Érdekes fotók a múltból. 69.
2019. november 09. írta: captain schuro

Érdekes fotók a múltból. 69.

„Istenem, ha fiatalként meghalok, küldj a mennybe, a pokolban már voltam”, horvát katona a horvát függetlenségi háború idején, 1990-ben.

erdekes_fotok21.png
Dutch Schultz a halálos ágyán itt még életben (baloldalán jól látható a kimeneti seb), 1935. október 24.

erdekes_fotok22_4.jpg
Dutch Schultz a húszas-harmincas évek alvilágának egyik legerőszakosabb és leggyűlöltebb alakja volt. Kiszámíthatatlan, véreskezű, agresszív gengszter volt aki veszélyt jelentett mindenkire: rendőrökre, ügyészekre, civilekre, rivális bandákra és a sajátjaira is. Zsarolások, fenyegetések, megtervezett és hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosságok bélyegezték meg rövid életútját, amelynek elkerülhetetlenül erőszakos halál lett a vége. Noha Maranzano és Lucky Luciano kortársa volt, Dutch Shultzból hiányzott a stílus, a stratégia, a tervszerű építkezés és általában az intelligencia. Nem ismerte a kompromisszumot, csak az erőből értett, és az erőszak volt szinte az egyetlen eszköze.

II. Péter (Dom Pedro II.) Brazília második, egyben utolsó császára családjával, 1887-ben, két évvel azelőtt, hogy Európába száműzték.

erdekes_fotok23.png
Jóakaratú, önzetlen uralkodó volt, aki az alkotmányos formák megtartása mellett nagy befolyással bírt az ország kormányára. Mindezek ellenére nem tudta megfékezni a köztársaság-pártiak megerősödését, ami az 1889. november 15-ei bukásához vezetett. A trónfosztás egyik oka az volt, hogy a hadsereg egy része nehezen fogadta el a nőági trónöröklést hogy a lánya, Izabella hercegnő, aki trónörökösként már többször helyettesítette apját annak távollétében régensként, kövesse II. Pétert a trónon, illetve az előző évi, 1888-as rabszolga-felszabadító törvény, amely eltörölte Brazíliában a rabszolgaságot. Kimondták II. Péter és a Bragança-ház trónfosztását, majd kikiáltották a köztársaságot is.

Az Edmonton Grads kanadai női kosárlabdacsapat. A Grads négy egymást követő olimpián 1924 és 1936 között, mind a 24 olimpiai mérkőzését megnyerte.

erdekes_fotok24_3.jpg
Dominikai lázadók Santo Domingo utcáin, az 1965-ös dominikai polgárháború alatt, amelyben az USA a demokratikus pártok oldalán beavatkozik, és amelynek végén a katonai uralmat elzavarják.

erdekes_fotok25_3.jpg
Mongol hadnagyok testőreikkel, 1920.

erdekes_fotok26_3.jpg
A milánói székesegyház ködbe burkolózva az 1960-as években.

erdekes_fotok27_3.jpg
Az emberek utcai lámpák mögött fedezéket keresve a Dam téren. Egy kislány, Tiny van der Hoek örizetlenül bolyong, látszólag dühös, hogy fagylaltja a földre esett.

erdekes_fotok28_2.jpg
Az 1945-es lövöldözés a Dam téren Amszterdam felszabadítása során, 1945. május 7-én, a második világháború utolsó napjaiban történt. A német katonák géppuskával lőttek a tömegbe, amely a Dam téren gyűlt össze, hogy megünnepelje a háború végét. A német katonák több mint 30 embert öltek meg.

A kanadai gyalogság partraszállásra készül 1944. június 6-án az első hullám részeként a Juno partszakaszon.

erdekes_fotok29_3.jpg
A Juno partszakasz a normandiai partraszállás alkalmával a szövetségesek egy partraszállási övezete volt. A mintegy 6,5 km hosszú partszakasz földrajzilag a Calvados megyei Courseulles-sur-Mer és Saint-Aubin-sur-Mer között, a partszakaszok felosztása szerint a Gold partszakasz és a Sword partszakasz között helyezkedett el. Megszállását kanadai csapatok végezték.

