A majomper néven elhíresült, világszerte hatalmas felháborodást keltő bírósági per 1925. július 10-től 21-ig zajlott Daytonban (Tennessee, Amerikai Egyesült Államok).
Az ACLU (American Civil Liberties Union) támogatásával helyi üzletemberek kezdeményezték a 24 éves John Thomas Scopes középiskolai tanár bíróság elé állítását, akit a néhány hónappal korábban hozott Butler-törvény megsértésével vádoltak. A törvény kimondta, hogy büntethetőek azok a tanárok, akik diákjaiknak a bibliai teremtéstörténet helyett Charles Darwin evolúcióelméletét tanítják, mely szerint az emberek alacsonyabb rendű élőlényektől származnának. Ezt a fajta evolúcióelméletet istenkáromlásnak tartották.
John T. Scopes. Az 1925. évi tennesseei Butler-törvény megsértője.
Charles Darwin 1859-ben megírta a A fajok eredete – Természetes kiválasztás útján, című könyvét, valamint 1871-ben Az ember származása és a nemi kiválasztás című munkáját, melyekben az evolúció elméletének alapjait rakta le. Az addig elfogadott bibliai teremtéstörténet helyett Darwin tudományos alapokon magyarázta az élet keletkezését és a Földön létrejött sokszínű élet fejlődését.
Darwin fajelmélete sokáig nem váltott ki ellenállást és nem is igazán érdekelte az emberek többségét, kivéve a vallásos fundamentalistákat, akik szerint senkinek nincs joga a Szentírással egyet nem érteni, így mindent, ami a Biblia tanításával ellentétes, megpróbáltak száműzni az oktatásból. Fő célpontjuk az evolúcióelmélet volt, melyet a teremtéstörténettel össze nem egyeztethetőnek hirdettek.
1925-ben John Washington Butler állami képviselő, aki a Világ Keresztény Fundamentalistáinak Szövetsége elnöke is volt, arról tartott beszédet képviselőtársainak, hogy az amerikai kormány is a Bibliára épül, aki visszautasítja annak tanait, a keresztényeket sérti, sőt aláássa a kormányzatot. Ezek védelmére új törvényjavaslatot nyújtott be.
A tervezet legfőbb támogatója, William Jennings Bryan (később a „majomperben” a vádló ügyész) az evolúcióelméletet olyannyira veszedelmesnek tartotta, hogy úgy vélte, az emberiség hanyatlását okozza majd. 1918 után kampányt indított az evolúcióelmélet ellen, mellyel sikert elsősorban a déli államokban ért el. Ennek a kampánynak is szerepe volt abban, hogy 1925 márciusában a tennesseei törvényhozás elfogadta a Butler-törvényt, melyben megtiltották a bibliai teremtéstörténetnek ellentmondó elméletek oktatását, ennek megszegése pedig 100-tól 500 dollárig terjedő bírság kiszabását eredményezhette. (Ez abban az időben egy tanár fél évi fizetése volt.)
Clarence Darrow védőügyvéd és William Jennings Bryan ügyész, 1925.
A Butler-törvény a liberális közvéleményt mélyen felháborította. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet szerint nem csak a tudományos szabadságot, de a szólásszabadságot is veszélyeztette az új törvény. A szervezet több újságban adott fel hirdetést (például a Chattanooga Times-ban május 4-én), olyan tennesseei tanárt keresve, aki egy próbaperben elvállalná a vádlott szerepét, és a törvény megszegésével az evolúcióelméletet tanítaná a diákoknak. Így az ítélet után, mikor továbbviszik az ügyet a felsőbb bíróságra, kiderülhet, hogy alkotmányos-e egyáltalán az új törvény. A jelentkezőt támogatásukról biztosították, ügyvédet ígértek a leendő vádlott mellé, biztosították, hogy a per a tanári állását nem fogja veszélyeztetni, békésen lezajló próbapert helyeztek kilátásba. Egy daytoni üzletember, George Washington Rappleyea jelentkezett is, hogy ő ismer ilyen tanárt. Őt nem a törvény, vagy a per kimenetele érdekelte, sokkal inkább az, hogy egy ilyen per nyomán a település az érdeklődés középpontjába kerülhet, gazdasági fellendülést hozhat a pusztuló, egyre inkább elnéptelenedő kisvárosnak.
George Rappleyea 1925 júniusában.
Az ACLU elfogadta Rappleyea felajánlását. Két nap múlva Fred E. Robinson vegyeskereskedésében már a részleteket beszélték át John T. Scopesszal, aki igaz, hogy futballedző volt a helyi középiskolában, de a biológiatanár hosszabb betegsége miatt biológiaórákon is helyettesített. A tankönyv (a Hunter-féle Civic Biology), amiből az iskolában is tanítottak tartalmazott evolúcióval foglalkozó fejezetet, valamint Scopesnak az volt a véleménye, hogy Darwin nélkül nem lehet biológiát tanítani, tanítási kérdésekben nem dönthet a törvény, ezért önfeljelentést kezdeményezett.
Fred E. Robinson vegyeskereskedése, 1925, július.
Scopes kihallgatására 1925. május 25-én került sor, ahol ezt vallotta: „Megtanultuk, hogy az állati formák úgy rendeződnek el, hogy az egyszerű, egysejtű formákkal kezdődnek, és abban a csoportban érik el csúcspontjukat, ami magát az embert is tartalmazza.”
A törvénysértés miatt kiírták a pert, melynek hivatalos elnevezése Tennessee vs. John Thomas Scopes No 5232 lett.
John T. Scopes, jogi csapatának tagjaival, 1925.
1925. július 10-én kiválasztásra került az esküdtszék. A Rhea megyei bíróság előtt megkezdődött perben a vádat William Jennings Bryan volt külügyminiszter, a védelmet Clarence Darrow ügyvéd képviselte, a bíró John T. Raulston lett.
A kezdőbeszédekre 13-án került sor. Az ACLU a védelmet a törvény alkotmányt sértő tartalmára szerette volna felépíteni, míg Darrow inkább tudományos síkra akarta terelni azt, és igen hatásos beszéddel indított:
„Nem Scopes van most bíróság előtt, hanem az egész emberi civilizáció. A vád rá akarja nyitni a bigottság uralmának kapuját századunkra, amely legutóbb a középkorban volt csak ismeretes. Ha a vád győzedelmeskedik, egyetlen ember személyes hite sem lehet többé biztonságban.”
A bíró viszont nem engedte ebbe az irányba a tárgyalás menetét, a Darrow által felkért több tudományos akadémikust sem engedte nyilatkozni a témáról, amit azzal indokolt, hogy nem a törvényről, hanem a szabálysértésről kell ítéletet hozniuk.
A kudarc után, miután tanúit kizárták, Darrow taktikát változtatva, olyat lépett, amire senki nem számított. 20-án, a per csúcspontjaként, magát a vádló ügyészt, Bryant szólította a tanúk padjára.
A vád többi képviselője azonnal ellenezte, hogy a teológiában kevésbé jártas Bryannek keresztkérdéseket tegyenek fel, ő azonban határozottan állította, a Biblia minden részét ismeri és érti, bárki ellen vitába száll, ha a keresztény értékek megvédése a tét.
A sajtó természetesen végig tudósított erről a részről is, és mikor kiderült, hogy Bryan mégsem ismeri a Bibliát (eredetileg azt állította, hogy szószerint kell érteni az abban leírtakat, mire Darrow rögtön reagált, hogy ezek szerint az is igaz, hogy Jónás tényleg egy cet gyomrában élt, Bryan módosított, hogy sokszor a józan észnek kell értelmeznie a benne írtakat), teljesen belezavarodott a kérdésekbe és a válaszokba, végül nevetségessé tette magát, hiába próbált visszatámadni, hogy Darrow „egyetlen célja a Biblia rágalmazása volt”, a közvélemény nagy többségét meggyőzték a védelem érvei, és Scopes mellé álltak.
A két órán át tartó keresztkérdés-felelet részt a per szellemi mélypontként is emlegetik. A vallásosság ebben az időben nem volt kérdés, mint ahogy Darrow Istenben való hite sem, ő mindössze a Szent könyvben leírtak ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, melyet ezért nem lehet szó szerint értelmezni, tudományos kérdések eldöntésére pedig alkalmatlan.
Az ügyvéd elsöprő győzelmet aratott Bryan felett, de a meghallgatást a bíró két óra múlva berekesztette, az esküdteket utasította, hogy ne vegyék figyelembe az elhangzottakat és töröltette a vallomásokat.
William Jennings Bryan ügyész (bal alsó sarokban) és Clarence Darrow védőügyvéd (jobbra középen, karba tett kézzel) a tárgyalóteremben, 1925. júliusában.
Az evolúcióellenes T. T. Martin a Hell and the High School (Pokol és középiskola) című könyvét árulta a hívőknek, 1925.
Clarence Darrow védőügyvéd.
Az igazságszolgáltatás részrehajlása ezzel teljes bizonyosságot nyert, Darrow a további védelmet feladta és a fellebbezés reményében maga kérte a védence elítélését. Mivel a bíró egyetlen kérdésre korlátozta a tárgyalást, miszerint Scopes megsértette a törvényt, mivel bevallottan tanította az evolúciót, bűnösnek találták és július 21-én 100 dollár bírságot szabtak ki rá. A bírság végül sosem lett kifizetve, mert a tennesseei legfelsőbb bíróság két évvel később, 1927-ben törvénytelennek minősítve törölte az ítéletet, technikai okokra hivatkozva, mivel csak az esküdtbíróság ítélhetett volna pénzbüntetést.
A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, 1925. július.
Az ezernyolcszáz lakosú Daytonban már az első napon több mint ezer ember volt kíváncsi a tárgyalásra. A Rhea County Courthouse bírósági épületben az ezer emberből több száz már csak állva tudta hallgatni a beszédeket. A per további napjain még nagyobb hallgatóság gyűlt össze, ezért a bíró félve, hogy a padló beszakad, a tárgyalást kivitte a szabad ég alá. A törvényt támogató hívők, a nagyobb teret kihasználva feliratot függesztettek ki a bíróság mögé „Read Your Bible”, azaz „Olvasd el a Bibliád” felirattal, mire a védelmet képviselő Darrow kérte a bírót, hogy ugyanolyan méretben akkor az „Olvasd el az evolúciód" feliratot ők is kifüggeszthessék, mire a bíró inkább leszedette a Bibliát hirdetőt. A városban vásári forgatag alakult ki. Étel-, és ital standok nyíltak, bibliaárusok kínálták a könyveiket, sőt még majmokat is mutogattak az utcákon.
A kisvárost az újságírók is elárasztották. A helyszínre száznál is több érkezett, hogy a rendkívüli eseményről tudósítsanak. A sajtó az első oldalon, Majomper címmel közvetítette a fejleményeket az újságokban.
A New York Journal 1925. július 14 -i délutáni száma.
Clarence Darrow (jobbra) William Jennings Bryannek tesz fel kérdéseket a tárgyalás hetedik napján.
William Jennings Bryan ügyész a vád mellett érvel.
Rhea County Courthouse bírósági épület.
John T. Scopes vádlott.
A per után elvesztette tanári állását, Tennesseeből feleségével együtt elköltözött, újra jelentkezett az egyetemre, befejezni megkezdett egyetemi tanulmányait. Geológusként diplomázott a Chicagói Egyetemen. 1932-ben szocialistaként indult a kongresszusi képviselőválasztáson, de vereséget szenvedett. Mivel geológusi végzettsége volt, a Gulf Oil társaság alkalmazta Dél-Amerikában olajkeresésre. Később a Louisiana állambeli Shreveportba került, itt tanulmányozta az olajkészleteket az 1963-ban bekövetkező nyugdíjazásáig. Itt élt élete végéig. 1967-ben írta meg emlékiratait, 1970-ben halt meg.
Clarence Darrow védőügyvéd.
Leghíresebb (hírhedtebb) pere volt, mikor egy 18 és egy 17 éves, jó iskolába járatott, gazdag családból származó fiatalt védett, akik a vád szerint unalomból és szórakozásból megöltek egy 14 éves fiút. 12 órás védőbeszédével elérte, hogy az akkor még a 21 éves felnőtté válási korhatárt el nem ért két fiatalt ne ítéljék halálra, hanem életfogytiglant és még 99 év börtönt kapjanak (az amerikai jogban születhet ilyen ítélet). Hogy bebizonyítsa, nem a pénzért vállalta a hatalmas munkát, csak a Chicagói Jogi Társaság által megállapított ügyvédi díjat fogadta el. A Scopes-per után még további nagy nyilvánosságot kapott ügyekben is volt védőügyvéd. 1938-ban, 80 évesen halt meg.
William Jennings Bryan ügyész.
A demokrata párt színeiben háromszor indult az amerikai elnökválasztáson (1896, 1900, 1908), 1913–15 között pedig a Wilson-kormány külügyminisztere volt. Mélyen vallásos, presbiteriánus vallását sokszor hangoztatta, az evolúciós elméletben mégis inkább a szociáldarwinizmus terjedése zavarta, nem az, hogy a Bibliával ellentétes tanokat hirdet. Kevésnek gondolta csak az evolúció elmélete ellen fellépni, a darwinizmus egésze ellen harcolt, kihasználva tekintélyét és a politikában betöltött szerepét. A daytoni perben megtalálták személyében a legalkalmasabbat a vád képviseletére, elvakultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azt hirdette, a győzelem mindennél fontosabb, hiszen az egész kereszténység léte a tét. Jogilag a pert a vád része nyerte, Bryant mégis nagyon bántotta, hogy a nagy záróbeszédét nem mondhatta el, ezért a per után, hogy még nagyobb hírnevet szerezzen, az ország több pontján is elmondta a beszédét, sőt arról is intézkedett, hogy nyomtatásban is megjelenjen. Több száz kilométer utazás után, 1925. július 26-án Chattanoogából visszatért Daytonba, ahol istentiszteleten vett részt. Ezután megvacsorázott, lefeküdt aludni, de nem ébredt fel többé. A per után öt nappal történt halálának pontosan nem tudni az okát, cukorbetegséggel is küzdött, a perrel járó sok izgalom és kimerültség is okozhatta. 65 éves volt.
John T. Raulston bíró. A per alatt előítéleteit nem titkolva, látványosan igyekezett az ügyet a vádnak kedvező irányba terelni.
A per után szerzett ismertségét később megpróbálta politikai téren kamatoztatni, de minden választáson ahol indult vereséget szenvedett.
A vádlottat megbízó és támogató szervezet: American Civil Liberties Union (ACLU), Amerikai Civil Szabadságjogi Unió. 1920. január 19-én alakult, mai napig működő szervezet, melynek több mint egymillió regisztrált tagdíjfizető tagja van. Civil jogvédő tevékenységet folytat.
Forrás: wikipédia
