva, 1941.
1933 elején kezdte tervezni Nyikolaj Nyikolajevics Polikarpov az I-15 repülőgépet. Az új típus a kétfedelű I-5 vadászgép utódjának készült, jobb kilátást biztosító felső szárnnyal és amerikai Wright R- 1820-F Cyclone típusú csillagmotorral, amely csak korlátozott számban érkezett, de ekkor már tárgyaltak a - végül M-25 típusjelzést kapott - motor licencgyártásról. Az I-15-ből 404 sorozatgép készült el 480 Le-s M-22, 270 pedig M-25 motorokkal. A típust 1934-ben állították csapatszolgálatba.
Másodéves szakiskolai tanulók egy fegyvergyárban.
M.I. Kirilichenko sztahanovista nő repeszgránát hüvely gyártó gépen a védelmi üzemben, Cseljabinszk, Szovjetunió, 1943.
Helyreállítási munkálatok az egyik Stalingradi üzemben.
Yoshkar-Ola város 297-es számú gyár összeszerelő üzeme.
A T-34 tartályok átvétele a 183-as számú gyár összeszerelő során, Nizhny Tagil, Szovjetunió.
Esztergályos nő a V. Kosyreva üzemben, Barnaul, Szovjetunió.
ZU–23–2 légvédelmi gépágyúk összeszerelése a 297-es számú gyárban, Yoshkar-Ola, Szovjetunió.
A ZU–23–2 vagy ZU–23 egy szovjet gyártmányú vontatott, ikercsövű, 23 mm-es légvédelmi gépágyú. Magyarországon a „Szaporapuska” nevet kapta, tűzgyorsasága után.
ZIS - 5V, három tonnás többcélú teherautó összeszerelése egy szovjet gyárban.
A Panzerkampfwagen III német harckocsi, elhagyja a gyárat, 1942.
A Panzerkampfwagen III német közepes harckocsi, melynek gyártását 1937-ben kezdték meg. 1940-től egészen 1943 közepéig a német harckocsi egységek gerincét képezte. Első vonalbeli harcjárműként egészen 1943 végéig használták.
Sturmgeschütz III tank gyártó üzem, Németország, 1943.
A Sturmgeschütz III rohamlöveg a Harmadik Birodalom legsikeresebb és legnagyobb számban gyártott páncélozott harcjárműve volt a második világháború során.
Messerschmitt Bf 109 harcos összeszerelő üzem a repülőgépgyárban, Wiener Neustadt, Németország.
A Bf 109 a második világháborúban a német légierőben (Luftwaffe) rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép. A Bf 109-essel repülő pilóták több légi győzelmet arattak a második világháború során, mint bármely más gép pilótái a repülés történetében. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek.
Földalatti fegyvergyár, Garmisch-Partenkirchen város közelében, Németország 1944-1945.
Brit munkások, Matilda II tank lövegtoronyán dolgoznak.
Az Mk II, Matilda II (A12) a brit hadsereg gyalogsági harckocsija volt második világháborúban. A Matilda felépítése részben az első világháborúból fennmaradt alapelvek alapján készült. Fő feladata a gyalogság támogatása volt, így páncélzata és fegyverzete erős, mozgékonysága azonban gyenge volt. A világháború első szakaszában a német páncélos erők egyik fő ellenfele volt, mivel homlokpáncélját csak a 88 mm-es légvédelmi ágyúkkal tudták átütni. Gyenge mozgékonysága és gyorsan elavuló fegyverzete miatt hamar felülmulták a közepes és nehézharckocsik.
Az utolsó munkálatok a Matilda II tankon.
Egy Cruiser Mk I tank összeszerelése egy brit gyárban.
A Brit Midlands-i gyárban készített harckocsik szállítása a keleti frontra, 1941.
A brit dolgozók üzenetet hagynak a készülő tankon „Christmas crackers” Hitler-nek, 1941.
Harckocsi gyártás a Detroit-i Chrysler autógyárban, 1942.
Egy Michigan-i összeszerelő üzem, 1942.
A Manchester-i Dunlop léggömbgyár üzeme.
