A Gemini XI startja a Cape Kennedy 19-es indítóállásból, 1966. szeptember 12-én.
A Gemini XI az amerikai Gemini-program kilencedik emberes küldetése volt. A repülés a program harmadik fázisában 1966. szeptember 12-15 között zajlott le, amikor már nem az űrteljesítmények elsőkénti végrehajtása volt a fő cél, hanem a jártasság, a tudás elmélyítése. Az előző repülések sorozatos félsikerei szükségessé is tették, hogy bizonyos témákban – mint például az űrséta, vagy a két űrhajó összekötésével végzett mesterséges gravitációs kísérletek – újra próbálkozzon a NASA. A Gemini XI elé meglehetősen komplex feladatot állítottak a tervezők. A legjelentősebb újítás az volt, hogy már a felszállás utáni első keringésben végre kellett hajtani az űrrandevút. Emellett szerepelt két űrséta, az összedokkolt Agena-Gemini űrhajórendszerrel végzett együttes manőverek, illetve egy pányvával összekötve az űrhajókat mesterséges gravitációs kísérlet a sok hagyományos orvosi, fényképezési és egyéb kísérlet mellett.
New York-i telefonvezetékek az 1890-es években.
Elkülönített medence afroamerikaiak számára, Jackson, Mississippi, 1960 körül.
Fiatal zsidó fiú, akit megmentettek egy koncentrációs táborból, a kórházban, Malmö, Svédország, 1945.
Kanadai olajmunkások állítják helyre a visszavonuló irakiak által felrobbantott olajkutakat, 1991.
Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke és a híres természettudós, John Muir, a Yosemite Nemzeti Parkban, 1906.
Finn katonák gránátot lőnek át csúzlival a szovjet csapatok felé a finn-szovjet háborúban, 1940 körül.
Katonák ünneplik az első világháború végét, 1918. november 11-én.
Az ismeretlen katona koporsója, Westminsteri apátságban, London, Egyesült Királyság, 1920. november 7.
A második világháborúban robbanásoktól megsebzett arcú katonák, az Anna Coleman Ladd által készített álarcokban, amelyeket a sebesülés előtt készült fényképekről mintáztak és olajfestékkel festettek, hogy a páciens korábbi arcvonásaira hasonlítsanak.
A Halhín-goli csata, 1939.
A Halhín-goli csatára 1939-ben került sor a szovjet és a japán hadsereg között a mongóliai Halhín-gol folyónál. A Japán Császárság az 1930-as évek közepétől kezdve erőteljes terjeszkedésbe kezdett a távol-keleti és délkelet-ázsiai, illetve a csendes-óceáni térségben. Kína nagy részének gyors térdre kényszerítése után a japánok figyelme egyre inkább Mongólia, illetve a Szovjet-Távol-Kelet felé fordult. A háborús veszélyt figyelembe véve Mongólia és Szovjetunió 1936 márciusában kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött, miután nem tudták rendezni a határon kialakult helyzetet a japán és a mandzsukuói képviselőkkel. A szerződés értelmében a Mongol Népköztársaság kormányának kérésére 1937-ben szovjet csapatok érkeznek Mongóliába. 1938-ban a Haszán-tó vidékén a japán és a szovjet csapatok összecsapásában a Vörös Hadsereg került ki győztesen, így a Szovjet-Távol-Kelet és Szibéria japán meghódítására irányuló japán törekvés ideiglenesen kudarcba fulladt.
Dr. Guy Brewster golyóálló páncélja, 1917.
Német katonák fotója egy fiatal szovjet katonáról közvetlenül a Kurszki csata után.
A kurszki csata a második világháború egyik legjelentősebb ütközetsorozata volt, amely az 1943. július 4-től július 13-ig tartó, német részről offenzív Zitadelle hadművelet és az azt megállító szovjet ellenlökések sorozatából állt. A németek célként az 1943 nyár elejére kialakult kurszki kiszögellés felszámolását tűzték ki.
A szövetségesek a harmadik ypres-i csatában, 1917. Fotó: James Francis Hurley.
A harmadik ypres-i csata az első világháború egyik legvéresebb ütközete volt, amely egyik oldalon a brit, ausztrál és új-zélandi (ANZAC), kanadai és dél-afrikai erők, másik oldalon a német császári hadsereg közt folyt 1917-ben, alapvetően a nyugat-flandriai Ypres város közelében lévő Passendale falu birtoklásáért. A második ypres-i csatától eltérően a védekező fél ezúttal Németország volt. A vele szemben álló szövetségesek abból a célból indítottak támadást, hogy a belga tengerpartig előrehaladva elfoglalják az ottani német tengeralattjáró-bázisokat és egyúttal csökkentsék a francia csapatokra nehezedő nyomást.
Úttörőtábor Moszkva közelében, Szovjetunió, 1954.
Cipőtisztító gyerekek hallgatják egy polgárháborús veterán meséjét 1935-ben.
A speciális effektek nagy öregje A. Arnold “Buddy” Gillespie makettek között a Ben Hur című film forgatásán, 1959.
A Titanic horgonyláncainak készítése a brit Hingley and Sons gyárban, 1910.
Hermann Göring (kivégzés elől öngyilkosságba menekült), Karl Dönitz (10 évig hadifogságba került) és Rudolf Hess (életfogytig tartó börtönre ítélték) a nürnbergi tárgyalások során, 1945. november 26.
Egy kanadai katona vigasztal egy sebesült belga kisbabát, akinek a szüleit 1918. november 3-án a német tüzérség ölte meg.