Szuahéli nő, Zanzibár, 1900.

erdekes_fotok30_3.jpg
Spanyol katonák a barcelonai városháza előtt miután a Spanyol Hadsereg leverte a katalán függetlenséget és Katalónia autonómiáját felfüggesztették, 1934. október 6.

erdekes_fotok31_3.jpg
Kanadai katonák egy árokban, Lens közelében, Belgiumban, 1918-ban, a kanadai napilap olvasása közben.

erdekes_fotok32_3.jpg
Verdun csata után, 1916. A képen egy francia katona sírja látható.

erdekes_fotok33_3.jpg
A verduni csata az első világháború egyik fontosabb csatája volt a nyugati fronton. A csata a német és a francia csapatok közt zajlott, 1916. február 21-étől december 18-áig, Verdun-sur-Meuse közelében, Északkelet-Franciaországban. A csata durván 10 hónapig tartott, így a világ leghosszabb csatái közt emlegetik. A csata több mint negyedmillió halottat és körülbelül félmillió sebesültet eredményezett. Ez volt az első világháború leghosszabb és második legvéresebb csatája a somme-i csata után. A csatában a német és francia oldal is megtapasztalta a háború borzalmait, ezért lett az ütközet neve A verduni vérszivattyú.

Az Egyesült Államok jövőbeli elnöke, Franklin D. Roosevelt 2 éves korában, 1884.

erdekes_fotok34_3.jpg
Egy Ír katona egy török ​​mesterlövésszel szórakozik Gallipoliban, 1915.

erdekes_fotok35_3.jpg
A Nagy Szfinx, amelynek fejét téglákkal és homokzsákokkal stabilizálták, hogy megvédjék a bombázások okozta sérülésektől, 1942. Fotós, Bob Landry a LIFE magazinnak.

erdekes_fotok36_3.jpg
Svájci gárdisták a Vatikán bejáratánál, 1855.

erdekes_fotok37_2.jpg
Dr. David Rosenhan amerikai pszichológus, 1973.

erdekes_fotok38_3.jpg
David Rosenhan izgalmas, ma már klasszikusnak számító kísérletet végzett a hetvenes években. Tizenkét, az ország különböző pontjain található pszichiátriai klinikára utaltatta be teljesen egészséges beépített embereit, köztük önmagát is. A feladat az volt, hogy a felvételkor vallják azt, hangokat hallanak, majd amint bekerültek, viselkedjenek úgy, ahogyan a hétköznapokban szoktak, több ízben közöljék, hogy már nincsenek tüneteik, nem hallják a hangokat. A kérdés pedig az volt, rájönnek-e az orvosok és az ápolók arra – és ha igen, mikor -, hogy mentálisan teljesen egészséges emberekkel van dolguk. Az eredmények döbbenetesek voltak: egy kivételével az összes beteget skizofrénnek diagnosztizálták, az orvosoknak és az ápolónak egyáltalán nem tűnt fel, hogy csalókkal van dolguk, az átlagos bent töltött idő pedig 19 nap volt! Voltak, akiket ennél sokkal tovább tartottak bent: maga Rosenhan, a kísérlet vezetője, két teljes hónapot töltött a klinikán, mire bebizonyíthatta, hogy kiengedhető állapotban van.

Wittelsbach Erzsébet királyné, becenevén Sisi temetési menete Bécsben, 1898. szeptember 17-én.

erdekes_fotok39_3.jpg
1898. szeptember 10-én vesztette életét Genfben Erzsébet magyar királyné, miután egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista szíven szúrta őt. Erzsébet holttestét teljes kíséretével udvari különvonat szállította Bécsbe, temetésére egy héttel a merényletet követően, szeptember 17-én került sor. A kapucinusok templomának császári kriptájában (Kaisergruft) helyezték végső nyughelyére fia, Rudolf koporsója mellé.

Jimmy Carter volt az első amerikai elnök, aki a napelem rendszerek mellett tette le a voksát, 1979 június 20-án 32 vízmelegítő panelt szereltetett fel a Fehér Házba.

erdekes_fotok40_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://4444k.blog.hu/api/trackback/id/tr5315299286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása