1.. Nyomda (1450), Johannes Gutenberg

A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.

2.. Fénykép (1826-27), Joseph Nicéphore Niépce

A világ első fényképe a kémia és az optika több évszázados fejlődésének - többek közt a camera obscura feltalálásának - köszönhetően jöhetett létre. Niépce 1793-tól kezdett kísérletezni a fény leképezésével, amit akkoriban inkább technikai kérdésnek tekintettek, hiszen a művészi szempontok csak később jelentek meg. 1826-27 körül készült a világ első olyan fényképe, amelyik időtállóan fenn is maradt. A fény hatására a bitumen megszilárdult és a lemezen maradt, a megvilágítatlan helyeken pedig leoldódott. A fénnyel készült első litográfia valójában a világ első fényképe is.

3.. Ceruza (1565), Conrad Gesner

Tintát már a rómaiak is használtak, ám az első ceruzát csak 1565-ben készítette el egy svájci természettudós, Conrad Gesner. Akkoriban aki kövekkel, növényekkel, állatokkal foglalkozott, ha talált valami érdekeset, lerajzolta, mert fényképezőgép még nem volt. A rajzoláshoz grafitrudakat használtak. A grafit fekete kő, olyan, mint a szén, egy ősi szénféle, melyet bányásznak.. amióta az emberek ismerik a grafitot, mindig írásra, rajzolásra használták.

4.. Arkhimédészi csavar (?) Arkhimédész

Arkhimédész arról vált széles körben ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédészi csavart – korábban a parasztok vödrökkel húzták föl a vizet a kutakból.

5.. Angol WC (1589), Sir John Harington

Az angol WC-t, amelynek lényege, hogy vízöblítéssel működik, 1589-ben a Stepney-i illetőségű angol költő és polihisztor, Sir John Harington találta fel. Az úriembernek I. Erzsébet királynő volt a keresztanyja, ezért az öblítéses WC-ből Harrington kettőt készített: egyet magának és egyet a királynőnek. Egy öblítéshez körülbelül 28 liter vízre volt szükség, az ürülék a WC alatti pöcegödörbe került, drága volt és nem túl hatékony. Harrington találmánya nem aratott nagy sikert, kortársai kinevették, ráadásul a királyné hangosnak találta a szerkezetet. A férfi így nem épített több WC-t, a találmány egy időre teljes feledésbe merült, továbbra is a különböző formájú, anyagú bilik maradtak közhasználatban.

6.. Gőzgép (i. e. 1. sz.), Alexandriai Hérón

Az első, gőzzel működő szerkezetet Hérón, egy alexandriai görög készítette, Hérón labdája néven ismert turbina az i. e. 1. századból, ezt azonban csak játékként használták. (Bár a görögországi Korinthoszban már 700 évvel korábban feltalálták a sínt, a két találmány összevonására soha nem gondoltak.)

7.. Mikroszkóp (1590), Zacharias Janssen

Mai tudás szerint Janssen már 1590-ben feltalálta a mikroszkópot. Nem volt nagy dolog, csak észrevette, hogy ha két lencsét egymás mögé tart az ember, akkor a nagyítási képességük nem összeadódik, hanem összeszorzódik. Szóval nem 5X + 5X = 10X, hanem 5X * 5X = 25X. Janssen iratai szerint megnézett vele bogarakat meg különféle tárgyakat, de nem használta találmányát tudományosan. Nem látott benne sok értelmet, hogy a kis dolgok világával foglalkozzon. A távcsöveknek a fejlesztése több és gyorsabb nyerességet igért, mert annak a haszna katonai célokra óriási volt. Hozzáadólag a csillagok figyelését fontosabbnak tartották. Ezért fejledtek azok gyorsabban, miközben a mikroszkópok csak lassan javúltak.

8.. Távcsö (1608), Hans Lipperhey

Hans Lipperhey egy optikus és szemüvegépitömester volt, aki a holland Middelburban élt. Ö számit a holland távcsö eggyik föltalálójának, úgy mint Zacharias Jansen. Janssen és Lipperhey számitanak a teleszkóp föltalálóinak. Hogy ki volt gyorsabb, azt ma már nem tudni. Ami biztos, az hogy 1608 ban Lipperhey megkérvényelte elsöként a szabadalmat a teleszkópjára. Ugyanabban az idöben Janssen is azt állitotta, hogy ö a föltaláló. Miután Lipperhey és Jansen mind ketten Middelburgban (Hollandia) éltek, elég valószinü, hogy az egyik lenézett valamit a másiknál. De lehet hogy csak véletlen, mivel mind a kettö kisérletezett különféle lencsekombinácioval.

9.. Szemüveg (1280), Roger Bacon

A szemüveg felfedezőjeként az angol származású Roger Bacon (1214–1294) ferencrendi szerzetest tiszteljük. Könyveinek hatására Olaszországban az 1280-as években készültek el az első, szövegre helyezhető olvasó lencsék, Alessandro di Spina firenzei mester kezei által. A látást javító lencséknek a szem előtt való rögzítése sok nehézséget okozott, mivel értékük eleinte jelentős volt, és leejtésükkor könnyen eltörhettek, megsérülhettek. Az orvosi irodalomban csak az 1200-as és 1300-as években találhatunk először említést a szemüvegről. Csiszolni még csak domború lencsét tudtak, és a dioptria fogalmát sem ismerték. Aki szemüveget szeretett volna vásárolni, az a vándorárusok készletéből válogathatott magának.

10.. Műanyag (1856), Alexander Parkes

Alexander Parkes szabadalmaztatta az első hőre lágyuló nitrocellulóz alapú celluloidot és ezt tartják az első igazi ember alkotta mesterséges műanyagnak , annak ellenére, hogy nem volt sikeres , mint kereskedelmi vagy ipari termék.Az anyagot a feltaláló saját maga után Parkesine-nek nevezte el.

11.. Elem (1799), Alessandro Volta

Alessandro Volta az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.

12.. Autó (1886), Karl Benz

Karl Benz, a benzinüzemű személygépkocsi feltalálója. 1885-ben megépítette kétütemű gázmotorját, 1886-ban pedig bemutatta már egy lóerős, négyütemű motorral hajtott, háromkerekű járművét. Sok gépjárművel kapcsolatos szabadalmat jegyzett és tökéletesítette a villanygyújtást is.

13.. Gőzmozdony (1804), Richard Trevithick

Richard Trevithick legkiemelkedőbb munkája a magasnyomású gőzgép kifejlesztése, valamint ő építette az első működő gőzmozdonyt. A világ első gőzmozdonya az első sikeres próbautat 1804. február 21-én tette meg. A tíz tonnányi vasáruval, hetven utassal és öt üres vagonnal terhelt mozdony a mintegy 16 km-es utat négy óra és öt perc alatt teljesítette, majdnem 4 km/h-s átlagsebességgel.

14.. Programozható számítógép (1830-as évek), Charles Babbage

Charles Babbage matematikus és korai számítógép-tudós, az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével. Gépei az első mechanikus számítógépek közt voltak, de egyiket sem fejezte be teljesen, anyagi és személyes okokból. Babbage gépei mechanikusan működő részekből álló monstrumok voltak, de a felhasznált működési elvek közül sok meghökkentően hasonlít a mai számítógépek működési elveire. Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt. A másodiknak csak a terveit készítette el. Ez az a gép, amit 1989 és 1991 közt építtettek meg, első számításait a Londoni Tudományos Múzeumban végezte el, és 31 számjegyes eredményeket adott ki. A második géphez Babbage nyomtatót is tervezett.

15.. Védőoltás (1798), Edward Jenner

Edward Jenner angol sebész, a himlőoltás feltalálója. Egy tehenészlány megjegyzése, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn, vette rá, hogy e téren kísérletezésbe kezdjen. Úgy döntött, megfigyelését teszteli és egy, a tudomány iránt vállalkozó kedvű, James Phipps nevű fiúnak napokig adagolta a Blossom (virág) nevű tehén himlőhólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki viszont sikeresen átesett a betegségen. És később himlővel megfertőzve, nem lett beteg. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben. A szarvasmarha már borjazott nősténye a tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. Jenner vakcinája volt az első mesterséges immunizálás, az első védőoltás a világon.

16.. Felhőkarcoló (1890), Louis Sullivan

Az 1800-as évek végén új technika jelenik meg az építé-szetben. A nagyvárosokban nagyon megemelkedtek a telekárak, ezért a középületeket felfelé kellett bővíteni. Az egyre magasabb házakat újonnan megalkotott acélvázas szerkezetekkel támasztották meg. Louis Sullivan 1890-ben megépíti Amerika és egyben a világ első acélszerkezetű magasházát, a Wainwright Building-et. A nyolcemeletes épület – szakítva a történelmi hagyományokkal – teljesen acél vázzal épült. Sullivan óriási hatással volt a kortárs építészekre, de különösképpen az ifjú Frank Lloyd Wright-ra, aki mesterének tekintette. Sullivan a magasházat egy olyan új, romantikus lehetőségnek tekintette, ami az amerikai városok sziluettjét újraértelmezi. A magasház prototípusa tehát megszületett, egyben megszületett az új nagyváros is.

17.. Telefon (1876), Alexander Graham Bell

Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.

18.. Antiszeptikus sebészeti eljárás (1865), Joseph Lister

Joseph Lister angol sebész, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője és meghonosítója. Orvosi képesítését 1852-ben szerezte a londoni Egyetemi Kollégiumban. A Királyi kórház sebésztanára lett Glasgowban. Megdöbbentette az operált betegek magas halálozási arányszáma. A fertőzés, az üszkösödés gyakori következményei voltak az operációknak. Lister 1865-ben elolvasta Pasteur egyik tanulmányát és megismerte belőle a kórokozó baktériumok elméletét. Ebben az elméletben Lister megtalálta a megoldás kulcsát, rájött, hogy a baktériumokat el kell pusztítani, mielőtt azok a nyílt sebbe bejutnának. Lister bevezetett egy sor antibakteriális eljárást. Karbolsavat használt a baktériumok elpusztítására. A műtétek előtt gondosan megtisztította a kezét, a sebészeti eszközök és a kötések higiénikus állapotáról is gondoskodott. Egy ideig még karbolsavat is permetezett a műtőben a levegőbe. Az eredmény nagyon hamar megmutatkozott. 1861 és 1865 között a műtét utáni elhalálozások aránya férfiaknál 45% volt, ez 1869-re 15%-ra csökkent.

19.. Fonográf (1877), Thomas Edison

A fonográf az első olyan hangfelvételre és lejátszásra is alkalmas készülék volt, mely a gyakorlatban is bevált. Thomas Alva Edison találmánya volt, 1877-ben készült el az első működő készülék. A különféle harangjátékok, zenélődobozok, gépzongorák már korábban is képesek voltak hangokat, vagy akár összetettebb dallamokat visszaadni, de a fonográf megjelenéséig valós hangok rögzítésére és visszajátszására nem volt lehetőség.

20.. Röntgen (1895), Wilhelm Conrad Röntgen

Röntgen 1895. novemberében otthoni laboratóriumában végezte a katódsugárzással kapcsolatos kutatásait. Egyik nap arra lett figyelmes, hogy az asztal fiókjában egy bőrtokban becsomagolt fotólemezen egy kulcs képe jelent meg. Röntgen különösnek találta a jelenséget, hiszen a lemez fényt nem kaphatott. Az egyetlen kulcs a szobában pedig a lemez feletti fiókban feküdt. Mégis a kulcs lenyomata megjelent a lemezen, ami valamilyen fénysugár jelenlétére utal. Ez a „baleset” vezetett a röntgensugárzás felfedezéséhez. Röntgen rájött, hogy az általa egyszerűen csak X, azaz ismeretlen sugárzásnak nevezett jelenség, hasonlóan a fényhez az elektromágneses sugárzás egyik formája, mely képes áthatolni az anyagon. A fotólemezen azért jelent meg a tárgy alakja, mert a katódcsőből áramló sugárzás a kulcs és a lemez egy vonalban volt. Még decemberben felesége, Anna Bertha Röntgen bal kézfejéről mintegy húsz perces expozíciós idővel készítette el ezt a felvételt. A látvány döbbenetes volt, mindaz, ami addig láthatatlan volt a testben most láthatóvá vált.

21.. Farmer nadrág (1870), Jacob W. Davis és Levi Strauss

Levi Strauss 1854-ben nyitotta meg San Franciscóban a Levi Strauss & Co. néven később világhírnevet szerzett cégét. Kezdetben a New York-i családi anyacég áruit, a finom kelméket, ágyneműt, ruházati és bőrdíszmű-cikkeket forgalmazta San Franciscóban, majd később már egész Kaliforniában. A sok aranyásó, majd ipari munkás miatt Levi Strauss idejekorán felismerte az olcsó, tartós, és strapabíró munkaruhák iránt egyre jobban növekvő keresletet. Levi összebarátkozott a vele hosszabb ideje üzleti kapcsolatban álló lett származású Jacob W. Davis- szel, akitől megtudta, hogy ő is már hosszabb ideje a munkaruha-bizniszben gondolkodik. Jacob W. Davis egy olyan munkásnadrágot tervezett, amelynek tartósságát nem csak az erős varrás, hanem szokatlan módon szegecsek is biztosították. Strauss bevette cégébe Davis-t, és ennek köszönhetően a két barát már együtt fejlesztette tovább a modellt. Így született meg a vitorlavászonból varrt, szegecselt, indigóval festett munkásnadrág, a későbbi világhírnevet szerzett emblematikus ruhadarab, a farmer.

22.. Indukciós motor (1882), Nikola Tesla

Tesla 1883-ban éppen Budapesten tartózkodott, mikor a forgó mágneses mező és az indukciós motor ötlete kipattant a fejéből. Az indukciós motor (vagy más néven aszinkron gép) napjaink legáltalánosabban és legegyszerűbb szerkezetű villamos gépe, ami egy forgó és egy álló részből épül fel. A feltaláló 1884-ben Strasbourgban mutatta be a motor első modelljét, 1888-ban már előállt egy fél lóerős (400 watt) változattal, majd 65 000 dollárért eladta a gyártási jogokat George Westinghouse-nak. Tesla ezen találmányát ma már szinte mindenhol megtaláljuk, a háztartásban és az iparban egyaránt, legyen szó akár porszívókról, fúrókról, vagy egyszerű konyhai elektromos eszközökről.

23.. Aszpirin (1899), Felix Hoffmann

Amikor 1899. március 6-án a berlini Császári Szabadalmi Hivatal zöld utat adott a világszerte aszpirin néven ismertté vált acetil-szalicilsavnak, kevesen gondolták, hogy a készítmény néhány évtizeden belül pedig a világ leggyakrabban használt gyógyszervegyületévé válik. Az aszpirin egyik fő összetevőjét, a későbbi századokban szalicilsavként azonosított, fűzfa kérgében található anyagot már az ókori egyiptomiak és görögök is használták fájdalomcsillapításra. A 19. század folyamán a kutatók rájöttek, hogy a szalicilsav acetilezett származéka hatékony lehet gyógyászati szempontból, ám sokáig csak nem megfelelően tiszta formában tudták előállítani. 1897. augusztus 10-én azonban a Bayer gyógyszercég kutatója, Felix Hoffmann kifejlesztette az acetil-szalicilsav szinte teljesen tiszta változatát. Az acetil-szalicilsavról már az első kísérletekből kiderült, hogy hatékonyan csökkenti a gyulladást és a lázat, valamint csillapítja a fájdalmat. Az acetil kezdőbetűje, a szalicilsav régi neve (spir), valamint az in toldalék összeillesztése révén aszpirin néven forgalomba kerülő készítményt kezdetben üvegekben árulták, por alakban, és csak 1915 kapható tabletta formában.

24.. Felvonó (1957), Elisha Graves Otis

Elisha Graves Otis 40 éves volt, amikor egy ágykereteket gyártó üzemben dolgozva olyan megoldást próbált találni, amellyel könnyen és biztonságosan lehet a megmunkálandó fát egyik szintről a másikra szállítani – használtak emelőket, de azok a legjobb esetben is megbízhatatlanok, legrosszabb esetben pedig balesetveszélyesek voltak. Egyik fiával elkezdték az ötleteit tesztelni, és 1852-re elkészült a modern, biztonsági lift – a köteles felhúzással működő személyfelvonóba olyan fékrendszert építettek be, amely a liftet tartó kábel(ek) elszakadása esetén megfékezi a fülkét. Az 1857. március 23-ai dátum mind Otis, mind pedig az építészet történetében fontos dátum volt: ekkor helyezték üzembe az első utasfelvonót egy New York-i épületben. Ezzel egyrészt megkönnyítette a fel-le közlekedést, másrészt lehetővé tette az egyre magasabbra törő épületek megépítését.

25.. Konzerv (1810), Nicolas Appert

Nicolas Appert a konzerv feltalálója. Az ötlet lényege az volt, hogy „szorosan ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba rakott különféle élelmiszereket hosszabb-rövidebb ideig forrásban lévő vízfürdőben tartott”. Appert bizonyítani nem tudta, csupán feltételezte, hogy a hevítés elpusztítja vagy megváltoztatja „a romlást okozó fermenteket” vagyis az enzimeket (Louis Pasteur csak az 1860-as évek elején bizonyította, hogy a romlást mikroorganizmusok okozzák, amelyek hő hatására elpusztulnak, az edény lezárása pedig megakadályozza új szennyeződések bekerülését.)

26.. Tengeralattjáró (1624), Cornelius Drebbel

Az első ismert kísérletet felszín alatti vízi jármű létrehozására Cornelius van Drebbel hajtotta végre. 1620 körül I. Jakab (1603-1625) angol király két ilyen járművet rendelt tőle. Ezek a hajók fából készültek, a hajtást bőrtömítésű, vízmentesen záródó nyílásokhoz kitolt evezőkkel oldották meg. Az első hajóban 4, a másikban 12 evezős fért el. A levegőt a vízfelszínre kitolt csöveken kapták. A hajók működőképességéről, bevethetőségéről nem maradtak fenn adatok, de kétséges, hogy valaha is alkalmazni tudták.

27.. Kinematográf (1895), Auguste és Louis Lumière

A Lumière fivérek – elsősorban Louis technikai zsenialitásának köszönhetően – számos fotográfiai újítást hajtottak végre, s mintegy 170 szabadalomnak lettek tulajdonosai. Közülük a leginkább figyelemre méltó az 1881-ben levédett száraz-lemezes eljárás volt, mellyel fontos lépést tettek a mozgókép-készítés felé. Apjuk 1892-ben visszavonult, a testvérek ekkor kezdtek el mozgóképeket készíteni. Szabadalmaik sora vezetett a filmfelvevő kamera megalkotásáig, a legjelentősebb egy „karmos”, alternáló mozgást végző, a varrógép kelmetovábbítója által ihletett filmtovábbító szerkezet, amely képes volt megállítani minden egyes filmkockát egy-egy pillanatra a vetítőablak előtt. Az általuk megvalósított és 1895. február 13-án szabadalmaztatott kinematográf egyaránt alkalmas volt mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére.

28.. Sztetoszkóp (1816), René Laënnec

René Laënnec, dolgozta ki az ún. auszkultáció (hallgatózás) módszerét. A beteg mellkasára először egy kartonpapírból hajtogatott tölcsért helyezett, később egy kb. 30 cm-es csövet. Ezek segítségével hallgatta meg a tüdő- és szívhangokat. Három éven át tanulmányozta a mellkasi hangokat, s összefüggést keresett köztük és a boncoláskor diagnosztizált betegségek között. Felismerésének jelentőségét az orvosok nem látták át, kigúnyolták, sőt üldözték is miatta. A napóleoni háborúkban harctéri orvos lett, s nemcsak nappal, de éjjel is vizsgálta a katonákat. Azok végül panaszra mentek a hadsereg orvos-főnökéhez, Jean-Nicolas Corvisart des Marets-hez, aki a császár háziorvosa is volt. Laennec önmagán mutatta be a tölcséres módszert, a Corvisart annyira fontosnak tartotta a felismerést, hogy jelentette azt Napóleonnak. A császár azonnali hatállyal a párizsi egyetem professzorává nevezte ki Laennec-t. Szerkezetéből fejlődött ki a mai sztetoszkóp. Ő írta le elsőként a tüdőtágulást, a hörghurutot és tüdőinfarktust, kutatta a tuberkulózist, a hashártyagyulladást és az ér körülírt tágulatát. 1822-ben a College de France professzora, 1823-ban a párizsi Charité kórházban Corvisart utóda lett. Jelentős szerepe volt a kórbonctani személet meghonosításában.

29.. Pasztőrözés (1865), Louis Pasteur

Louis Pasteur 1862-ben kidolgozott egy módszert a folyékony élelmiszerek tartósításának eljárását, melyet később róla neveztek el pasztörizációnak, az italokban található mikroorganizmusokat elpusztító eljárásnak. A pasztőrözés vagy pasztörizálás olyan élelmiszer-technikai módszer, amely elsősorban a folyadék 60–90 °C-ra történő hirtelen, rövid idejű felmelegítésével, és azt követően gyors lehűtéssel csökkenti a benne lévő mikroorganizmusok tartalmát. Az eljárást először 1862. április 20-án hajtották végre sikeresen.

30.. Gabonapehely (1897 körül), John Kellogg és testvére Will Keith Kellogg

1897 körül John Kellogg és testvére Will Keith Kellogg elkezdte gyártani reggeli tápláléknak szánt, teljes kiörlésű gabonapelyhét. Abban az időben a gazdagok tojást és húst, a szegények pedig zabkását és más főtt gabonafélét ettek reggelire. Később a testvérpár nem értett egyet a receptet illetően (Will cukrot akart tenni a pehelybe, hogy több embert vonzzon a fogyasztók körébe). Will megalapította saját üzemét 1906-ban, Battle Creek-ben, a mai Kellogg Company elődjét. Ekkor kezdődött el az évtizedeken át tartó családi viszály. John vállalata szójatermékek fejlesztésével és árusításával foglalkozott.

31.. Dinamit (1867), Alfred Nobel

1867-ben nitroglicerinből és kovaföldből nagy hatékonyságú robbanóanyagot állított elő, amelyet "dinamit" néven szabadalmaztatott. Ezzel forradalmasította a haditechnikát és a robbanóanyagok ipari felhasználását.

32.. Zongora (1709), Bartolomeo Cristofori

A zongora egyik eredetét az ókorban már ismert szerszámban, a monochordban kereshetjük, amely egy zöngeszekrény felett kifeszített húrból állt, amely húrt egy mozgatható ékkel rövidebb-hosszabb hangzó részre lehetett osztani. A középkorban a monochord inkább tudományos hangmagasságmérő eszköz volt, hangszerré akkor lett, amikor a zöngeszekrény fölé több húrt feszítettek ki és szólaltatták meg. Ez lehetett akár pengető (ujj, plectron), akár ütögető (kalapács). Az a gondolat, hogy a kifeszített húrok sorát egy gépezet – a billentyűzet –segítségével szólaltassák meg, csak azután ölthetett testet, hogy az orgona billentyűzete megállapodott formát kapott, tehát a 18. század után. 1709-ben, Bartolomeo Cristofori készítette az első olyan csembalót, amely hangerőkülönbségek megszólaltatására is képes volt. Ez az új szerkezet (cembalo con piano e forte = hangos és halk hangú csembaló) a húrokat nem pengetéssel, hanem kalapácsok alulról felfelé való megütésével szólaltatja meg, de a hangszert továbbra is csembalónak hívták. A „pianoforte” elnevezés, melyet jóval később „piano”-ra rövidítettek, csak 1732-ben jelent meg. A billentyűzet és a kalapács összekapcsolása akkoriban hangszerész körökben a kor nagy kérdése volt. Ez a zongora ugyanazokból az alkatrészekből állt, amelyek a hangszerre ma is jellemzőek. Cristofori találmányának tovább fejlesztésével a kor elismert orgonakészítője Gottfried Silbermann (1683–1753) Freibergben is épített zongorákat.

33.. Injekciós fecskendő (1831) Charles Pravaz

1831-ben Charles Pravaz (1791–1853) lyoni sebész elsőként kezelte pácienseit egy különleges fecskendővel. Káros artériatágulatokat szüntetett meg vele úgy, hogy vas-klorid oldat befecskendezésével megalvasztotta az eret. Eszköze egy üveghenger volt, amelyhez cső csatlakozott, csavarmenetéhez kanült erősítettek.

34.. Repülőgép (1903) Wright fivérek

A Wright fivérek, Orville Wright és Wilbur Wright nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, és az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett.

35.. Coca-Cola (1886), John Stith Pemberton

John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola feltalálójaként és a The Coca-Cola Company alapítójaként vált ismertté. 1886 májusára készítette el a híres ital korai változatát, amely később világhírnévre tett szert. Röviddel a halála előtt azonban eladta a szabadalmat.

36.. Televízió (1929), Vladimir K. Zworykin

Vladimir K. Zworykin orosz származású amerikai mérnök, feltaláló, a televíziós technológia egyik úttörője. Ő találta fel a katódsugárcsöves technológián alapuló képátvitelt. Emellett jelentős szerepe volt az infravörös képalkotók és az elektronmikroszkópok létrehozásában is.

37.. Kodak box kamera (1900) George Eastman

George Eastman a Kodak egyik alapítója. A cég első saját gépe a rollfilmes Kodak box kamera olyan sikeres volt, hogy saját nevét is megváltoztatta Eastman Dry Plate Company-ról Eastman Kodak Company-ra. A Kodak által kínált viszonylag könnyű kézi kamera 25 dollárba került. Ebben száz felvételre elegendő nyersanyagot helyeztek el és a vásárlónak annyi dolga volt, hogy felhúzta a zárat és exponált. A felvételeket a géppel együtt vissza kellett juttatni és a betelt filmet már a vállalat hívta elő. A képeket postafordultával 10 dollár munkadíj megfizetése után az újra fotózásra alkalmas géppel együtt kapta vissza tulajdonosa.

38..Folyékony hajtóanyagú rakéta (1926), Robert Goddard

Robert Goddard amerikai fizikus, feltaláló, a világűr elérésének úttörői között az a gyakorlati tudós volt, aki megépítette a világ első folyékony hajtóanyagot használó rakétáját. A világ első folyékony hajtóanyagú rakétája, a Nell névre keresztelt csővázas szerkezet 1926. március 16-án startolt Auburn-ben, Goddard nagynénjének farmján. A kísérlet nem hozott látványos eredményt, a rakéta mindössze 15 métert tett meg 2,5 másodperces repülése során, aztán a káposztaföldre zuhant. De ezzel bebizonyította, hogy lehetséges a folyékony hajtóanyaggal működő szerkezet repülése.

39.. Éjjellátó készülék (1944), Vladimir K. Zworykin

A harmincas évek második felében a háború veszélye egyre nyilvánvalóbbá vált. Sok vezető amerikai vállalat katonai megrendeléseket kap. Ezekben az években Zworykin elsősorban az elektronikus optika problémáival foglalkozott, Langmuir I., Morton J., Malther L. munkatársakkal együttműködve ... Az elektron-optikai átalakítások területén végzett kutatások eredményeként létrejött egy éjjellátó eszköz, amely infravörös tartományban működik. A második világháború alatt a Zvorykin által tervezett éjjellátó készülékeket az amerikai hadsereg használták tankok és járművek, valamint látnivalók felszerelésére.

40.. Kinetoszkóp (1984), Thomas Edison

Thomas Edison kinetoszkópja a kamerával felvett képeket a felvételivel azonos sebességgel játszotta le, tette láthatóvá az emberi szem számára. 1894 áprilisában a Broadway-n mutatta be az új csodát kinetoszkóp-pavilonjában, ahol mindjárt tíz berendezéssel indított. Két év alatt az egész világot meghódítja az új eszköz.

41.. Hűtőszekrény (1922), Baltzar von Platen és Carl Munters

A folyamatos üzemű abszorpciós hűtőgép megalkotása a francia Ferdinand Carré nevéhez fűződik (1860), aki emellett a periodikus működésű hűtőberendezések megalkotója is volt. A Carré-féle folyamatos működésű hűtőrendszer azonban még mindig tartalmazott egy mozgó alkatrészt, az ún. oldalszivattyút, ezért háztartási célokra nem lehetett alkalmazni. 1920-ban a svéd Electrolux cég két mérnöke, Carl Munters és Baltazar von Platen sikerrel találták meg a hidrogént mint kiegyenlítő gázt, valamint egy ún. termoszifon pumpát alkalmaztak az oldat mozgatására. Ezzel megteremtették a 25–100 W hűtőteljesítmény előállítására – tehát háztartási célokra is – alkalmas hűtő-aggregátokat. Ezzel megteremtődött a mozgó alkatrész nélküli kiegyenlítő-gázos abszorpciós hűtő-aggregátok gyártásának a lehetősége.

42.. Church–Turing-tézis (1940-es évek), Alan Turing

Alan Turing brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására. Megalkotta az általa megfogalmazott Turing-gép fogalmát. Szabályba foglalta a ma már széles körben elfogadott Church–Turing-tézist, ami szerint minden számítási modell és gyakorlati számítási modell azonos a Turing-géppel vagy annak részegységével.

43.. Gázálarc (1915), John Scott Haldane

Az első világháború alatt a németek által bevetett harci gázokat vizsgálta – sokszor saját magán is -, ennek eredményeképp új típusú gázmaszkokat alkotott, amellyel ezrek életét mentette meg. Az első kezdetleges eszközök a porálarcokhoz hasonló, a klórt semlegesítő vatták voltak, amelyet a száj és az orr elé kellett kötni s szemüveg tartozott hozzá.

44.. Radar (1935), Robert Watson-Watt

Sir Robert Alexander Watson-Watt skót fizikus, a radar feltalálója.Vezetésével fejlesztették ki az első barát-ellenség felismerő rendszert, aminek segítségével meg lehetett különböztetni a saját, illetve ellenséges repülőgépeket a RADAR képernyőjén. A rendszer működésének alapelve az volt, hogy a repülőgépre szerelt eszköz, amikor jelet érzékelt a radar felől egy speciális jelet küldött vissza, aminek segítségével a repülőgép azonosítható volt.

45.. Vonalkód (1948), Joseph Woodland és Bernard Silver

Norman Joseph Woodland hatvannégy évvel ezelőtt a miami strandon a homokba csíkokat rajzolt, és ekkor támadt az ötlete, hogy információk tárolására hasznosítsa a zebracsíkos motívumot. Joseph Woodland és társa, az 1960-as években elhunyt Bernard Silver 1952-ben szabadalmaztatták a vonalkódot, és 15 ezer dollárért adták el a Philco elektronikai cégnek. Joseph Woodland tagja volt annak a csapatnak is, amely az 1970-es években kifejlesztette a vonalkód olvasására szolgáló lézerberendezést, amely gyökeresen megváltozatta az amerikaiak bevásárlását.

46.. Porszívó (1901), Hubert Cecil Booth

A mai porszívók ősének tekinthető gépet 1901-ben Hubert Cecil Booth alkotta meg, miután végignézte, hogyan próbálkoznak hiábavalóan a vasútállomáson egy géppel kifújni a port a kocsikból. Ekkor jutott eszébe, hogy miért nem beszívással próbálkoznak. Saját otthonában egy zsebkendő segítségével próbálta ki elméletét, majd megalkotta gépezetét, ami olyan nagy volt, hogy lovaskocsival kellett húzni, és hatalmas zajjal járt a működtetése. Ennek ellenére népszerű volt, középületek, szállodák, sőt VII. Eduárd brit király is előszeretettel vette igénybe a szolgáltatást.

47.. Mikrohullámú sütő (1945), Percy Spenser

Percy Spencer amerikai mérnök 1945-ben egy radaralkatrész kifejlesztésén dolgozott, és egy véletlen folytán felfedezte, hogy a mikrohullámú sugárzás az ételek felmelegítésére is alkalmas. Az első ténylegesen mikróra hasonlító készüléke egy nagy teljesítményű magnetron volt, amelyet egy zárt fémládával vett körül. Hivatalosan szabadalma 1945 október 8-án született meg, s a Radarange fantázianevet kapta. Az első kereskedelmi forgalomba hozott termék 1947-ben látott napvilágot, és bőven volt rajta mit csiszolni, ugyanis majdnem 2 méter magas és 340 kg tömegű, ára pedig 2-3000 amerikai dollár volt.

48.. Érintőképernyő (1965), E.A. Johnson

Az első ujjal vezérelhető érintőkijelzőt E. A. Johnson, a brit Royal Radar Establishment munkatársa készítette el. Johnson találmányának pontos működéséről egy tanulmányt is megjelentetett az Electronics Letters oldalain. Ebben gyakorlatilag a mai okostelefonok többségében alkalmazott kapacitív technológiát részletezi. Két évvel később, 1967-ben egy újabb publikációban részletezte fejlesztése működési hátterét. A kapacitív technológia lényege, hogy a képernyő áttetsző lapja alá egy szintén átlátszó vezető réteget, legtöbbször indium-trioxidot vagy óndioxidot helyeznek el, amely elektromos mezőt alakít ki a kijelző felett. Ujjunkkal megérintve a képernyőt, zavart okozunk ebben a mezőben, mivel bőrünk szintén jó vezető. A zavart egy vezérlőchip érzékeli, és ez alapján meghatározza az érintés helyét. Johnson eredeti fejlesztése egyszerre csak egy érintés feldolgozására volt képes, tehát a mai multitouch-rendszerektől még nagyon távol állt. Az első ilyen rendszer ráadásul bináris volt, tehát csak annyit tudott észlelni, hogy történt-e kontaktus vagy nem. A nyomásérzékenység szintén jóval később valósult csak meg.

49.. GPS (1973), Bradford Parkinson

Bradford Parkinson mérnpk, akit leggyakrabban a globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS) atyjaként szoktak emlegetni. Ő volt ugyanis annak a csapatnak a vezetője Ivan Getting, Bradford Parkinson és Roger L. Easton, ami a GPS rendszer alapjait az amerikai hadseregnél az 1970-es évek elején kidolgozta. Parkinson gyerekkorától kezdve a térképek nagy rajongója volt, annyira, hogy a haditengerészeti akadémia elvégzését követően a légierő nagivációs rendszereit fejlesztő részlegéhez lépett be, majd a MIT elvégzése részt vett a NASA Apollo programját segítő számítógépes rendszerek kidolgozásában is.
Az ekkor már ezredesi rangban szolgáló szakember végül 1973-ban csatlakozott a légierő először Project 621B kódnév alatt indult, de végül NAVSTAR-rá átnevezett programjához, ahol a végül 1978 februárjában elindult globális helyzetmeghatározó rendszer alapjait dolgozták ki.

50.. Világháló (1991), Tim Berners-Lee és Robert Cailliau

Tim Berners-Lee a Világháló (World Wide Web) pontosabban a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák kifejlesztője (Robert Cailliau-val) és a World Wide Web Consortium elnöke, azé a szervezeté, mely a Web további fejlődésében talán a legnagyobb szerepet vállalta magára. Az első weblap, amelyet Berners-Lee a CERN munkatársaként készített (és általában is az első) a http://info.cern.ch/, amelyet archiváltak. Ez az oldal először 1991. augusztus 6-án került ki, és arról szólt, hogy mi az a Világháló, hogyan használhatóak a böngészők, hogyan lehet webszervert létrehozni, és így tovább.