A nankingi mészárlás a történelem egyik legnagyobb tömegmészárlása és mégis egyben a Japán Birodalmi Hadsereg egyik kevésbé ismert rémtette. A második kínai–japán háború alatt a japán inváziós erők által elkövetett, hat hétig 1937. december - 1938. január tartó erőszakhullám számos részlete ma sem tisztázott még. Ennek oka, hogy a helyszínt még az események előtt elhagyták a nyugati diplomaták, az újságírók és a polgárok zöme, így csak többnyire japán és kínai forrásokra lehet támaszkodni, amelyek meglehetősen ellentmondásosak. Az erőszak áldozatainak számát a kínaiak közel 300 ezer főre becsülik, de a japán kormány csupán 20 ezer főt ismer el. A Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék 250 ezer főben állapította meg az áldozatok számát.

1937. július 8-án a pekingi városközponttól 15 kilométerre fekvő Marco Polo hídnál a kínaiak és az ott gyakorlatozó japán katonák között tűzpárbaj bontakozott ki. A japán vezetés felháborodva az eseményeken a kínai katonák megbüntetését, és bocsánatkérést követelt a kínai vezetéstől, amely vonakodott ennek eleget tenni. A második felszólítással egy időben a japán haderők átfogó támadást indítottak. Ezzel kitört Kína és Japán között az úgynevezett második kínai–japán háború. A konfliktus Japán 20. század eleje óta folytatott imperialista politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy Kínát politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hogy az ott található fontos nyersanyaglelőhelyeket, a hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítsa a maga számára. Ezzel együtt a kínai nacionalizmus erősödése és az önrendelkezési joghoz való feltétlen ragaszkodás is szította a háború tüzét.

A technikailag jóval fejlettebb japán haderő, miután elfoglalta Pekinget és Sanghajt, fő célja az akkori kínai főváros, Nanking elfoglalása volt. A japán hadvezetés felszólította a város védelmi erőit az azonnali megadásra. Mivel 1937. december 10-én 13 óráig, nem kaptak választ Macui Ivane tábornok kiadta a parancsot a város elfoglalására. Kemény harcok után 1937. december 13-án a japánok felmorzsolták a kínaiak ellenállását, és elfoglalták a várost. Ezzel kezdetét vette a hat héten át tartó brutális erőszak a városban lévő katonák és civilek ellen. A benyomuló japánok elől tömegek kezdtek menekülni a Jangce folyó felé, de a város vezetése korábban az ostrom alatt a szökések megakadályozása miatt elpusztította az összes hajót, ezért sokan úszva próbáltak átjutni. A folyóhoz érkező japán katonák tüzet nyitottak a felnőttekre és gyerekekre egyaránt, és válogatás nélkül ölni kezdték őket. Egy beszámoló szerint másnapra megszámlálhatatlan holttest borította a folyó partját. A gyilkolás eközben a város többi részén is folyt. A kínai katonák nagy részét még a külvárosban elfogták, de voltak akik bemenekültek a városba. Ők levették egyenruhájukat, és civilnek öltöztek. Emiatt a 17. japán hadtest katonái akikről csak feltételezték, hogy korábban katona lehetett, azokat letartóztatták. Őket a városon kívülre vitték, és kivégezték a már korábban fogságba esett katonákkal együtt.

A civil lakosság maradékának is szörnyű terrort kellett elszenvednie. Válogatott kegyetlen gyilkolási módszereket alkalmaztak a japán katonák. Versenyt rendeztek, ki tud rövidebb idő alatt több foglyot lefejezni katanával vagy bajonettel leszúrni. Élve temettek el embereket, és volt, akit benzinnel locsoltak le és felgyújtottak. Előfordult az is, hogy embereket élve kibeleztek. Mintegy 20 ezer nőt és gyermekeket erőszakoltak meg a nyílt utcán, sőt még templomokban is. Az erőszakot gyakran csoportosan, a hozzátartozók szeme láttára követték el, majd ugyanerre kényszerítették a közvetlen családtagokat is. Az így megalázott nőket megcsonkították, majd brutálisan kivégezték. A várost eközben teljesen kifosztották és számos épületet felgyújtottak.

Egy fiatal kínai civil hátrakötött kézzel várja a kivégzést, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Egy 16 éves lány, akit japán katonák csoportosan megerőszakoltak és nemi betegséggel fertőzték meg a nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Balra: Egy hátrakötött kezű kínai nőt erőszakkal csókol meg egy japán katona, a Nankingi mészárlás során. Jobbra: Megkötözött civil kínai foglyok, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Japán tisztek újságcikkben közölt versenye arról, melyikük vágja le több kínai fejét karddal, a Nankingi mészárlás során. A verseny állása Mukai 106 – Noda 105. Shinju Sato / Wikimedia Commons

Egy kínai férfi a bombázásban megsebesült fiának próbál segítséget kérni, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Civil holttestek a Jangce folyó partján, a Nankingi mészárlás során. Moriyasu Murase / Wikimedia Commons

A japán katonák élve temettek el embereket, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Üzleteket fosztogató japán katonák, halott kínai emberekkel boritott utcában, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Japán katona egy foglyot fejez le katanával, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Japán iskoláslányok zászlókkal ünneplik a császári palota előtt Nanking elfoglalását, Tokió, Japán. PhotoQuest / Getty Images

Egy japán katona feltartóztat egy menekülő kínai földművest, a Nankingi mészárlás során. A fénykép elkészítése után nem sokkal a kínai földművest agyonlőtték. Moriyasue Murase / Wikimedia Commons

A kínai foglyokat élő céltáblának használó szuronyos támadást gyakorló japán katonák. Bettmann / Getty Images

14 777 kínai hadifogly Nanking közelében, a Nankingi mészárlás során. Mindegyiket lemészárolták. Wikimedia Commons

Macui Ivane tábornok (elől) és Asaka Yasuhiko herceg lóháton szemlét tart a harcba induló csapatok felett, a Nankingi mészárlás során, 1937. december 17. Macui Ivane egysége hajtotta végre a több százezer áldozatot követelő nankingi mészárlást, ezért a háború után a tokiói perben halálra ítélték és felakasztották. Wikimedia Commons

Egy vigyorgó japán katona az áldozat levágott fejével a kezében, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Egy japán katona lefejezni készül egy fiatal kínai fiút, a Nankingi mészárlás során. Bettmann / Getty Images

Vérbe fagyott holttestek mindenüt, a Nankingi mészárlás során. Universal History Archive/UIG via Getty Images

Japán katonák egy elfogott kínai katonával, a Nankingi mészárlás során. Underwood Archívum / Getty Images

Ezt a fényképet éppen akkor rögzítették, amikor egy japán katona kardjával levágja egy kínai fogoly fejét, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Common

Japán katonák hátrakötött kezü fiatal kínai férfiakat tesznek teherautóra, a Nankingi mészárlás során. A fénykép elkészülte után őket a városon kívülre vitték, és kivégezték a már korábban fogságba esett katonákkal együtt. Xinhua / Getty Images

Japán katonák holttesteket égetnek el a Jangce folyó partján, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Japán katonák csónakokkal hordják a holttesteket a Jangce folyóba, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Megszámlálhatatlan holttest a Jangce folyó partján, a Nankingi mészárlás során. Itou Kaneo / Wikimedia Commons

Egy hároméves gyermek holtteste, a Nankingi mészárlás során. Xinhua / Getty Images

Egy kínai férfi megégett holtteste, akit benzinnel locsoltak le és felgyújtottak, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

Macui Ivane tábornok 1937. december 17-én ünnepélyesen bevonul az elfoglalt Nankingba. Wikimedia Commons

Holttestek a Jangce folyó partján, a Nankingi mészárlás során. Wikimedia Commons

A fényképet egy kínai személy készítette és mentette meg, aki Nanking egyik fotóüzletében dolgozott, a Nankingi mészárlás idején. Wikimedia Commons

Forrás: Wikipádia