Kim Ir Szen észak-korea elnöke egy árvaházban tett látogatása során, 1961. május.
Kim Ir Szen (1912. – 1994.) észak-koreai politikus, az ország államalapítója, illetve elnöke. Halála után eltörölték az elnöki tisztséget és a köztársaság örökös elnökének nevezték ki. Országában a marxista-leninista politika helyett bevezette a saját maga által megalkotott, önellátáson alapuló dzsucse-ideológiát. Élete során személyi kultusz alakult ki körülötte. Az észak-koreaiak Nagy Vezér-ként emlegetik, önállóan nevét sosem szokták mondani, csak a teljes megszólítással együtt. Születésének és halálának napja munkaszüneti nap Észak-Koreában. Halála után fia, később pedig unokája került hatalomra, így gyakorlatilag dinasztiaszerű hatalomöröklés zajlik az országban.
A két Korea határán lévő panmindzsoni demilitarizált övezetben rövid szóváltás után verekedés tört ki az ENSZ képviseletében jelen lévő amerikai katonai rendőrök és az észak-koreai határőrök között 1961. április 23-án.
Megkezdődik a Berlini Fal építése, 1961 augusztusa. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.
A berlini fal építése francia szektor határán, 1961. augusztus 15-én.
Menekülő kelet-berlini férfi 1961 október 16-án. Ekkorra már 8 embert lőttek agyon szökési kísérlet közben.
Egymással szemben álló szovjet és amerikai tankok Berlinben, az épülő Fal két oldalán, Zimmerstrasse-ban, 1961-ben.
John Fitzgerald Kennedy felesége, Jacqueline Kennedy munka közben, 1961.
1961. május 8-án John F. Kennedy elnök a Fehér Ház kertjében a Kiváló Szolgálatáért Érdemrenddel tüntette ki Alan Shepard űrhajóst. 1961-ben ő lett az első amerikai űrhajós, aki kijutott a világűrbe.
Polgári védelmi gyakorlat miatt elnéptelenedett Times Square, New Yorkban, 1961. április 28-án.
Egy 12 cm vékony színes televízió, hozzá tartozó programozható videómagnóval a Chicagói lakberendezési vásáron, Illinois, 1961. június 21.
Elnöki beiktatása előtt néhány nappal J. F. Kennedy a Harvard egyetemen a hallgatók gyűrűjében. A testőröknek nehéz napjuk volt aznap (a Kennedy-hez közeli egyen-kalaposokat figyeljétek).
Joan Trumpauer a feketék jogaiért kiálló 19 éves Duke University hallgató és részmunkaidős titkár rendőrségi fotója, 1961. június 8.
Apacs indián küldöttség egy tagja csókolja meg a XXIII. János pápa gyűrűjét, Vatikán, Róma, Olaszország, 1961. május 16.
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke a Laoszra is átterjedő kommunista veszélyről beszél egy 1961. márciusi washingtoni sajtótájékoztatón. Egyre közelebb a vietnami pokol.
A 8 éves Billy Stanley barátai körében, a St. Philip the Apostle's school egyetlen fehér tanulója, Albany, New York, 1961. szeptember 19.
Wilma Glodean Rudolph amerikai atléta a moszkvai szovjet-amerikai atlétikai találkozón, Moszkva, Oroszország, 1961. július 15.
Wilma Glodean Rudolph (1940. - 1994.), az olimpiák történetének egyik legemlékezetesebb alakja; a „fekete gazella”. Az első futónő volt, aki egyetlen olimpián három aranyérmet nyert (1960, Róma). Koraszülöttként, két kilogramm testsúllyal született. Négyéves korában skarláttal és tüdőgyulladással került kórházba. Gyermekbénulás következtében az egyik lába megbénult. Édesanyja kitartásának köszönhetően (hetente kétszer hordta egy, a feketék számára kijelölt, 50 mérföldre fekvő kórházba kezelésre) sikerült évek múlva lábra állnia. Tízéves korában tanult meg újra járni. Az iskolai években megtanult kosárlabdázni, és 18 éves korára állandó tagja volt az iskolai kosár- és atlétacsapatnak. Itt figyelt fel rá egy szakember, akinek javaslatára ösztöndíjat kapott a Tennessee Egyetemen. 1956-ban tagja volt a melbourne-i olimpia 4×400-as amerikai váltónak (bronzérem). Négy évvel később Rómában nemzeti hős lett.
Wilma Glodean Rudolph, 100m, Róma, 1960.
1988 októberében, az észak-alaszkai Barrow közelében három szürke bálna a szokásosnál is keményebb időjárás következtében a jég foglya lett.
A bálnák megmentésén fáradozó tudósok hatalmas lékeket vágtak a jégbe, hogy így próbálják meg a jégmező szélére vezetni a bálnákat, ám a próbálkozásuk kudarccal végződött. Az Egyesült Államok kérésére két szovjet jégtörő indult Alaszka partjaihoz, hogy bekapcsolódjon a mínusz 40 fokos hőmérsékletben zajló mentésbe. A sajtó által Kajlának, Havernak, és Csontosnak, az eszkimók által viszont Jégnek, Léknek, és Hópehelynek elnevezett bálnák közül a legkisebb (Csontos/Hópehely) nem élte túl a Ronald Reagan elnök által is melegen üdvözölt mentési akciót.
Joszif Brodszkij, Leningrád, 1960-as évek.
Mihail Kalasnyikov az AK–47 gépkarabély tervezője és Eugene Stoner az M16-os gépkarabély tervezője, USA, 1990.
