Erőszakos halált halt pápák.
2019. április 20. írta: captain schuro

Erőszakos halált halt pápák.

Péter apostol vagy bizonyos egyházakban Szent Péter (Kr. e. 1 ?– Kr. u. 67. június 29.?) Jézus tizenkét apostolának egyike.

Péter apostol mint a kulcsok őrizője (Anton Raphael Mengs festménye, 1776/1779)

papa1.jpg

A római katolikus egyház Péter apostolt nevezi a római egyház alapítójának. Halála időpontja bizonytalan. Tacitus szerint, amikor Néró felgyújtatta Rómát, a keresztények lettek megvádolva a tűzvészért. A hagyomány úgy tartja, hogy Pétert az ekkor bekövetkező üldözési hullám idején fogták el, és valamikor 64 és 67 között kivégezték. Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban.

Szent Péter keresztre feszítése (Luca Giordano 1692)

papa2.jpg

Szent I. Kelemen vagy Római Szent Kelemen, (1. század – 97?) Róma püspöke, Szent Anacletus utódaként a 4. római pápa 88-tól haláláig.

I. Kelemen pápa, 1850 körüli ábrázolás

papa3.jpg

Passiója szerint, amelyet a 4. században írtak, Traianus császár, az uralkodása alatt kirobbant keresztényüldözés során a Krím-félszigetre, Kherszonba száműzte. Kelemen kétezer keresztényt talált ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára lettek ítélve. Panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk. Ekkor Kelemen a többiekkel együtt imádkozni kezdett vízért. Ekkor meglátott egy Bárányt, a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament és a megjelölt helyen szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővízű forrás fakadt, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek. Amikor ez a császár tudomására jutott, elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába és fojtsák a tengerbe. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, ezért a horgony lett az attribútuma. Miután vértanú lett, a legenda szerint a tenger több mérföldre visszahúzódott, hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazra. A hullámok mint márvány mauzóleum vették körül a szent testét.

Szent Kájusz, (kb. 245 – 296. április 22.) a 28. pápa Szent Péter trónján. 283. december 17-én választották meg, és egészen haláláig ült a trónon.

Kájusz pápa

papa4.jpg

Kájusz idején jólét köszöntött Jézus Krisztus követőire, és nagy tömegeket sikerült ebben az időszakban megtéríteni. Azonban Diocletianus római császár úgy döntött, hogy az egyház terjedésének útját kell állni, mert annak terjeszkedése az ő hatalmát gyengíti. Így történt, hogy nicomediai palotáját felgyújtatta és az egészet a keresztényekre fogta. Ezzel kezdődött a történelem egyik legnagyobb keresztényüldözése. Azonban hiába akarta a császár eltaposni a kereszténységet, az makacsul fennmaradt, és tovább élt. 296 áprilisában Kájusz vértanúhalált halt a császár egyik munkatáborában.

VIII. János, (kb. 820, Róma – 882. december 16.) foglalhatta el Szent Péter trónját a történelem folyamán a 108.-ként 872. december 14-én. A 9. század egyik legnagyobb alakja volt, aki elfoglalhatta az egyház legfőbb trónját.

VIII. János pápa

papa5.jpg

Több lexikon és a hagyomány is úgy tartja, hogy János egyike a középkor nyolc meggyilkolt egyházfőjének. Azonban történelmileg ezt nem támasztja alá semmi. A legtöbb történelmi forrás csak szárazon annyit jegyzett fel, hogy VIII. Jánost 882. december 16-án érte a halál. De van egy korabeli krónika, amelyet Fulda monostorában készítettek, és teljesen másként ír a pápa haláláról. A fuldai írások szerint az egyházfő egyik rokona meg akarta szerezni az egyházi kincsek egy részét, és ezért folyamatosan mérget adott be a pápának. De amikor rádöbbent, hogy ez a módszer túl lassú, egy kalapáccsal fejbe vágta Jánost, aki azonnal szörnyet halt. Ekkor rádöbbent tettére, és végzett magával is.

VIII. János pápa

papa6.jpg

VII. István, (? – 897. augusztus 14.) volt a történelem folyamán a 114. pápa 896. májusától. A hivatalos vatikáni krónikák VI. Istvánként jegyzik, ugyanis az egyházi dokumentumok nem ismerik el II. István pápa pontifikátusát, hiszen nem lett felszentelve.

papa7.jpeg

A spoletói hercegi család tagja volt. 897 januárjában hívta össze hírhedtté vált zsinatát, a később hullazsinatra keresztelt gyűlést. Ennek hátterében az állt, hogy a spoletói párt végképp meg akarta semmisíteni a német-római császárt támogató rómaiak csoportját. Ezt politikai okokra lehet visszavezetni, ugyanis Formózusz rávette Arnulfot arra, hogy egyesítse koronája alatt Itáliát, és álljon a pápai állam mellé. Ez a terv egyben azt is jelentette, hogy a spoletói hercegségnek el kell buknia. Arnulf sorra döntötte meg a félsziget északi államait, és amikor a hercegség ellen vonult, meghalt. István trónra lépésével a spoletói párt elérkezettnek látta a pillanatot a visszavágásra. István királlyá koronázta Lambertet, Vid fiát, akinek anyja, Ageltruda a Karoling-ház esküdt ellensége volt. Az ő hatására hívta hát össze István a hullazsinatot, amelyen mindenért Formózuszt tették felelőssé. Ezért az egyházfő kiásatta elődjének tetemét, felöltöztették pápai miseruhájába és így István bírósága elé citálták. A rögtönzött bíróság elismerte Formózusz bűnösségét, és ezért semmissé nyilvánították minden döntését és intézkedését, kitörölték a pápák sorából. Nemsokára ismét a másik párt támogatói erősödtek meg. és elsöpörték a spoletói párt erejét, István pápát pedig börtönbe vetették, ahol augusztusban megfojtották.

Jean-Paul Laurens festménye a hullazsinatról (1870).

papa8.jpg

XII. János (937 – 964. május 14.) néven lépett trónra a történelem 132. pápája 955. december 16-tól 963. november 6-ig. Az egyházfők ebben az időben kerültek szorosabb viszonyba a megalakuló Német-római Birodalom uralkodóival, amely az elkövetkezendő évszázadok meghatározójává vált. János uralma valóságos erkölcsi fertőként jelenik meg minden krónikában. Megválasztása, hatalma és hatalomvágya hatalmas erkölcsi értékcsökkenést idézett elő az egész nyugati egyházban.

XII. János pápa

papa9.jpg

Amikor XII. Jánost 955-ben pápává választották, mindössze 18 éves volt (más források szerint korábban született, és valójában hét évvel idősebb volt). Rezidenciáját nem sokkal később gyakorlatilag bordélyházzá változtatta, kockára tette az egyháznak tett pénzügyi felajánlásokat. Egyes krónikák szerint a pápa éppen erkölcstelenségének lett áldozata, ugyanis egy féltékeny férj házasságtörésen kapta hitvesével, és meggyilkolta.

 

forrás: wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr7814776900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása